Óriási többszörös kalapemelés e posztod kapcsán! Nincs mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy magam is ezt próbálnám jó ideje a világba üvölteni. Óriási becsapás és hazugság minden párhuzam, és nem csak azok miatt, amiket leírtál. A Kádár korszak minden elemében (társadalom- és gazdaságpolitikájában, értékrendszerében, céljaiban, normáiban, stb.) teljesen más volt mint ez a pöcegödör, amiben élünk. A hazug párhuzamok erőltetése azok érdeke, akik még mindig abban az álomvilágban ringatják magukat, hogy ez az egész rendszerváltás micsoda "sikertörténet" volt 20 évig/"sikertörténet" az elmúlt 10 évben. Mindkettő nevetséges ostobaság! Mára gyakorlatilag nincs olyan területe a társadalomszervezésnek, amely működőképes struktúrát hozott volna létre. Ipar? Mezőgazdaság? Közoktatás? Felsőoktatás? Eü? Szolgáltatás? Siralmas! (A növényolajiparral történtekről külön tudnék mesélni, családi érintettségem miatt!)
A Kádárral való összevetés pusztán csak annak a nosztalgiának szól, hogy a KGST blokkban a magyarok érezhették valakinek magukat. Teljesítmény nélkül, pusztán a Kádár által fenntartott viszonylagos jóléttel való összehasonlítás, vagy inkább annak hazudása révén, valamiféle az akkori időkre jellemző magatartásformát vetetnek fel a néppel. És lássátok: Működik!!! Ha nem szenvednék tőle, mint a kutya a tűző napon, víz nélkül, még azt is mondhatnám, hogy zseniális.
Egyetértek az írással - ám unkownak igaza van. Kicsit emlékeztetünk a szüleim generációjára, akik közül sokan viszont a "mi időnkben" a Horthy-rendszert sírták vissza. Anyukám nem, de Apukám gyakran mondta (ha Anyu engedte szóhoz jutni):Itt van nektek a demokrácia, ti akartátok! - ha bármit szóvá tettünk a hetvenes években. Ideje lenne "alulnézetből" is összefoglalni a 30 év alatt történteket. Hogy mi történt - és főleg, hogy miért? Le kéne szállni az olyan hazug sztereotípiákról, mint a "világhírű" mezőgazdaság, meg nagyipar. A "világhírű mezőgazdaság" pl. iszonyú drágán termelt: nem véletlen, hogy 90 után az élelmiszerek kb. ötödével olcsóbbak lettek. (Ha valaki azzal jön, hogy a 40 filléres kifli ma 40 forint - lövök. Azt kell kiszámolni, hány kiflire futotta a 40 forintos átlagos órabérből, és mennyire futja ma a 3000 forintosból.) DE ez volt az ára annak, hogy a föld nélküli mezőgazdasági munkásnak - vele a falun élőnek - is legyen fizetett szabadsága, egészségügyi ellátása, nyugdíja, gyerekének iskolája. A nyomorult 10 holdjából - amit olyan lelkesen követelt vissza - sose tellett volna ilyesmire. Ma aztán "élvezheti", hogy megint van nagyságosúr, aki megszánja némi napszámmal (feketén), vagy elöljáróúr, aki közmunkába hívja, ami az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés. Vagy az ugyancsak "világhírű" nagyipar, ami szintén fejreállt abban a pillanatban, amint megszűnt a KGST. Ott ugyanis kötelező volt egymás termékeit vásárolni: ahogy nekünk muszáj volt bolgár targoncát, meg rádiót venni, úgy nekik kötelező volt Ikarust, meg Glóbus konzervet venni. Ehhez hozzájött a közös hadiipar. A magyar - jó hagyományokkal rendelkező híradástechnika azonnal összeomlott, amint kiléptünk a Varsói Szerződésből. A szórakoztató elektronika ugyanis nem Magyarországra volt profilírozva. Az Orion (BHG stb.) nem abból a párezer - méregdrága - tévéből élt, amit nagy kegyesen, némi jatt ellenében pult alól tudtál vásárolni - hanem a hadseregnek fejlesztett-szállított kommunikációs rendszerekből. És ne tévedjünk: az egész rendszert a Szovjetunió nyersanyagkincse tartotta fenn. A miénket is. Napestig lehetne sorolni az 1970 által hozott példát: hogy került magántulajdonoshoz az Evig, a MOM, a Medicor, a teljes könnyűípar, textillel, cipővel, edénnyel, együtt. Csak nem hiszem, hogy érdemes. Itt 30 éve két jövőkép birkózik. Az egyik a mostani főkolompos, minden értelemben erősen barnás színű víziója. A másik bonyolultabb - nem is érti szegény 1970.
Kedves Pupu! Köszönöm, hogy ezt megírtad. És bizonyára nagy önmegtartóztatás volt részedról, hogy a mai baloldalt meg sem említetted. Igazad van, erkölcsi hullákról vagy jót, vagy semmit. Soros bácsi pénzéért verik a nyálukat.Élő agyhalottak.
2020. július 16. 12:42
1970 írta...
Kedves talalom!
