Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Légvárnagyhatalom leszünk. Erre utal Szijjártó Péter parttalan optimizmusa, meg a gazdaság aktuális állapota. De semmi pánik, megtudhattuk, hogy a kormány célja, hogy Magyarország termelési központtá váljon Európában, ehhez versenyképes befektetési környezetet teremt intézkedéseivel. Hát igen. Az csak a baj, hogy a versenyt - úgy tűnik – olyan a sportágban írták ki, melyben a versenyzők abban vetélkednek, hogy melyikük bírja tovább levegő nélkül Magyarországon. Mit mondjak, a mezőny népes, a sportági szövetség illetékesei pedig ötletdúsak, hetente képesek új és új trükköket bevetni a versenyzők zsebének kiürítése céljából, miközben a nemzetiszínű ruhába öltözött pom-pom lányok lelkesen rázzák nemzeti feneküket és a szövetség fúvószenekara győzelmi indulókat trombitál. Hol él ez az ember? Mert a főnökéről tudjuk, hogy a maga kis álomvilágát, a tolvajparadicsomot építgeti, de ez itten idáig csak egyszerű, parlagi ócska karrieristának tűnt, nem hülyének. Vagy ezek leülnek hetente egy asztal köré, és mint Rejtőnél a tábortűz körül a világtól elzárt légionisták, és  mondanak egy szót, aztán utána a többiek elképzelik meg gondolkodnak rajta – tán a Csontbrigádban? Termelési központ! De szép kifejezés! Aztán hosszú ideig csak a fogak csikorgatása hallik – a gyönyörűség szinte fáj! Termelési központ, mondja a Vezér, a többiek meg átélik a „most finom, most ne hagyd abba” életérzést, és közben irigyen töprengenek, hogy ők miért nem tudnak ilyen gyönyörűségeseket kitalálni, - ha tudnának, akkor talán őket tartaná a nép a legalkalmasabb miniszterelnöknek a kínálatból. Utoljára a versenyképes környezetért Gyurcsány tett valamit a nyolcszáz kilométer autópályával,a kétszáz ipari parkkal és a háromszáz iskolával, az új stadionokban meg már futópálya sem lesz, ahol versenyezni lehetne... Termelési központ, hát... Az ezzel a kifejezéssel a baj, hogy semmi köze nincs a valósághoz, mint ahogy a villanykörtefejű külügyi és külgazdasági államtitkár által felvázolt versenyképes befektetési környezet is illúzió, szép rózsaszín légvár, maga a Nagy Nemzeti Lufi. Merthogy itt az utóbbi három évben minden csontig lerohadt, a vállalkozásokról – ipar, szolgáltatások, kereskedelem, - egyik szektor a másik után. Lenyúzták a bőrt is róluk, különadókkal, zűrzavaros, unortodox szabályozókkal boldogították tulajdonosaikat, ha pedig útjában voltak a Vezér vagy valamelyik gazdája érdekeinek, akkor azt a vállalkozást egyszerűen meggyilkolták. És a tulajdonosok még örülhettek is, mert könnyen járhattak volna úgy is, mint Mario Puzo regényében a szemétgyűjtő vállalkozó, akivel nem lehetett okosan beszélni, ezért egy napon a saját maga által összegyűjtött szemétbe fulladva találták meg. Gondolom, az is rengeteget hozott a jó hírünknek, hogy ilyen-olyan ürügyekkel elhajtottak már innen gumigyárat, szórakoztató-központot, merthogy aki azt hiszi, hogy kizárólag Gyurcsány volt a célpont a sukorói beruházás tönkretételénél, az roppant nagyot téved. Az csak a szélsőjobbnak tett kedves kis gesztus volt, hogy a megvásárolható miniszterelnökre meg a zsidó tőkére tettek apró célzásokat, a lényeg itt az volt, hogy a Vezér egyik gazdájának üzleti érdekeivel ütközött az elképzelés, márpedig annak ki kellett fizetni a tartozást. Így aztán Sukorónak – egy Mercedes-nagyságrendű beruházásnak meg pártízezer