Nem tudom, de úgy érzékelem, Pupu, hogy Te ennek örülsz. Sajnálom, nekem ez nem megy...
2023. június 25. 14:52
Névtelen írta...
.... hát.....?! Miután kifejezetten kedvellek és tisztellek, keresem az egyetértési pontokat. Én egyet találtam: Prigozsin emeleti ablakát már előkészítették, hogy melyik országban és hány órára? Az időzítő elindult, az egészen biztos!
Kedves ablakos Névtelen, adjál már legközelebb magadnak nicket, pl. "Ablakon át a jövőbe látó" - vagy valami hasonlót! Köszönöm előre is fáradozásod! :O)))
Putyin nem kapkodott, ez igaz. Kivárta a megfelelő pillanatot, ami ugye akkor következett be, mikor Prigozsin már 150 km-re volt Moszkvától. Addig sem tétlenkedtek a zsoldosok, lepuffantottak néhány repülőgépet, elfoglalták Rosztov és Voronyezs katonai létesítményeit. Kötve hiszem, hogy mindez Putyin szándéka volt, hogy engedje eddig fajulni ezt a lázadást, hogy ennél a helyzetnél legyen a megfelelő pillanat a válaszcselekvésre. Amit ugye nem is ő, hanem Lukasenka tett meg. Ennek nem sok értelme van. Talán egyszer majd - После Путина - többet tudunk meg arról, hogy mi történt valójában. Addig kitalálnunk nekünk tetsző változatokat.
Igen, szerintem is örül, én nagyon tiszteltem Puput,szerettem írásait, de már nem...Tudom, képtelen vagyok az értő olvasásra, de én is úgy érzem már régóta, hogy ... Nem folytatom, felesleges...
.... egyszer majd kipróbálom,hogy hozzászólok egy másik írásodhoz, olyképpen, hogy hú, Pupu milyen igazad van, egyetértek minden szavaddal, stb., s akkor is kitennéd az írásom dátuma mellé azt a bizonyos kukát? :) :)
Kedves Laqajos, a kukát ketten tudjuk használni, te ,eg én, más senki. Nekem erre sok szükségem nincsen, hiszen ha nem akarnám látni, nem tenném közzé. Ez a te személyes kukád, önkritikai célt szolgál. Nagyon sokáig nem is moderáltam, minden hozzászólás mehetett azonnal ki, de menet közben megjelent egy-két gusztustalan és a témát még periférikusan se érintő komment, - anyukámnak akartak új hivatást találni, a cipőm szerették volna a Dunaparton látni, ilyesmik, és azóta - kényszerből moderálok, sajnos. A kommentek egy része még így is rólam szól, csalódnak bennem, mert nem azt írom, ami aktuálisan trendi, vagy ami a hozzászóló véleménye. Fáj ez nekem (de azért valahogy túlélem...) de a blog mindig írójának személyes álláspontjáról szól, így aztán előfordul, hogy ez nem esik egybe másokéval. Nagy luxus az, hogy az embernek már csak saját magához kell igazodnia, hadd maradjon már meg legalább ez nekem... Ha régebben ismernél, ez a kérdésed egyébként meg sem született volna... :O)))
Kedves Éva, végtelenül sajnálom, hogy csalódást okozok, és azt sem gondolom, hogy nem tudsz értő módon olvasni - dehogynem! Csak éppen nem tetszik, amit olvasol, ami azért nem biztos, hogy baj - miért is kellene nekünk mindenben egyetértenünk? Érzésekkel szemben egyébként is tehetetlen vagyok, a politikát meg végképp nem tekintem az érzelmek terepének, jóllehet természetesen el kell fogadjam, hogy sokaknál ez számít. A világpolitika - különösen, amikor az emberiség egy atomháború peremén egyensúlyozgat - kiváltképpen nem érzelmi kérdés, itt érdekekről van szó, gazdasági és katonai érdekekről, és hihetetlenül mindegy, hogy ezeket szeretem vagy nem szeretem, meg, hogy én mindek örülök - ezek attól még léteznek és hatnak a világ folyására. Próbáld ezt elfogadni, ha kérhetem... :O)))
Régen jártam erre.(Nem volt különösebb oka: csak másfelé sodort az élet.) Hanem ez a mai helyzet - minimum idegesítő. Úgy érzem bármit is csinálok, a háttérben ott kapaszkodik a pimaszul közel jött csatamező. Megőrjít, hogy választanom kéne: kinek szurkolok. Micsoda bornírt baromság kék-sárga vagy piros-kék-fehér? Embörök: nyomorról pusztulásról van szó! És, ahogy háborúkban lenni szokott, itt sem az angyalok meg az ördögök harcáról van szó. Ráadásul nem vagyok russzofób, ami némely körökben szinte háborús bűnnek számít. Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla!