Nem kellene a saját tapasztalatidat általánosnak gondolni minden esetben, és akkor komplexebb képet kaphatnál egy-egy rendszerről is. Az én nagymamám pl. soha nem "sírta vissza" a lovastengerész rendszerét, amire meg is volt az oka, és ezt részletesen el is mesélte az unokáinak. Cseléd volt abban a rendszerben és piszkosul mocsok módon bántak velük. A mezőgazdasággal kapcsolatban: ajánlottam Neked egy háromrészes írást a 168 órából, PuPu egyik korábbi bejegyzéséhez kapcsolódva. Legyél szíves olvasd vissza, mielőtt ilyen baromságokat írogatsz össze és - pláne - mielőtt "lövéssel" fenyegetsz Tőled másként gondolkodó embereket (természetesen a demokrácia nagyobb dicsőségére). (Az "átlagos órabéren" jókat mosolyogtam: tudod, ez olyan, mint az "átlagbér", amit a KSH számol mostanában. Nézz utána legyél szíves, hányan vannak alatta, mielőtt sztereotípiáidból kiindulva durván ítélkezel!) Sajnos megint a neoliberális ostobaságaid jönnek elő, amelyet az elmúlt 3 évtizedben többször is megcáfolt az élet. Észre kellene talán venni. Nem kedves talalom, ameddig itt az a hozzáállás, hogy "nem érdemes bolygatni, mi történt pl. a növényolajiparral, vagy a cukoriparral", addig fogunk ebben a sz.rban dagonyázni, és még mélyebbre süllyedni a pöcegödörben. Jövőkép nélkül - ami nincs ebben az országban. 30 éve...
2020. július 16. 13:59
Beatrix írta...
Abban valóban hasonlít az akkori hatalom a mostanihoz, hogy mindkét vezető kihozta a maga korában a makszimumot, amit csak lehetett. A különbség azonban "csak" annyi, hogy előbbi az ország javára fordította, a mostani meg a sajátjára❗️
sosrs bácsi pénzért csak vitya meg a fidesz verte a nyálát eddig.
2020. július 16. 22:49
KZs írta...
Kedves Találom! Nem ez a legnehezebb matametika feladat: A 40 Ft-os órabérből 100 db 40 filléres kiflit lehet venni, a 3000 ft- osból meg 75 db 40 forintost :) Nekem 1988-ban 12 000 Ft körüli NETTO! fizetésem volt fiatal középvezetőként, ma abban a pozicióban úgy netto 400-500 körül kapnék, az árak legalább 100x akkorák mint anno, miközben a bérek viszont jó esetben 50x. Ezek az arányok még durvábbak, ha a lakhatás költségeit nézzük, a tömegközlekedés még inkább, de a legnagyobb vesztes talán mégis a tanulás ára.. Nekem pl az utolsó egyetemi évben magasabb volt a havi ösztöndíjam, mint az első havi fizetésem. El tudsz ma ilyet képzelni?
1970! Miután semmi érved, én is mondhatom: te vagy a fény az éjszakában, egy valóságos Kovács Erzsike! A növényolajipart meg a cukoripart meg minden EU-tagállam korlátozza a túltermelési válság elkerülésére. Ez az EU egyik alapelve - hogy a túltermelési válságokat egyeztetéssel, önkorlátozással előzzük meg, ne fegyveres konfliktusban döntsük el. (A "lövök" a családi zsargonban nem jelent gyilkos indulatot, de nyilván másként hat más könyezetben - így nem használom többé írásban, mert félreérthető.) A statisztika meg nem arra való, hogy megmondja, mennyit keres Kis Elek a Ló u. 19/b-ben. Hanem arra, hogy társadalmi trendeket vázoljon föl. A számítások általában helyesek - az a nem mindegy, hogy mi, minek a hány százaléka. Az átlagbér-számításnál nem szerepelnek a nyugdíjak (az járadék), segélyek, családi pótlék nem bérjellegű jövedelmek: ez eleve megemeli az átlagot. De jelentősen megnőtt az alsó és felső decilis - a legjobb és a legrosszabb jövedelmű (nem fizetésű!) 10 százalék - közötti különbség. Ez mutatja, miféle "többség" érdekében osztogat a ner. Miközben 2002 és 2008 között tízszeresról sikerült letornázni kilencszeresre a különbséget - ma tizenegyszeres különbségnél tartunk. De te csak keresd bőszen a 30 évvel ezelőtti "bűnösöket", akik úgy látták/látják Magyarország jövője az európai népek családjában van. Ami nemcsak előnyökkel jár - támogatások, utazás, szabad munkavállalás stb. -, hanem kötelezettségekkel is.
Nekem és megvan a 3Ft.os világirodalmi sorozat néhány darabja. És emlékszem a prügyi kulturházra, az aszódi mozira, mint a kultúra lagkisebb faluban is aktívan működö szimbólumaira. Aztán emlékszem a szakszervezeti üdülőkben eltöltött szabadságokra, a ma már megfizethetetlen minőségű ellátásra. De ezeknél is nagyobb élmény volt a költözés, ami egy újonnan épült tanácsi lakásba adott lehetőséget életünk újrakezdésére. Új lakás, a gyerekeknek új iskola, szép környezet - életem legboldogabb időszaka volt. Közegészségügyben dolgozóként rálátásom volt a cigánytelepekre, a cigányok életére. A munka számukra is kötelező volt. Kmk-snak minősült, aki nem dolgozott, akár cigány volt, akár nem. A gyerekek azt látták, hogy apjuk minden reggel dolgozni megy, és ez példa volt számukra. A sokgyerekes cigánycsaládok lakásigénylését is elfogadta a hivatal, és a szerncséseknek idővel kiutalt egy lakótelepi lakást. A mi házunban is lakott 2-3 cigány család. nem volt gond velük. Még a magát legelitebbnek tartó lakó se piszkálta őket, mert akkoriban nem csak zsidózni, de cigányozni se volt divat. A nyári kánikulában a cigánytelepeken meleg vízzel ellátott fürdősátrakat állított fel a Köjál, sampont és egyéb egészségügyi kelléket osztogatott. Most hirtelen csak ennyi emlék jött elő a Kádár-korszakból. Kádárt csak most, évekkel a rendszerváltás után tudom igazán értékelni.
Nagyon tetszik a cikk. Én is néha úgy mondtam, hogy "mint a Kádár rendszerben". De ez nálam nem Kadárt jelentette, hanem azokat a korrifeusokat, akik a rendszer egy-egy szegmensét vezették. Igaz, hogy egy törpét ne hasonlítsunk egy óriáshoz.
