Google apps
Main menu

Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

"JÁTÉKBÓL ÍRTAM"

35 megjegyzés -

1 – 35 / 35
Blogger Enikö írta...

PuPu kedves, biztos, hogy nem ma van a szülinapod? Ez egy igazi ünnepi útmutató, a bölcs ember rezüméje! Köszi! Carpe diem! :-)

2013. október 31. 12:01

Névtelen dmolnar írta...

:0)

2013. október 31. 13:03

Névtelen Névtelen írta...

Mivel holnap leszek 64 éves,köszönöm ezt a derűs,aranyos ajándék szösszenetet!Jó fej vagy Pupu!Éva

2013. október 31. 13:29

Névtelen Promenad írta...

Pupu !

Ez gyönyörű !



Igyekszem megszívlelni !
Amíg lehet...

2013. október 31. 13:58

Névtelen krezirezi írta...

Remek fickó vagy, PuPu :-) Respect ;-)

2013. október 31. 14:06

Blogger Kapat írta...

Nagyon aranyos! Köszönöm PuPu! elküldöm kór és kortársaimnak!

2013. október 31. 14:13

Névtelen útkaparó írta...

Minden tanácsod aranyat ér!
Én már nagyjából ezek szerint éldegélek.
Számomra az a legfontosabb, hogy azt csinálom, amit akarok, vagy ami tetszik és ha nem ma, majd legközelebb.
Sajnos, azért még vannak dolgok, amik miatt stresszelem magam, pedig biztosan nem kellene...
(Most nagyn szépen előjöttek a rovatok a megjegyzés küldéséhez.)

2013. október 31. 16:00

Blogger Geza írta...

En ertem a biztatasod, de azert szerkeszthettel volna a kepbe valami szebb popot is (vagy Shakira vallat, amire opcionalisan zoomolhat az ember - csak ugy megnyugtataskent), mert en ezeken majdnem feldobtam a taccsot, pedig 6 eves korom ota nem csinaltam ilyet:)

2013. október 31. 16:08

Blogger PuPu írta...

Gézám, szedd össze a tükröket a lakásodból és adj nekik a Samuval!
Bizony, sajnos ilyenek leszünk, de a lelkünk és az érzelmeink fiatalok maradnak.
Van, aki képes ezzel szembenézni, együttélni, de sokan nem képesek ilyen halálugrásokra
Ők a szerencsétlenebbek...
:O)))

2013. október 31. 16:24

Névtelen Névtelen írta...

Nagyon kedves gondolatok. Érezni, hogy az írója melegszívű, jóindulatú ember. A tanácsok pedig helyénvalók, és optimista hangulatra inspirálnak. Köszönöm!

Egy_7x-en túli

2013. október 31. 17:20

Blogger sphagin írta...

Kedves PuPu !

Csalódtam benned !

Illett volna a tevét preferálnod, de legalább a libát !
Olyan aranyosak !

Főleg kicsi korukban !

üdv sphagin.

2013. október 31. 17:42

Névtelen hello írta...

Először a fotóra meredtem rá - aztán kezdtem olvasni a sziporkázó bölcs tanácsokat, és megint megállapítottam, hogy a napjaim egyik fénypontja a blogjaid olvasása.

De nem mindenben "fogadok szót" Neked:
pl. mi bizony szoktunk viháncolni a párommal az utcán is 1-1 poén kapcsán, amire vevők vagyunk mindketten, plusz inspiráljuk is rá egymást...
Megesett, hogy egy néni meg is kérdezte: "Maguk ugye külföldiek? Mert a magyarok mind olyan mogorva képpel mennek!"

Azóta is emlegetjük, mikor vihogunk valamin, hogy na, megint külföldinek fognak nézni!

2013. október 31. 18:01

Névtelen Névtelen írta...

A lajhárt? nem tevét? ;)

2013. október 31. 19:00

Névtelen James Bond írta...