Kedves Pista, biztos vagyok benne, hogy nem kerülte el a figyelmedet a kérdésem után odabiggyesztett két vigyorgó emotikum. Ennyire volt komoly a kérdésem. Ha valakinek más a véleménye, s ezt kulturáltan közli, semmi baj vele. Egyetértek Voltaire-rel - milyen megnyugtató lenne számára -, aki egyszer azt találta mondani (illetve vitatják, hogy nem is mondta, mindenesetre hangfelvétel nincs róla), hogy 'nem értek egyet a véleményeddel, de mindent elkövetek, hogy elmondhasd'. Az anyázós, meg a Duna parton hagyott üres cipődre utalók meg mehetnek a pöcegödörbe (vagy akár egy ugyanilyen betűvel kezdődő helyre).
2023. június 27. 19:55
KZs írta...
Egy kis emlékeztető: "Alapos előkészületek után 1941. június 22-én a tengelyhatalmak csapatai a Barbarossa névre keresztelt hadművelet során a teljes határvonal 300 km –es arcvonalán megtámadták a 170 millió lakosú Szovjetuniót, és rövid idő alatt hatalmas területeket foglaltak el tőle. A támadás méreteit jól érzékelteti, hogy a közel 7 milliós német hadsereg állományának fele, közel 3,5 millió katona, 182 hadosztály, 3500 harckocsi, valamint 4000 repülőgép vett részt az offenzívában. A német haderő a keleti fronton három irányba indította támadását: északon Wilhelm von Leeb vezetésével a Baltikum és Leningrád elfoglalás volt a cél, középen Fedor von Bock vezetésével Minszk, Szmolenszk és Moszkva megszerzése volt a feladat, délen pedig Gerd von Rundtedt parancsnokságával Kijev és a Fekete-tenger északi partvidékét akarták megszerezni.
A gyorsan előretörő német erők 1941 szeptemberére északon elérték Leningrádot, középen Moszkva felé közeledtek, délen pedig bevették Kijevet. A Szovjetunió elleni támadás három hónappal a hadművelet megindulása után teljes sikernek tűnt. Ám 1941 októberében a középső hadseregcsoport Moszkvához közeledve megtorpanni kényszerült, majd kezdetét vette egy elkeseredett és lassan kudarcba fulladó küzdelem, melynek eredményeképp a moszkvai csata néven ismerté vált harcok során (1941 október 2 - december 5) a németek elszenvedték első vereségüket. Ugyanis a Tájfun hadműveletben a wermacht csapatai miután november közepére 25 km-re megközelítették a szovjet fővárost, hátrálásra kényszerültek." Tehát ami az akkori világ legfelkészültebb, legfelfegyverzettebb 3,5 millió katonájának nem sikerült, azt Prigozsin egy-két ezer katonával pár tankkal megugrotta volna.. Értem. vagy mégsem? :)
2023. június 28. 18:08
kekec írta...
Pupu, neked a sztrelecek lázadása ugrott be, nekem meg Simicska O1G-je. Tényleg, az még nem esett ki valami ablakon?
2023. június 30. 20:46
1970 írta...
Kedves kekec!