2020. július 17. 13:00
Névtelen írta...
Összevetés? Mit és hogyan? Nem kellett a jó? Kell a rossz? Nesze !!!! A fő különbség, hogy az egyik mindenkit emberszámba vett, mig a másik csak a vagyonost, mert a szegény azért van, hogy öket kiszolgálja!
2020. július 17. 13:38
mavtelep írta...
Kedves hozzászólók ! PuPu jót írt, de azért kis kiegészítést hadd tegyek gondolataihoz : "Piac után minden kofa okos ", így aztán jó lélekkel emlékezünk a Kádár korra, mint élhető világra. A mostani nem ilyen, - kirakatban/közéletben vannak olyan emberek, akiket széles ívben kikerülnénk, ha az utcánkban szembe jönnének velünk. Kissé megdöbbent, hogy még mindig fáj az, hogy "nem néztünk szembe a szoc.hibáival", mert ennek ma már semmi értelme, - tökéletes rendszer nincs. A meglévőből viszont ki kéne hozni a maximumot, aminek sajnos a jeleit sem látni. Rohadtul kiszúrunk az utódainkkal...
2020. július 17. 18:09
1970 írta...
Kedves talalom!
Rendben van, akkor nézzük a tényeket, mielőtt végképp elveszünk a neolib. hablatyodban. Én elhiszem, hogy kiválóan betanultad a mantrát a rendszerváltás környékén, és azóta is fújod rendületlenül, a tényektől mit sem zavartatva. Ipar - A növényolajipart 1993-ban adta el bagóért az Antall kormány. A Cereol másnap a Rákospalotai növényolajgyár (édesanyám itt dolgozott!) gépeit szétvagdosta és megsemmisítette. Ha annyira szar volt, miért tette tönkre a konkurencia? Vedd a fáradságot és menj el Rákospalotára! Nézd meg a "csodálatos" ipari parkot! Sokan elsírták magukat, amikor meglátták. A cukoriparról hasonlókat tudnék írni, de édesapám mesélhetne (ha még élne) a textiliparról is. Mezőgazdaság - feleslege ismételgetni, amit már annyiszor leírtunk. Légy szíves olvas el ezeket: https://168ora.hu/itthon/mezogazdasag-magyarorszag-kadar-rendszer-termeloszovetkezet-elvonal-186696 https://168ora.hu/itthon/mezogazdasag-termeloszovetkezet-kadar-rendszer-allattenyesztes-187083 https://168ora.hu/itthon/a-vilagszinvonaltol-a-kozepszerig-iii-resz-187371 Különösen az állattenyésztéssel kapcsolatos kitételeket ajánlom a figyelmedbe! Oktatás - Szakmámból eredően ezt elég jól ismerem. Azt is, amivé vált az elmúlt 3 évtizedben. A közoktatási rendszer egyik legfőbb funkciója a társadalmi mobilitás biztosítása (lenne, ha működne). Ezzel egyébként már a Kádár rendszer is küzdött elég keményen (Ferge Zsuzsa tudna erről mesélni). DE! Akkor a hatalom erre rezonált, elég keményen: https://www.antikvarium.hu/konyv/kadar-janos-aczel-gyorgy-az-allami-oktatas-helyzete-es-fejlesztesenek-feladatai-163599 Javaslom, olvasd el ezt a könyvet. Elég híres a hazai oktatástörténetben. Tudod, akkor a hatalom legalább odafigyelt erre, és lett is a dolognak hatása (FEB, tehetségkutatások, közoktatás reformja 1978-ban, stb.). Az elmúlt 3 évtizedben tudsz egyetlen momentumot említeni, amikor a hatalmat érdekelte a mobilitás biztosítása (talán szegény Horn Gyula figyelt oda erre, de akkor az oktatási tárca más kezében volt). - Eü - Érdemes erről beszélni? Különösen napjaink fényében? Van eü politika még ebben az országban? - Államadósság - ez a legviccesebb, amikor a sokszorosa a mai rendszer adóssága az akkorinak. Hányszor is kellett volna már megbuknia ennek a rendszernek, kedves talalom?
Az "európai népek családjában" - szerintem ott voltunk 40 éve, most nem vagyunk ott. És sajnos azóta Európa sem igazán találja magát. Nézd meg, kedves talalom, mit művel velük egy ilyen kis senkiházi kisgömböc. És addig ezt is fogja velük művelni, amíg a neolib. érdekeiket kiszolgálja. Te pedig fújod a mantrát és álmodozol. (Egyébként megtisztelő, hogy Erzsébethez hasonlítasz, de tudsz egyetlen pontot mondani, amikor én a kisgömböcöt dicsértem volna? Azt gondolom, hogy a legkárosabb, ami velünk történhet, DE ennek azok ágyaztak meg, akiket istenítesz, és azok tartják fenn a pusztító uralmát is. Amíg pedig ez a szemléletmód uralja az "ellenzéket" (ellenzék, ugyan már!), addig itt változás nem lesz!)
2020. július 18. 8:17
1970 írta...
"A gyerekek azt látták, hogy apjuk minden reggel dolgozni megy, és ez példa volt számukra."
Kedves pleinair!
Egyetértek azzal, amiket írtál, de ezt az egy mondatodat mégis kiemelném. Generációk nőttek fel azóta, akik nem látták ezt a szülőktől (és nem csak a cigánytelepeken). Ennél személyiségpusztítóbb szocializációs hatás nincs. Ebben az egy mondatodban ott van az elmúlt 3 évtized minden pusztító hatása.
2020. július 18. 8:23
1970 írta...