Kedves PuPu, én már nagyjából ezt csinálom jó ideje. Jövőre kétharmadom lesz (akármit is csinál Orbán), 66,666... éves leszek, és még mindig marad 33,333... évem a 100-ig! Carpe Diem, minden kedves kortársamnak!

2013. október 31. 20:40

Blogger pleinair írta...

Az ember inkább legyen ráncos öreg, mint szép fiatal halott. Érdemes megöregedni, mert minden nap gazdagodhatunk valami új tudással, lenyűgöző élménnyel, felemelő, új érzéssel. Minden nap rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen gyönyörű a világ, megtanulunk gyöngülő szemünkkel a látás öröméért nézni. Megtanuljuk azt is látni, ami fölött fiatal tekintetünk elsiklott, és megtanulunk a dolgok mélyére nézni. Lehet, hogy sok illúziónk elveszett, lehet, hogy magunkban is csalódtunk, de míg tudatunk birtokában vagyunk, módunkban áll felülmúlni régi önmagunkat. S mert általában nem a tetteinkkel, a mulasztásainkkal vétkeztünk önmagunk és mások ellen, még megpróbálhatunk a pillanat parancsa elől nem kitérni akkor se, ha ad, és akkor se, ha kér vagy követel.

Az ember akárhány évesen hal meg. soha se befejezett "alkotás". Olyan mű, ami örökké írja, rajzolja önmagát.

Nézem Heller Ágnest és Domján Editre gondolok. Gazdag élet, szövevényes regény az egyik, a másik szívszaggatóan megszakadt, félbemaradt.

2013. október 31. 22:52

Névtelen öregasszony írta...

Vannak olyan teremtmények akik életük első percétől fogva tudják, hogy a legfontosabb dolog a világon - a szeretet. És vannak olyanok is, akik csak az életük utolsó pillanataiban érthetik meg ugyanezt.

Persze egyáltalán nem könnyű jól szeretni, sőt ez sokkal bonyolultabb életfeladat, mint a másikat folyton gyötörni...
Az egyik öregkori nagy ajándék éppen a megbölcsült szeretni tudás képessége, talán ezért lehet nagyon-nagyon jó nagyszülőnek lenni, mert valahogy éppen olyan önfeledtség van benne, mint gyermekkorunk komolyságában.
Az fontos, hogy szeressük, élvezzük az életet, amíg csak lehet!
És örüljünk a pozitív blogoknak, nem baj, ha közben mindannyian öregszünk :-)))

Puszta Sándor:

CSILLOG MÁR


csillog már a
szívem alján
bölcs aszúként
mint az óbor
de áttetszőn
nem sötéten
pár sugár az
alkonyatból

vadliba-jaj hull fölöttem
őszi köddel beszövötten
Napot sóvárg a szőlőszem
minden perccel így öregszem

aszúsodom
teltté érek
kell az ősz és
kell az ének
csillagokat
holdat tépek
együtt fénylünk
hogyha tél lesz

2013. november 1. 0:04

Névtelen Névtelen írta...

Kamarás Klára:

"Amíg van gondolat,
a lélek él s szabad,
az utolsó percig
ne hagyd magad!"

2013. november 1. 0:21

Blogger Mechatronika írta...

Az a kép, az jóval 60 után van... inkább hetven, vagy 80... de végül is mindegy, mert az írás nagyon jó!

2013. november 1. 2:40

Névtelen Névtelen írta...

oferskeAz a kép, az jóval 60 után van... inkább hetven, vagy 80... de végül is mindegy, mert az írás nagyon jó!

2013. november 1. 2:42

Névtelen kisdobos írta...

Kedves Pupu,köszönöm!

