Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Már megint egy terv.
Ez speciel Széll Kálmán terv, most szezonja van a feledésbe merült politikusnak, a Moszkva teret is vissza akarják keresztelni a nevére.
Attól tartok, ha ezt megcsinálják, akkor Moszkva is meg fogja csinálni a maga Voronyezs tervét – ezek a nagyeszűek úgy mászkálnak a nemzetközi kapcsolatokban, mint elefánt a porcelánboltban…
[Image]Megint itt egy terv, amelyikből azt megtudjuk, hogy mit szeretnénk, de az most sem derült ki, hogy hogyan, ami viszont kiderült, az a zsebünkben kotorászással egyenértékű.És ezeknek volt pofájuk Gyurcsányt csesztetni azzal, hogy ötletdömpinggel árasztotta el az országot…Ami azt illeti, ha máskor nem, akkor most visszavehetnének már az arcukból és elkezdhetnének csinálni is valamit. Vagy a Háry János terv keretében hozzák nyilvánosságra, hogy „nyolc éven keresztül hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden kilométerkőnél, az utóbbi egy évben pedig nem csináltunk semmit, hacsak a böszmeségeket nem számítjuk, melyeket példátlan mennyiségben csináltunk oda a nemzet asztalára.”Mondjuk, erre nem lehet számítani, merthogy a hazudozással még most sem hagyott fel a Nemzet Tornacipője, hiszen most sem az igazat mondja, hanem hülyeségeket hablatyol reformoknak nevezett, kidolgozatlan ötlethalmazokról megszorítások helyett.A terv pontos neve Széll Kálmán terv, összefogás az adósság ellen.
Hogy kivel akarnak összefogni, azt nem lehet pontosan tudni, habár ha abból indulunk ki, hogy a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának lenyúlását a nyugdíjak megvédésének selypegte el a félelmetes fogazatú némber, akkor ez is megállhatja a helyét.
Namármost ez az adósság elleni villámháború maga a közröhej, - nem állítom, hogy nem lenne jobb kevesebbel tartoznunk, de az államadósság mértékétől azért falnak mennünk nem kellene, - jelenleg éppen az Unió átlaga környékén van, ez alá menni akkor kell, ha majd be akarunk lépni az euro övezetbe.
Ha ez lenne a cél, akkor viszont a nyugdíjkassza lopott pénzét teljes mértékben az államadósság csökkentésére lehetne fordítani és akkor jövőre rendben is lenne a belépés előfeltétele.
De hát itt nem ez volt a cél, hanem szabadon felhasználható pénzek gyártása, ezért csak a lopott lóvé 63%-a megy adósságtörlesztésre, a többiből meg majd veszünk zizit…
Az összefogás résztvevőiről is kiderült néhány dolog, az első lelkes csoport a rokkantnyugdíjasoké, akikről ezelőtt tizenöt-húsz évvel hallott valamit harangozni a Vezér és Kancellár, és némi spéttel most jutott eszébe a dolog.
Namármost ha ő azt gondolja, hogy aki ezelőtt tizenöt évvel elment rokinak, azt ő most munkába tudja majd állítani, akkor ez az ember – hadd ne cizelláljam – olyan ostoba, mint egy tulok.
Hogy most meg akarja szigorítani a rokkantosítási feltételeket, az rendben is van – rokkant innentől az lesz, akiből valahol vér folyik, a nőknél további kritérium legyen negyven év munkaiszonyuk és vekker lógjon a nyakukban…
Örvendezhetnek a munkanélküliek is, és ha pontosan meg akarják tudni, hogy mit fognak kapni munkanélküli ellátás helyett, hát keressenek fel egy istállót és kérjék meg a csődöröst, hogy mutassa meg nekik.