Egy kiegészítés talalom-nak:
A fenti mezőgazdasággal kapcsolatos cikksorozat első részéből idézem az alábbiakat:
"Valaki, aki nem járult hozzá nevének közléséhez, mesélte el nekem egyszer, hogy ott volt abban a delegációban 1990-ben, amely Antall Józsefet kísérte el Helmut Kohl német kancellárhoz.
Helmut Kohl arra „kérte” Antallt, hogy számolja föl a nagyüzemeket a mezőgazdaságban (ő tudta, hogy ezek mennyire hatékonyak, Antall nem tudta!), ezen belül építsük le az amúgy is túltermeléssel küszködő állattenyésztést, és álljunk át a növénytermesztési alapanyag-termelésre.
Magyarán: legyünk a nyugati államok puszta növénytermelési nyersanyag-beszállítói. Antall minden további nélkül rábólintott, és megvalósult Kohl kancellár javaslata, mára már a magyar mezőgazdaság a növényi alapanyag beszállítója, vagyis nyerstermék- és takarmányellátója a nyugati állattenyésztésnek, az élelmiszeriparnak, ahelyett, hogy a feldolgozott termékek exportja dominálna."
Ennek fényében ki is volt az az elmúlt 100 évből, aki idegen érdekeket szolgált, és ki volt az, aki a magyar nemzeti érdekeket védte és szolgálta? Ha már "nemzetieskedünk", meg "magyarkodunk", akkor legyünk azzal is tisztában, hogy valójában ki volt az, aki ténylegesen ennek az országnak a szolgálatában állt (nem az üres duma, meg a semmitmondó ideológiai lózungok szintjén, hanem valójában!). Nézzünk már egy kicsit a "mantra" mögé, és lássuk meg a valóságot is!
1970! ... Á nem érdemes! Amikor tényekről beszélek, az "mantra". (pláne "neolib" - megézhetnéd már, mit jelent.) Jó szórakozást!
2020. július 18. 11:58
Attila írta...
Üdv!
Madách után szabadon. Csak az a Soros!-csak azt tudná feledni! De nem tudja, beégett a szürke állományba, ha van olyan. Az Úr: Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!
Attila
2020. július 18. 17:45
1970 írta...
Kedves talalom!
Az a baj, hogy nem tényekről, hanem hitről beszélsz, és amikor az ütközik a valósággal, akkor dühöngsz és leszólsz mindent és mindenkit. Azért próbálj meg elgondolkodni azokon, amiket írtam, meg elolvasni, amiket ajánlottam. Hidd el, érdemes, hátha felébredsz végre! (Ja, és a "neolib" kifejezéssel kapcsolatban egy olvasnivaló:https://merce.hu/2018/05/19/mi-a-baj-a-neoliberalizmussal/ - Nem lehet, hogy Te vagy eltájolódva?!)
2020. július 19. 20:34
[Image]
Néha sikítófrászt kapok, amikor közéleti szereplők,
de az ismerőseim közül is néhányan szent meggyőződéssel kijelentik, hogy Orbán
rendszere éppen olyan, mint a Kádár-rendszer.
A fiatalabbjának még elnézem a dolgot, merthogy ők azt böfögik vissza, amit szellemi
kihívásokkal vesztes csatát vívó felmenőiktől hallottak, de az idősebbjét
teljes szívemből szánom, hiszen akit az Úr el akar veszejteni, annak elveszi az
eszét.
Más kérdés, hogy némelyiküknek nem is volt…
Azt hiszem, hogy egy politikai rendszert elsősorban és szinte kizárólag az
minősít, hogy mit tudott adni az ország népének, a rendszer vezetőit pedig az,
hogy mit tudtak kihozni az ország javára koruk gazdasági-politikai adottságaiból,
és akkor még nem is beszéltünk személyes tulajdonságaikról, tehetségükről,
szándékaikról – bár utóbbi inkább csak árnyalja a képet.
Ha össze szeretnénk vetni a két rendszert, hát meg kell állapítanunk, hogy a
közöttük nincs egy fikarcnyi egyezőség sem, hogy úgy mondjam, ég és föld a
különbség, a névadók között pedig még nagyobb a távolság, nevezetesen Orbán Kádár
cipőfűzőjéig sem ér fel.
Kádár rendszerében az ország vagyona, erőforrásai
saját kezünkben voltak, méghozzá túlnyomó többsége valamilyen közösségi
tulajdonban.
Aki ezt nem értené, az próbálja meg elképzelni, hogy a Balaton partján épült
szállodákban minden magyar állampolgárnak tulajdonrésze volt, még ha csak
tízmilliomod résznyi – viszont minden vagyonelemben, különféle tulajdoni
formákon keresztül.
Most nincs, mert ami nincs külföldi tulajdonban, az strómanjain keresztül a
Szent Család tulajdonában van, de így van ez a termelőüzemek tekintetében is.
Akkor létezett ipar, voltak világszínvonalú termékeink, voltak exportképes
magyar termékek, ma meg nincsenek, hacsak nem számítjuk Kovi
pornófilmjeit.
A magyar ipar – különösen a nagyipar – megszűnt, a klasszikus munkásosztályt
szétzavarták, ezzel egy koszból szétverték a szakszervezeteket, a munkásokat
meg odadobták egy olyan vállalkozói rétegnek, mely a profitját elsősorban az
olcsó – nagyrészt fekete – munkaerőből realizálta.
Ma nagyipari munkásság legfeljebb a multik üzemeiben van, igaz, ott a magyar
viszonyokhoz képest megfizetve, de messze elmaradva az adott cég által
anyaországi dolgozóinak fizetett munkabérektől.
A kisvállalkozók és a sufniüzemek bejelentés nélküli, vagy félpénzre
bejelentett ipari zselléreiről ne is essen szó.
Nincs cukorgyárunk, nincs növényolaj-iparunk, a multi megvette, aztán bezárta,
mert csak a piac kellett neki.