Itt nem kell az ablakon kiesni. Itt elegendő az is, hogy anyagilag kicsinálnak: https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/igy-el-most-simicska-lajos/ks39eng Egyébként egy pillanatig sem sajnálom, megszolgálta a történteket. Aki korpa közé keveredik....
Kekec! Amíg csak ő tudja a dokumentumok rejtekét, addig nem is fog...
2023. július 1. 16:02
[Image]
A séf elsózta a főztjét. Prigozsin átmenetileg megúszta, de ez nem a végleges állapot. Még fizetni fog azért, hogy pocsék taktikai érzékkel akkor szúrta a húsvillát Oroszország hátsójába, amikor az éppen az óriási ukrán támadást helyettesítő akciók elhárításával van elfoglalva. Akkor, amikor a NATO légiereje az izmait iparkodik mutogatni Európa egén, akkor amikor dől a pénz Ukrajnába. És dől a leselejtezett hadianyag és a szavlejárt lőszer, helyet teremtve a nyugati hadiiparnak új megrendelésekre anélkül, hogy a megsemmisítés giga-költségeit vállalnia kellene. Akkor, amikor az orosz hadsereg nagyszabású átalakítása és átfegyverzése folyik, amikor speciális helyzetéből adódólag Oroszország nem tud valódi háborút vívni, mert ha azt vívna, akkor Kijev éppen olyan lenne, mint Bahmut - vagy még olyanabb. Hübrisznek nevezik azt a kórt, mely megtámadta Prigozsint, ez az értelmező szótár szerint gőgöt, kevélységet, elbizakodottságot és önteltséget jelent, ez a betegség általában halálos szokott lenni. Nem a zsoldosvezér az első a történelemben, aki rosszul mérte fel helyzetét, nem is ő az utolsó, de egy rossz helyzetértékelésből csak rossz döntésekre lehet jutni, - ez történt most is. Moszkva ellen menni Oroszországban? Nevetséges, emellett Nagy Péter már remek példát adott a sztrelec-lázadás kapcsán, hogy mi a vége az ilyesminek. Az orosz sas kétfejű, de az Orosz Birodalom mindig egyfejű volt, az is maradt a mai napig és az is marad még párszáz évig. A jelenlegi egy fej nagyon okos és türelmes, nem kapkod, nem csapkod, megvárja azt az időpontot, mely számára kedvez. Prigozsin ott tévedett, hogy valakinek képzelte magát, jóllehet ez a típus arrafelé nem tartós árú, némelyik megy a kukába, némelyik kiesik az ablakon, némelyiknek - rengeteg pénzért - adnak valamit. Ilyen volt Hodorkovszkíj, és ilyen most Prigozsin is. Ja, és hogy mit kaptak? Hát egérutat, legalábbis átmenetileg. Ha valaki azt hiszi, hogy Lukasenka önálló kezdeményezése a száműzött befogadása, hát az keresse fel orvosát, gyógyszerészét.
Putyin ameddig kellett - Bahmut elfoglalásáig - eltűrte a felbátorodott szolga nagypofájúskodását, eltűrte, hogy kikezdte a szent Orosz Hadsereg tekintélyét - aztán kényszerhelyzetbe hozta. A zsoldosvezérnek néhány napon belül a Vörös téren, katonazenekari kísérettel kellett volna megcsókolnia Sojgu hadügyminiszter magasztos seggét, majd kicsit oboáznia Geraszímov tábornok hangszerén, vagy vége serege - és az ő pályafutásának is. Nem volt elég alázatos, elvitte a tehetetlen düh, meg is kapta, amit megérdemelt. Zsoldosai pedig most megtanulják, hogy a Jóisten a Kremlben lakik, van tizenkét dublőre, kilencféle halálos betegsége és minimálisan is hatodszor támad fel halottaiból - Krisztus Urunk a kanyarban sincs hozzá képest. Putyin erre a lehetőségre is felkészült, mint ahogy felkészült az Ukrajna elleni támadásra is, anélkül, hogy ellenfelei akadályozni tudták volna.