Széll Kálmán azt is üzente, hogy azonnal hozzunk létre Nemzeti Közlekedési Holdingot, oszt ez majd segít abban, hogy a gazdaságtalan vonalakon a mozdonyvezető az utas is egyben, meg már látom lelki szemeimmel, ahogy a NKH vezetői a magyar Shinkansen bakján ülve verik a síneken éppen lelkét kilehelő Rárót, a reaktivált Szabó bakter Bendegúzzal az oldalán meg büszkén nézi majd a Széll Kálmán terv újabb vívmányát.
Persze a menetdíjak emelkedni fognak és a hetvenhét éves Juliska néni is kedvezményesen utazhat, - a kedvezmény az lesz, hogy egyáltalán utazhat, persze csak az utolsó vagon bal hátsó ütközőjén…
Ezek a gigamegavállalatok általában be szoktak válni, gondoljunk csak a Volán Trösztre…
A nyugdíjrendszer is reformálásra kerül, egységes lesz a nyugdíjkorhatár – arrivederci fegveresek, miután már a társadalmi megbecsülésetek utolsó morzsáit is felmorzsolta Orbán, most még azt a talán egyetlen dolgot is elvette, ami kicsit is honorálta a haza fegyveres szolgálatát.
Most jó lenni katonának, mert Orbánnak verbuválnak…
Lehet örülni a gyógyszerár emelésének is, együtt a gyógyszergyártókkal, most a generikus gyógyszerek forgalmazása lesz a sláger, jövőre talán rendeletileg előírják a kutyatej fogyasztását bubópestis ellen, a perspektívák beláthatatlanok…
Jön az új felsőoktatási törvény, nem lesz tandíj továbbra sem, az újdonság az, hogy iskola sem, viszont a jegyzeteket valószínűleg rovásírással kell kiadni.
És hát, ugye, kevesebb lesz a felsőoktatásba felvettek száma, - azt úgy nagyjából el is tudom képzelni, hogy ha ezer fővel csökkentik a bálnatenyésztő hallgatók számát, akkor ugyanennyivel nő majd a fizetős képzésben oktathatók létszáma, de ez persze nem megszorítás, hanem ifjúságbarát reform…
Aztán csökkentik a párttámogatásokat is, ha ebbe sem döglenek bele a szocik akkor semmibe, és ha melléhullnak a meszesgödörbe a Jobbik meg a LMP, az csak extra bónusz…
Jön a használatarányos elektronikus úthasználati díj is, nem lepne meg, ha ezután a libalegelőre vezető út is díjköteles lenne, a libákat meg gépkocsivá nyilvánítaná dicső kormányunk, amely ezt kis meglepetésnek szánja a 400 Ft-os benzinár mellé.
Viszont egy-két dolgot hiába kerestem – például, hogy hol van itt a strukturális reform?
És hol vannak a konkrétumok, hol van a bátorság, merthogy ez itten, kérem szépen, csak az állampolgár lenyúlása és a szar maszatolása Orbán régi szokása szerint.
Igaz viszont, hogy talán ki tudja húzni március tizenötödikéig ezzel a semmivel, akkor meg majd lobogtatja kicsit a zászlót, ostobáék meg elájulnak a gyönyörűségtől.
Viszont szépen körberakva szóvirágokkal, meg nemzeti biszbasszal, - hogy mit eszik ezen a kókleren magyarember, az rejtély, mikor már a gatyája is rámegy arra az „itt a piros – hol a piros „játékra, amelynek szenvedő áldozata éppen ő.
Hogy mit szólnak majd ehhez a nagy lufihoz a hitelminősítők meg a befektetők, azt nem tudni – ez a duma átmenetileg jó volt belföldre, de hogy kifelé mire lesz elég, az kérdéses.
Meglátjuk.
A rendezvény után Orbán különvonult az üzlettársaival, hogy ott mi hangzott el, azt majd megtudjuk, mikor kiderül, hogy miről beszélgetett a Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság Elnöke és a Belügyminiszter a Pozsonyi úti kiskocsmában...

:O))))