Ma csak főtereket kövezünk meg stadionokat építünk, a buszokat meg használtan
importáljuk innen-onnan.
Valaha tudtunk vasúti kocsikat gyártani, ma ha gyártunk is, más keres az
üzleten.
Az érdekvédelem helyzetét pedig pompásan mutatja a Suzuki álláspontja, mely
mellesleg sehol máshol Európában nem állná meg a helyét.
A Kádár-rendszerben a nettó költségvetési befizető
mezőgazdaság (Ilyen – rajtunk - kívül csak Új-Zéland volt…) helyzete is
siralmas, a fő mezőgazdasági termék a területalapú támogatás.
Miközben a rendszerváltás idején jobbról leporolták a soha meg nem valósult
kert-Magyarország elképzelését, szétverték a nagyüzemi mezőgazdaságot, vele
együtt a magyar falut is.
A nyugdíjjogosultság megszűnt, a föld, mely a Kádár-rendszerben is a paraszt
tulajdona maradt, mára már egy új társadalmi réteg kezébe került, a
mezőgazdasági termékek feldolgozása részben megszűnt, részben bankárok és a
Szent Család és vazallusai kezébe került.
Hol van már a Kádár-kor, mikor minden magyar állampolgárra jutott egy disznó?
Ma Karácsony azért megy utolsónak a disznótorba, mert sokáig kell keresgélnie,
míg talál végre egy döglött disznót - a legnagyobbak igen virulensek, és
folyvást azon dolgoznak, hogy disznósajttá dolgozzák fel eltartóikat.
Kádár korában az egészségügyi ellátás állampolgári
jog volt, és igaz, hogy létezett a hálapénz, de nem kötelező jelleggel.
Volt közbiztonság, saját törvényeit a rendszer rigorózusan betartotta, virágzott a kultúra, egyetlen jelentős mű sem került elő a
rendszerváltás után, és a művészt megbecsülték, ma meg mindenféle lófejű, tepsiszájú
buta luvnyából csinálnak idolt a fiatalság számára.
Kádár és Orbán egy napon említése talán azt a célt szolgálja, hogy tudat alatt
összekapcsolja azt, aki a népéért élt azzal, aki a népe kifosztásából él.
Ebben az országban Kádár alatt a legszegényebb cigány gyereke is tanulhatott,
segítették ezerféle módon, ma meg a legokosabbakat is visszarugdalják a
putriba, merthogy újratermelődtek a szegregátumok, a nyomortelepek.
Emlékszem, egyszer egy kollegám zsidózgatni kezdett a munkahelyen, utána
ezerrel kérte a bocsánatot, mert nem csak illetlenség volt, de az állam
szankcionálta is az antiszemitizmust, rasszizmust – de bevallom, gyerekként nem
is érdekelt bennünket a származás, egyszerűen nem volt téma.
Szóval, nem kellene buta párhuzamokkal operálni - attól, hogy te is jártál körömcipőben, meg a Rákóczi téri durva is, te még
bőven lehettél vesztaszűz…
Kádár a magyar nép nagy szerencséje, aki kihozta az ország lehetőségeiből a
maximumot.
Orbán ellopta és ellopja amit a bamba nép eltűr, miközben a hazafiságra és a
nemzeti érzéseidre apellál, jobb híján, merthogy mára az maradt csak az ország
hajdani jóhíréből, elismertségéből, tekintélyéből, sajnos.
Kádár adott harminc jó évet a magyarnak, Orbán elvett legalább ennyit, hát
legyünk észnél a hasonlítgatásnál, ha javasolhatom. Már csak leszármazottaink érdekében is - nem kellene hülyíteni őket.
"MINT A KÁDÁR-RENDSZER? - LÓSZART, MAMA!"
19 megjegyzés -
Kedves PuPu!
Óriási többszörös kalapemelés e posztod kapcsán!
Nincs mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy magam is ezt próbálnám jó ideje a világba üvölteni. Óriási becsapás és hazugság minden párhuzam, és nem csak azok miatt, amiket leírtál. A Kádár korszak minden elemében (társadalom- és gazdaságpolitikájában, értékrendszerében, céljaiban, normáiban, stb.) teljesen más volt mint ez a pöcegödör, amiben élünk.
A hazug párhuzamok erőltetése azok érdeke, akik még mindig abban az álomvilágban ringatják magukat, hogy ez az egész rendszerváltás micsoda "sikertörténet" volt 20 évig/"sikertörténet" az elmúlt 10 évben. Mindkettő nevetséges ostobaság! Mára gyakorlatilag nincs olyan területe a társadalomszervezésnek, amely működőképes struktúrát hozott volna létre. Ipar? Mezőgazdaság? Közoktatás? Felsőoktatás? Eü? Szolgáltatás? Siralmas!
(A növényolajiparral történtekről külön tudnék mesélni, családi érintettségem miatt!)
2020. július 15. 19:21
A Kádárral való összevetés pusztán csak annak a nosztalgiának szól, hogy a KGST blokkban a magyarok érezhették valakinek magukat. Teljesítmény nélkül, pusztán a Kádár által fenntartott viszonylagos jóléttel való összehasonlítás, vagy inkább annak hazudása révén, valamiféle az akkori időkre jellemző magatartásformát vetetnek fel a néppel. És lássátok: Működik!!! Ha nem szenvednék tőle, mint a kutya a tűző napon, víz nélkül, még azt is mondhatnám, hogy zseniális.
2020. július 15. 20:44
Egyetértek az írással - ám unkownak igaza van. Kicsit emlékeztetünk a szüleim generációjára, akik közül sokan viszont a "mi időnkben" a Horthy-rendszert sírták vissza. Anyukám nem, de Apukám gyakran mondta (ha Anyu engedte szóhoz jutni):Itt van nektek a demokrácia, ti akartátok! - ha bármit szóvá tettünk a hetvenes években.