Merthogy a szájkarate kevés ebben a világpolitikai helyzetben. Oroszország nem roppant össze a nyugati szankciók hatása alatt, gazdasága erősebb, mint valaha, mert még részben sincs kiszolgáltatva nyugati partnereinek. Az orosz nép Putyin mögött áll, az ukrán vezetést neonácinak tartja - nem kevés joggal, az Ukrajnában élő és jogaiktól folyamatosan megfosztott oroszok védelmezését és befogadását elkerülhetetlennek, a Fekete tengeren való orosz jelenlétet törvényszerűnek tartja. Hogy aztán mit fantáziálnak Oroszország ellenfelei a Birodalom széteséséről és eljelentéktelenedéséről, az azt orosz elnököt hidegen hagyja, mint tevét a menüett. Katonailag erős, képességei jelenleg meghaladják ellenfelei képességeit, gazdasága stabil, az ország gazdag és a nép elfogadja a jelenlegi helyzetet. Ne tévesszen meg senkit Navalníj-típusú bohócok időnkénti feltünése, az orosz nép éppen úgy viszonyul az angolszász modellhez, mint Józsi bácsi a bivalybürgözdi Négygolyó Nagyvendéglő söntésében: Persze, szeressük aztat, Viktor is megmonta!
Oroszország száztíz hivatalos dollármilliárdosa pedig addig békében ül a fenekén, ameddig az üzlete működik, márpedig most, hogy a nyugatiak elhúztak a pályáról, nagyon is működni kezd. Aki meg nem üldögél békében a fenekén, azt megkérik, hogy kukucskáljon ki az ablakon, nézzen erősen nyugat felé, és kapaszkodjon erősen. Még mielőtt valaki nekilátna elmondani, hogy mekkora szemétláda vagyok, hogy ezt helyeslem, elmondom: nem helyeslem, de kit érdekel ez? Ez a realitás, és ha a realitások helyett álmainkban hiszünk, úgy járhatunk, mint Prigozsin, akinek azt hiszem mára erősen lecsökkent irigyei száma. Oroszország ellenfelei reménykedve vártak, reményeik ismét kútba estek. Putyin pedig az összes dublőrével együtt túlélte ezt is, az orosz hadsereg sem omlott össze a Wagner hiányától - és mint tudjuk, ami nem pusztít el, az erősebbé tesz... Az élet megy tovább - már azoknak, akik a harcban el nem esnek, szegények. Vége lehetne már...
"PUCCS-FUCCS"
17 megjegyzés -
Nem tudom, de úgy érzékelem, Pupu, hogy Te ennek örülsz. Sajnálom, nekem ez nem megy...
2023. június 25. 14:52
.... hát.....?!
Miután kifejezetten kedvellek és tisztellek, keresem az egyetértési pontokat.
Én egyet találtam:
Prigozsin emeleti ablakát már előkészítették, hogy melyik országban és hány órára?
Az időzítő elindult, az egészen biztos!
2023. június 25. 15:31
Kedves ablakos Névtelen, adjál már legközelebb magadnak nicket, pl. "Ablakon át a jövőbe látó" - vagy valami hasonlót!
Köszönöm előre is fáradozásod!
:O)))
2023. június 25. 15:43
Nem baj Andreám, nem megy - nem megy!
Ne is erőltessed, csak lazán!
:O)))
2023. június 25. 15:45
"Még mielőtt valaki nekilátna elmondani, hogy mekkora szemétláda vagyok, hogy ezt helyeslem, elmondom: nem helyeslem, de kit érdekel ez?"
Kedves Belák Andrea!
A fenti mondata PuPunak szerinted azt tükrözi, amit írtál? Ennyire képtelen vagy a szövegértő olvasásra?
2023. június 25. 17:16
"...Az Egyesült Államok stratégiai érdeke a Fekete-és Balti-tengeri jelenlelét ! Anthony Blinken USA külügyminiszter 2023..."
"...Oroszország stratégiai érdeke a Karib tengeri jelenlét! Sz. Lavrov külügyminiszter 2023..."