munkahelynek annyi lett. Ez a kis malőr nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a zsidó tőke beruházzon nálunk, és ezen ne csak az izraeli tőkét tessék érteni, hanem az összes olyan tőkést, aki von Haus aus ért a pénzhez, hiszen ezer éve ezzel foglalkozott minden őse, és már a gyerek is tanul. De az összes jelentős multi is tanulgat abból, ahogy ez a brancs a már évek-évtizedek óta nálunk megtelepedett bankokkal bánt, és persze a Nokia is tudna mesélni a telekommunikációs cégek helyzetéről ebben a területre és lakosságszámra kicsiny, ám mégis gigantikusan nagypofájú csóringer országban. Aki az elmúlt három év történései után idejön, az vagy mazochista, vagy idióta, vagy beveszi a buliba a Vezér pereputtyát is. A hivatalos álmok szerint 2013-ban gazdasági növekedési fordulat lesz, és ennek forrása a családok megerősítésével keletkező fogyasztás bővítése, a magyar cégek külpiaci tevékenységének elősegítése, továbbá a stratégiai partnerségi megállapodások rendszere. Hát egy család már biztosan megerősödött, ez az Orbán-család, de valószínűleg Szijjártó-apukát sem kell sajnálnom az állami megrendelések elmaradása miatt, majd ők bővítetten fogyasztanak, legfeljebb Viktor nem áll be pocakos tábornoknak, egyből generalisszimusz lesz. A magyar cégek külpiaci tevékenységének elősegítésére létrejönnek majd a baráti magáncégekkel együttesen működő kereskedőházak, miután húsz év ádáz munkájával azokat a magyar kereskedelmi kirendeltségeket, melyek már rendelkeztek több évtizedes tradicionális piaci kapcsolatokkal, helyi ismeretekkel meg szakértelemmel, előrelátó gondossággal szétvertük. Majd most jönnek a rokonok, végtére is kereskedni mindenki tud, hiszen az unokaöcs vett már zöldséget és eladta a Vaterán a megunt kanapét is – egy ilyen blikkfangos felütéssel kezdődő tervvel csak nyerni lehet, főleg a diadalmas magyar ipar termékeivel. Mondjuk, az azért érdekelne, hogy az államtitkári optimizmus mely exportképes vállalkozásokat tartja magyarnak, mert szerintem az utolsó magyar cég tulajdonosa most hal éppen éhen a garázsában üzemeltetett műköröm-kombinátban… A stratégiai megállapodások rendszere meg úgy baromság, ahogy van. A multi persze nem hülye, fog ő veszekedni egy idiótával, akit a sors különös kegyetlenséggel egy ország élére lökött? Fog a fenét. Stratégiai megállapodás? Legyen, - lehet, majd legközelebb békén hagy és nem szórakozgat velünk, ha megint kilóg a segge a gatyából, legalább ha ugrál, lehet fenyegetőzni, hogy felmondjuk a megállapodást. Megállapodni meg egyébként a semmiben állapodtunk meg, az aláírt jelszógyűjtemény meg nem kötelez semmire. Aztán ugye, itt van az oktatás ügye is, mi képezzük majd az európai munkaerőpiac krémjét, csupa-csupa vidám kis betanított munkást, ennek következtében egyik sem lesz okosabb, mint az Iparkamara megvadult csempekereskedője, aki megvilágosodott állapotában megálmodta, hogy milyen munkaerőre is van szüksége a magyar iparnak, meg a hazánkba hosszú tömött sorokban betóduló multiknak a XXI. században. Szóval fel a fejjel, a szakértelem úrrá lesz a csüggedésen, márpedig szakértelem az van. Aki nem hiszi, olvassa el Király Júliának, az MNB ma lemondott elnökhelyettesének lemondólevelét. Ja, és a Fitch Ratings mai jelentése szerint 2013-ban a térség országai közül csak Magyarországon nem lesz növekedés. Sebaj, lesz helyette termelési központ…
:O)))