Ideje lenne "alulnézetből" is összefoglalni a 30 év alatt történteket. Hogy mi történt - és főleg, hogy miért? Le kéne szállni az olyan hazug sztereotípiákról, mint a "világhírű" mezőgazdaság, meg nagyipar. A "világhírű mezőgazdaság" pl. iszonyú drágán termelt: nem véletlen, hogy 90 után az élelmiszerek kb. ötödével olcsóbbak lettek. (Ha valaki azzal jön, hogy a 40 filléres kifli ma 40 forint - lövök. Azt kell kiszámolni, hány kiflire futotta a 40 forintos átlagos órabérből, és mennyire futja ma a 3000 forintosból.)
DE ez volt az ára annak, hogy a föld nélküli mezőgazdasági munkásnak - vele a falun élőnek - is legyen fizetett szabadsága, egészségügyi ellátása, nyugdíja, gyerekének iskolája. A nyomorult 10 holdjából - amit olyan lelkesen követelt vissza - sose tellett volna ilyesmire. Ma aztán "élvezheti", hogy megint van nagyságosúr, aki megszánja némi napszámmal (feketén), vagy elöljáróúr, aki közmunkába hívja, ami az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés.
Vagy az ugyancsak "világhírű" nagyipar, ami szintén fejreállt abban a pillanatban, amint megszűnt a KGST. Ott ugyanis kötelező volt egymás termékeit vásárolni: ahogy nekünk muszáj volt bolgár targoncát, meg rádiót venni, úgy nekik kötelező volt Ikarust, meg Glóbus konzervet venni. Ehhez hozzájött a közös hadiipar. A magyar - jó hagyományokkal rendelkező híradástechnika azonnal összeomlott, amint kiléptünk a Varsói Szerződésből. A szórakoztató elektronika ugyanis nem Magyarországra volt profilírozva. Az Orion (BHG stb.) nem abból a párezer - méregdrága - tévéből élt, amit nagy kegyesen, némi jatt ellenében pult alól tudtál vásárolni - hanem a hadseregnek fejlesztett-szállított kommunikációs rendszerekből. És ne tévedjünk: az egész rendszert a Szovjetunió nyersanyagkincse tartotta fenn. A miénket is.
Napestig lehetne sorolni az 1970 által hozott példát: hogy került magántulajdonoshoz az Evig, a MOM, a Medicor, a teljes könnyűípar, textillel, cipővel, edénnyel, együtt.
Csak nem hiszem, hogy érdemes. Itt 30 éve két jövőkép birkózik. Az egyik a mostani főkolompos, minden értelemben erősen barnás színű víziója. A másik bonyolultabb - nem is érti szegény 1970.
2020. július 16. 10:24
Kedves Pupu!
Köszönöm, hogy ezt megírtad.
És bizonyára nagy önmegtartóztatás volt részedról, hogy a mai baloldalt meg sem említetted.
Igazad van, erkölcsi hullákról vagy jót, vagy semmit.
Soros bácsi pénzéért verik a nyálukat.Élő agyhalottak.
2020. július 16. 12:42
Kedves talalom!
Nem kellene a saját tapasztalatidat általánosnak gondolni minden esetben, és akkor komplexebb képet kaphatnál egy-egy rendszerről is. Az én nagymamám pl. soha nem "sírta vissza" a lovastengerész rendszerét, amire meg is volt az oka, és ezt részletesen el is mesélte az unokáinak. Cseléd volt abban a rendszerben és piszkosul mocsok módon bántak velük.
A mezőgazdasággal kapcsolatban: ajánlottam Neked egy háromrészes írást a 168 órából, PuPu egyik korábbi bejegyzéséhez kapcsolódva. Legyél szíves olvasd vissza, mielőtt ilyen baromságokat írogatsz össze és - pláne - mielőtt "lövéssel" fenyegetsz Tőled másként gondolkodó embereket (természetesen a demokrácia nagyobb dicsőségére). (Az "átlagos órabéren" jókat mosolyogtam: tudod, ez olyan, mint az "átlagbér", amit a KSH számol mostanában. Nézz utána legyél szíves, hányan vannak alatta, mielőtt sztereotípiáidból kiindulva durván ítélkezel!)
Sajnos megint a neoliberális ostobaságaid jönnek elő, amelyet az elmúlt 3 évtizedben többször is megcáfolt az élet. Észre kellene talán venni.
Nem kedves talalom, ameddig itt az a hozzáállás, hogy "nem érdemes bolygatni, mi történt pl. a növényolajiparral, vagy a cukoriparral", addig fogunk ebben a sz.rban dagonyázni, és még mélyebbre süllyedni a pöcegödörben. Jövőkép nélkül - ami nincs ebben az országban. 30 éve...
2020. július 16. 13:59
Abban valóban hasonlít az akkori hatalom a mostanihoz, hogy mindkét vezető kihozta a maga korában a makszimumot, amit csak lehetett. A különbség azonban "csak" annyi, hogy előbbi az ország javára fordította, a mostani meg a sajátjára❗️
2020. július 16. 19:24
sosrs bácsi pénzért csak vitya meg a fidesz verte a nyálát eddig.
2020. július 16. 22:49
Kedves Találom!
Nem ez a legnehezebb matametika feladat:
A 40 Ft-os órabérből 100 db 40 filléres kiflit lehet venni, a 3000 ft- osból meg 75 db 40 forintost :)
Nekem 1988-ban 12 000 Ft körüli NETTO! fizetésem volt fiatal középvezetőként, ma abban a pozicióban úgy netto 400-500 körül kapnék, az árak legalább 100x akkorák mint anno, miközben a bérek viszont jó esetben 50x.