Igaz / hamis... Melyik / melyik...????
2023. június 26. 16:23
Putyin nem kapkodott, ez igaz. Kivárta a megfelelő pillanatot, ami ugye akkor következett be, mikor Prigozsin már 150 km-re volt Moszkvától. Addig sem tétlenkedtek a zsoldosok, lepuffantottak néhány repülőgépet, elfoglalták Rosztov és Voronyezs katonai létesítményeit. Kötve hiszem, hogy mindez Putyin szándéka volt, hogy engedje eddig fajulni ezt a lázadást, hogy ennél a helyzetnél legyen a megfelelő pillanat a válaszcselekvésre. Amit ugye nem is ő, hanem Lukasenka tett meg. Ennek nem sok értelme van. Talán egyszer majd - После Путина - többet tudunk meg arról, hogy mi történt valójában. Addig kitalálnunk nekünk tetsző változatokat.
2023. június 27. 8:45
Igen, szerintem is örül, én nagyon tiszteltem Puput,szerettem írásait, de már nem...Tudom, képtelen vagyok az értő olvasásra,
de én is úgy érzem már régóta, hogy ... Nem folytatom, felesleges...
2023. június 27. 10:19
.... egyszer majd kipróbálom,hogy hozzászólok egy másik írásodhoz, olyképpen, hogy hú, Pupu milyen igazad van, egyetértek minden szavaddal, stb., s akkor is kitennéd az írásom dátuma mellé azt a bizonyos kukát? :) :)
2023. június 27. 13:11
Kedves Laqajos, a kukát ketten tudjuk használni, te ,eg én, más senki.
Nekem erre sok szükségem nincsen, hiszen ha nem akarnám látni, nem tenném közzé.
Ez a te személyes kukád, önkritikai célt szolgál.
Nagyon sokáig nem is moderáltam, minden hozzászólás mehetett azonnal ki, de menet közben megjelent egy-két gusztustalan és a témát még periférikusan se érintő komment, - anyukámnak akartak új hivatást találni, a cipőm szerették volna a Dunaparton látni, ilyesmik, és azóta - kényszerből moderálok, sajnos.
A kommentek egy része még így is rólam szól, csalódnak bennem, mert nem azt írom, ami aktuálisan trendi, vagy ami a hozzászóló véleménye.
Fáj ez nekem (de azért valahogy túlélem...) de a blog mindig írójának személyes álláspontjáról szól, így aztán előfordul, hogy ez nem esik egybe másokéval.
Nagy luxus az, hogy az embernek már csak saját magához kell igazodnia, hadd maradjon már meg legalább ez nekem...
Ha régebben ismernél, ez a kérdésed egyébként meg sem született volna...
:O)))
2023. június 27. 13:56
Kedves Éva, végtelenül sajnálom, hogy csalódást okozok, és azt sem gondolom, hogy nem tudsz értő módon olvasni - dehogynem!
Csak éppen nem tetszik, amit olvasol, ami azért nem biztos, hogy baj - miért is kellene nekünk mindenben egyetértenünk?
Érzésekkel szemben egyébként is tehetetlen vagyok, a politikát meg végképp nem tekintem az érzelmek terepének, jóllehet természetesen el kell fogadjam, hogy sokaknál ez számít.
A világpolitika - különösen, amikor az emberiség egy atomháború peremén egyensúlyozgat - kiváltképpen nem érzelmi kérdés, itt érdekekről van szó, gazdasági és katonai érdekekről, és hihetetlenül mindegy, hogy ezeket szeretem vagy nem szeretem, meg, hogy én mindek örülök - ezek attól még léteznek és hatnak a világ folyására.
Próbáld ezt elfogadni, ha kérhetem...