S hogy mennyire igaza van, ahhoz hadd hozzam ide Jorge Luis Borges versét is,amelyet 85 évesen írt:

PILLANATOK

Ha újra élhetném az életemet,
a következőben igyekeznék több hibát elkövetni.
Nem próbálnék olyan tökéletes lenni, lazább lennék.
Bolondabb lennék, mint voltam, igazából
kevés dolgot vennék komolyan.
Kevésbé lennék higiénikus.
Többet kockáztatnék, többet utaznék, többször
merengenék a naplementén, több hegyet másznék meg, több folyóban úsznék.
Többször mennék olyan helyekre, ahol sohasem jártam, több valódi
problémával törődnék és kevesebb képzeletbelivel.

Azok közé tartozom, akik értelmesen és termékenyen töltötték
életük minden percét; voltak persze boldog pillanataim is.
De ha elölről kezdhetném, azon igyekeznék,
hogy csak jó pillanataim legyenek.
Mert ha nem tudnátok, ebből áll az élet, kizárólag pillanatokból;
ne veszítsd el a mostanit.

Azok közé tartozom, akik nem mennek soha sehova lázmérő nélkül,
melegvizes palack nélkül, esernyő és ejtőernyő nélkül;
ha újra élhetnék, kevesebb poggyásszal utaznék.
Ha újra élhetnék, mezítláb járnék kora tavasztól
míg csak véget nem érne az ősz.
Többször ülnék a körhintára, többször merengenék a naplementén,
több gyerekkel játszanék, ha újra előttem lenne az élet.
De hát látjátok, 85 éves vagyok és tudom, hogy meghalok.


Tóth Éva fordítása

2013. november 1. 7:31

Névtelen hello írta...

Névtelen Évának boldog szülinapot, James Bondnak a magának betervezett hátralevő 100.-ig sok energiát, és minden jóakaratú társunknak jókedvet, tartós egészséget kívánok!

Ha sokszor nehéz is, ha gyakran van is okunk az elkeseredésre, élni tényleg különleges ajándék, aminek minden órájával érdemes jól sáfárkodni - pláne annak, aki nem hisz benne, hogy majd csak a túlvilágon várja őt az igazi boldogság.

Úgyhogy igen: Carpe Diem!

2013. november 1. 9:00

Névtelen öregasszony írta...

Én Zsuzsannát köszöntöm!
:-)))

2013. november 1. 9:23

Névtelen vénasszony írta...

Kedves Hello!
Bár még nem jártam a túlvilágon, nem ismerem azt a boldogságot, de úgy képzelem ott olyasféle örömökben lehet része a teremtménynek, amit az ember a földi életével alapozott meg.
Így tehát nem érhet veszteség senkit, mert az egész életünk lehet égi+földi nyereség is-is :-)))

2013. november 1. 9:41

Névtelen D. Elemér írta...

nagyon jó XDDDDDDD szólások
erőt egészséget kívánok magának Pu Pu
tisztelettel eli

2013. november 1. 11:43

Névtelen UNIOHID írta...

Minden szó jó, a képért kár!

2013. november 1. 13:20

Blogger kovi írta...

ayisoi
UNIHOID-nak:
Sajnos ez az élet... nekem is fáj, bántja az esztétikai érzékemet, hogy sok-sok gyönyörű emberből mi lesz élete végére.. de azt hiszem testünk rútulásáért lelkünk bölcsessége (?) kárpótol-hat:)))

2013. november 1. 15:16

Névtelen Névtelen írta...

"ayisoi" ez mi?

Ide illik: az ember bölccsé butul : )

2013. november 1. 15:50

Névtelen moose írta...

Ebben a képben minden benne van, amitől egy párkapcsolat szép és örök, amitől boldog és kiegyensúlyozott.

Lenyűgöz az az érzés,amely a képből sugárzik.

A két kar, mely egymást óvón öleli, az egymásért "ifjan" rajongó egymáshoz símulás.

Méltósággal élni,…méltósággal idősödni,…együtt!

Szerintem a kép nagyon szép üzenet,…

Pupu kedves,… minden bölcsességedet, amit a blogodban megosztottál velünk, hitelesen egészíti ki!