Ezek az arányok még durvábbak, ha a lakhatás költségeit nézzük, a tömegközlekedés még inkább, de a legnagyobb vesztes talán mégis a tanulás ára..
Nekem pl az utolsó egyetemi évben magasabb volt a havi ösztöndíjam, mint az első havi fizetésem. El tudsz ma ilyet képzelni?
2020. július 17. 6:51
1970! Miután semmi érved, én is mondhatom: te vagy a fény az éjszakában, egy valóságos Kovács Erzsike! A növényolajipart meg a cukoripart meg minden EU-tagállam korlátozza a túltermelési válság elkerülésére. Ez az EU egyik alapelve - hogy a túltermelési válságokat egyeztetéssel, önkorlátozással előzzük meg, ne fegyveres konfliktusban döntsük el. (A "lövök" a családi zsargonban nem jelent gyilkos indulatot, de nyilván másként hat más könyezetben - így nem használom többé írásban, mert félreérthető.)
A statisztika meg nem arra való, hogy megmondja, mennyit keres Kis Elek a Ló u. 19/b-ben. Hanem arra, hogy társadalmi trendeket vázoljon föl. A számítások általában helyesek - az a nem mindegy, hogy mi, minek a hány százaléka. Az átlagbér-számításnál nem szerepelnek a nyugdíjak (az járadék), segélyek, családi pótlék nem bérjellegű jövedelmek: ez eleve megemeli az átlagot. De jelentősen megnőtt az alsó és felső decilis - a legjobb és a legrosszabb jövedelmű (nem fizetésű!) 10 százalék - közötti különbség. Ez mutatja, miféle "többség" érdekében osztogat a ner. Miközben 2002 és 2008 között tízszeresról sikerült letornázni kilencszeresre a különbséget - ma tizenegyszeres különbségnél tartunk.
De te csak keresd bőszen a 30 évvel ezelőtti "bűnösöket", akik úgy látták/látják Magyarország jövője az európai népek családjában van. Ami nemcsak előnyökkel jár - támogatások, utazás, szabad munkavállalás stb. -, hanem kötelezettségekkel is.
2020. július 17. 12:18
Alulnézetből:
Nekem és megvan a 3Ft.os világirodalmi sorozat néhány darabja.
És emlékszem a prügyi kulturházra, az aszódi mozira, mint a kultúra lagkisebb faluban is aktívan működö szimbólumaira.
Aztán emlékszem a szakszervezeti üdülőkben eltöltött szabadságokra, a ma már megfizethetetlen minőségű ellátásra.
De ezeknél is nagyobb élmény volt a költözés, ami egy újonnan épült tanácsi lakásba adott lehetőséget életünk újrakezdésére. Új lakás, a gyerekeknek új iskola, szép környezet - életem legboldogabb időszaka volt.
Közegészségügyben dolgozóként rálátásom volt a cigánytelepekre, a cigányok életére. A munka számukra is kötelező volt. Kmk-snak minősült, aki nem dolgozott, akár cigány volt, akár nem. A gyerekek azt látták, hogy apjuk minden reggel dolgozni megy, és ez példa volt számukra.
A sokgyerekes cigánycsaládok lakásigénylését is elfogadta a hivatal, és a szerncséseknek idővel kiutalt egy lakótelepi lakást. A mi házunban is lakott 2-3 cigány család. nem volt gond velük. Még a magát legelitebbnek tartó lakó se piszkálta őket, mert akkoriban nem csak zsidózni, de cigányozni se volt divat.
A nyári kánikulában a cigánytelepeken meleg vízzel ellátott fürdősátrakat állított fel a Köjál, sampont és egyéb egészségügyi kelléket osztogatott.
Most hirtelen csak ennyi emlék jött elő a Kádár-korszakból.
Kádárt csak most, évekkel a rendszerváltás után tudom igazán értékelni.
2020. július 17. 12:22
Nagyon tetszik a cikk. Én is néha úgy mondtam, hogy "mint a Kádár rendszerben". De ez nálam nem Kadárt jelentette, hanem azokat a korrifeusokat, akik a rendszer egy-egy szegmensét vezették. Igaz, hogy egy törpét ne hasonlítsunk egy óriáshoz.
2020. július 17. 13:00
Összevetés? Mit és hogyan? Nem kellett a jó? Kell a rossz? Nesze !!!! A fő különbség, hogy az egyik mindenkit emberszámba vett, mig a másik csak a vagyonost, mert a szegény azért van, hogy öket kiszolgálja!
2020. július 17. 13:38
Kedves hozzászólók !
PuPu jót írt, de azért kis kiegészítést hadd tegyek gondolataihoz :
"Piac után minden kofa okos ", így aztán jó lélekkel emlékezünk a Kádár korra, mint élhető világra.
A mostani nem ilyen, - kirakatban/közéletben vannak olyan emberek, akiket széles ívben kikerülnénk, ha az utcánkban szembe jönnének velünk.
Kissé megdöbbent, hogy még mindig fáj az, hogy "nem néztünk szembe a szoc.hibáival", mert
ennek ma már semmi értelme, - tökéletes rendszer nincs.
A meglévőből viszont ki kéne hozni a maximumot, aminek sajnos a jeleit sem látni.
Rohadtul kiszúrunk az utódainkkal...
2020. július 17. 18:09
Kedves talalom!
Rendben van, akkor nézzük a tényeket, mielőtt végképp elveszünk a neolib. hablatyodban. Én elhiszem, hogy kiválóan betanultad a mantrát a rendszerváltás környékén, és azóta is fújod rendületlenül, a tényektől mit sem zavartatva.