:O)))
2023. június 27. 14:06
Régen jártam erre.(Nem volt különösebb oka: csak másfelé sodort az élet.) Hanem ez a mai helyzet - minimum idegesítő. Úgy érzem bármit is csinálok, a háttérben ott kapaszkodik a pimaszul közel jött csatamező. Megőrjít, hogy választanom kéne: kinek szurkolok. Micsoda bornírt baromság kék-sárga vagy piros-kék-fehér? Embörök: nyomorról pusztulásról van szó! És, ahogy háborúkban lenni szokott, itt sem az angyalok meg az ördögök harcáról van szó. Ráadásul nem vagyok russzofób, ami némely körökben szinte háborús bűnnek számít. Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla!
2023. június 27. 18:02
Kedves Pista, biztos vagyok benne, hogy nem kerülte el a figyelmedet a kérdésem után odabiggyesztett két vigyorgó emotikum. Ennyire volt komoly a kérdésem.
Ha valakinek más a véleménye, s ezt kulturáltan közli, semmi baj vele. Egyetértek Voltaire-rel
- milyen megnyugtató lenne számára -, aki egyszer azt találta mondani (illetve vitatják, hogy nem is mondta, mindenesetre hangfelvétel nincs róla), hogy 'nem értek egyet a véleményeddel, de mindent elkövetek, hogy elmondhasd'. Az anyázós, meg a Duna parton hagyott üres cipődre utalók meg mehetnek a pöcegödörbe (vagy akár egy ugyanilyen betűvel kezdődő helyre).
2023. június 27. 19:55
Egy kis emlékeztető:
"Alapos előkészületek után 1941. június 22-én a tengelyhatalmak csapatai a Barbarossa névre keresztelt hadművelet során a teljes határvonal 300 km –es arcvonalán megtámadták a 170 millió lakosú Szovjetuniót, és rövid idő alatt hatalmas területeket foglaltak el tőle. A támadás méreteit jól érzékelteti, hogy a közel 7 milliós német hadsereg állományának fele, közel 3,5 millió katona, 182 hadosztály, 3500 harckocsi, valamint 4000 repülőgép vett részt az offenzívában. A német haderő a keleti fronton három irányba indította támadását: északon Wilhelm von Leeb vezetésével a Baltikum és Leningrád elfoglalás volt a cél, középen Fedor von Bock vezetésével Minszk, Szmolenszk és Moszkva megszerzése volt a feladat, délen pedig Gerd von Rundtedt parancsnokságával Kijev és a Fekete-tenger északi partvidékét akarták megszerezni.
A gyorsan előretörő német erők 1941 szeptemberére északon elérték Leningrádot, középen Moszkva felé közeledtek, délen pedig bevették Kijevet. A Szovjetunió elleni támadás három hónappal a hadművelet megindulása után teljes sikernek tűnt. Ám 1941 októberében a középső hadseregcsoport Moszkvához közeledve megtorpanni kényszerült, majd kezdetét vette egy elkeseredett és lassan kudarcba fulladó küzdelem, melynek eredményeképp a moszkvai csata néven ismerté vált harcok során (1941 október 2 - december 5) a németek elszenvedték első vereségüket. Ugyanis a Tájfun hadműveletben a wermacht csapatai miután november közepére 25 km-re megközelítették a szovjet fővárost, hátrálásra kényszerültek."
Tehát ami az akkori világ legfelkészültebb, legfelfegyverzettebb 3,5 millió katonájának nem sikerült, azt Prigozsin egy-két ezer katonával pár tankkal megugrotta volna..
Értem. vagy mégsem? :)
2023. június 28. 18:08
Pupu, neked a sztrelecek lázadása ugrott be, nekem meg Simicska O1G-je. Tényleg, az még nem esett ki valami ablakon?
2023. június 30. 20:46
Kedves kekec!
Itt nem kell az ablakon kiesni. Itt elegendő az is, hogy anyagilag kicsinálnak:
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/igy-el-most-simicska-lajos/ks39eng
Egyébként egy pillanatig sem sajnálom, megszolgálta a történteket. Aki korpa közé keveredik....
2023. július 1. 12:40
Kekec!
Amíg csak ő tudja a dokumentumok rejtekét, addig nem is fog...
2023. július 1. 16:02