Köszönöm! :))))

2013. november 1. 17:26

Névtelen vadvirág írta...

Kedves PuPu!
Nagyon szeretem a lelkedet.
Jó egészséget!

2013. november 2. 8:43

Névtelen Névtelen írta...

PuPu köszönöm a megerősítést... most épp szükségem volt rá. Nevessünk magunkon, az nem fáj:)
Üdvözöl és figyel-asta

2013. november 2. 10:22

Blogger PuPu írta...

De örülök neked, kedves asta!
De jó régi barátról hallani sok év után!
:O)))

2013. november 2. 12:16

Névtelen Névtelen írta...

O))
Én már nem is vagyok...rég kiirtottak:O)) De hiányoznak a régi jó beszélgetések... ide jövök vigasztalódni:O) És örülni neked....
PuPunak-asta

2013. november 2. 13:38

Blogger Gyöngyvirág írta...

Kedves PuPu!
Szivemből beszéltél.
Köszönöm a bölcs gondolataidat!
Gyöngyvirág

2013. november 2. 16:34

Blogger Unknown írta...

Drága PuPu! Nagyon jó,és minden szava igaz!Köszönöm! Cica Mama

2013. november 2. 23:16

Névtelen Névtelen írta...

Kedves PuPu!Egyszer azt írtad nekem, hogy senki sem tud úgy hízelegni,mint én.Pedig tárgyilagos vagyok, mert senki sem tud olyan őszinte szívből jövő odafordulással írni az olvasóinak, mint Te.Kapásból eltalálod azt a rezgésszámot, amitől az ember megáll, és azt mondja, igen, nekem is ez hiányzik.
Igen, a társ.Özvegységem 3.-évébe lépvén, a változtathatatlant nem elfogadva, de megértve ,magam is társkereső oldalakkal próbáltam a magányon oldani.De csak az olvasásig jutottam.Rengeteg ajánlkozó volt, és bár kíírtam, hogy mennyivel vagyok a 7.x felett,meglepően sok szexuális ajánlatot kaptam.Magyarán, mindenki csak kefélni akart.Aki fél, nem kefél, régi mondás a szinglik között.De azért szívszorító sorsok is elém tárultak.Én személy szerint beértem volna egy okos ember társaságával, akinek egy tányér gőzölgő frissen főtt húsleves is maga a menyország lett volna,és szívesen varrtam volna fel a kimosott ingecskéjére a lötyögő gombot.Most meg, hogy az egyik szememre nem látok, a másik szemem gyenge,jó lett volna,ha belém karol Valaki, és együtt megyünk át a zebrán..
És lenne, aki a szemembe cseppent, mert nem mindegy, mennyit és hova..De nem, mindenki csak kapni akar,gyorsan,még ma.Adni senki nem akar semmit, leginkább nem törődést, és gyakorlatilag cselekvő szeretetet,ami nem azonos a szexel, az én normáim szerint.Azért még nem adtam fel, mert szerintem nem sok elkeserítőbb állapot van,amikor egy öreg vakok otthonában vár valaki egy pohár vizre.El kellene felejteni az önzést, egyszerűen csak szeretni kéne,hogy legyen kihez vetni a hátunkat vénségünkre, és legyen, aki megkérdezi reggel, amikor ébredezünk, hogy aludtál, édes kis cicuskám?Gyere,hadd pusziljalak meg,Mókucikám!
Így kellene, mert nekem ez jutott 47 évig.Emberek, szeressétek egymást, amíg megtehetitek!Már ma is!Amíg éltek!Jobb lenne a világ.

2015. április 16. 9:48

Használhatsz néhány HTML-címkét is, például: <b>, <i>, <a>

A megjegyzések moderálása engedélyezve van. A küldött megjegyzéseket jóvá kell hagynia a blog szerzőjének.

A megjegyzés elküldése után be kell majd jelentkezned.
Kérjük, bizonyítsd, hogy nem vagy robot