Ipar - A növényolajipart 1993-ban adta el bagóért az Antall kormány. A Cereol másnap a Rákospalotai növényolajgyár (édesanyám itt dolgozott!) gépeit szétvagdosta és megsemmisítette. Ha annyira szar volt, miért tette tönkre a konkurencia? Vedd a fáradságot és menj el Rákospalotára! Nézd meg a "csodálatos" ipari parkot! Sokan elsírták magukat, amikor meglátták.
A cukoriparról hasonlókat tudnék írni, de édesapám mesélhetne (ha még élne) a textiliparról is.
Mezőgazdaság - feleslege ismételgetni, amit már annyiszor leírtunk. Légy szíves olvas el ezeket:
https://168ora.hu/itthon/mezogazdasag-magyarorszag-kadar-rendszer-termeloszovetkezet-elvonal-186696
https://168ora.hu/itthon/mezogazdasag-termeloszovetkezet-kadar-rendszer-allattenyesztes-187083
https://168ora.hu/itthon/a-vilagszinvonaltol-a-kozepszerig-iii-resz-187371
Különösen az állattenyésztéssel kapcsolatos kitételeket ajánlom a figyelmedbe!
Oktatás - Szakmámból eredően ezt elég jól ismerem. Azt is, amivé vált az elmúlt 3 évtizedben. A közoktatási rendszer egyik legfőbb funkciója a társadalmi mobilitás biztosítása (lenne, ha működne). Ezzel egyébként már a Kádár rendszer is küzdött elég keményen (Ferge Zsuzsa tudna erről mesélni). DE! Akkor a hatalom erre rezonált, elég keményen:
https://www.antikvarium.hu/konyv/kadar-janos-aczel-gyorgy-az-allami-oktatas-helyzete-es-fejlesztesenek-feladatai-163599
Javaslom, olvasd el ezt a könyvet. Elég híres a hazai oktatástörténetben. Tudod, akkor a hatalom legalább odafigyelt erre, és lett is a dolognak hatása (FEB, tehetségkutatások, közoktatás reformja 1978-ban, stb.). Az elmúlt 3 évtizedben tudsz egyetlen momentumot említeni, amikor a hatalmat érdekelte a mobilitás biztosítása (talán szegény Horn Gyula figyelt oda erre, de akkor az oktatási tárca más kezében volt).
- Eü - Érdemes erről beszélni? Különösen napjaink fényében? Van eü politika még ebben az országban?
- Államadósság - ez a legviccesebb, amikor a sokszorosa a mai rendszer adóssága az akkorinak. Hányszor is kellett volna már megbuknia ennek a rendszernek, kedves talalom?
Az "európai népek családjában" - szerintem ott voltunk 40 éve, most nem vagyunk ott. És sajnos azóta Európa sem igazán találja magát. Nézd meg, kedves talalom, mit művel velük egy ilyen kis senkiházi kisgömböc. És addig ezt is fogja velük művelni, amíg a neolib. érdekeiket kiszolgálja. Te pedig fújod a mantrát és álmodozol.
(Egyébként megtisztelő, hogy Erzsébethez hasonlítasz, de tudsz egyetlen pontot mondani, amikor én a kisgömböcöt dicsértem volna? Azt gondolom, hogy a legkárosabb, ami velünk történhet, DE ennek azok ágyaztak meg, akiket istenítesz, és azok tartják fenn a pusztító uralmát is. Amíg pedig ez a szemléletmód uralja az "ellenzéket" (ellenzék, ugyan már!), addig itt változás nem lesz!)
2020. július 18. 8:17
"A gyerekek azt látták, hogy apjuk minden reggel dolgozni megy, és ez példa volt számukra."
Kedves pleinair!
Egyetértek azzal, amiket írtál, de ezt az egy mondatodat mégis kiemelném. Generációk nőttek fel azóta, akik nem látták ezt a szülőktől (és nem csak a cigánytelepeken). Ennél személyiségpusztítóbb szocializációs hatás nincs.
Ebben az egy mondatodban ott van az elmúlt 3 évtized minden pusztító hatása.
2020. július 18. 8:23
Egy kiegészítés talalom-nak:
A fenti mezőgazdasággal kapcsolatos cikksorozat első részéből idézem az alábbiakat:
"Valaki, aki nem járult hozzá nevének közléséhez, mesélte el nekem egyszer, hogy ott volt abban a delegációban 1990-ben, amely Antall Józsefet kísérte el Helmut Kohl német kancellárhoz.
Helmut Kohl arra „kérte” Antallt, hogy számolja föl a nagyüzemeket a mezőgazdaságban (ő tudta, hogy ezek mennyire hatékonyak, Antall nem tudta!), ezen belül építsük le az amúgy is túltermeléssel küszködő állattenyésztést, és álljunk át a növénytermesztési alapanyag-termelésre.
Magyarán: legyünk a nyugati államok puszta növénytermelési nyersanyag-beszállítói. Antall minden további nélkül rábólintott, és megvalósult Kohl kancellár javaslata, mára már a magyar mezőgazdaság a növényi alapanyag beszállítója, vagyis nyerstermék- és takarmányellátója a nyugati állattenyésztésnek, az élelmiszeriparnak, ahelyett, hogy a feldolgozott termékek exportja dominálna."
(https://168ora.hu/itthon/mezogazdasag-magyarorszag-kadar-rendszer-termeloszovetkezet-elvonal-186696)
Ennek fényében ki is volt az az elmúlt 100 évből, aki idegen érdekeket szolgált, és ki volt az, aki a magyar nemzeti érdekeket védte és szolgálta? Ha már "nemzetieskedünk", meg "magyarkodunk", akkor legyünk azzal is tisztában, hogy valójában ki volt az, aki ténylegesen ennek az országnak a szolgálatában állt (nem az üres duma, meg a semmitmondó ideológiai lózungok szintjén, hanem valójában!). Nézzünk már egy kicsit a "mantra" mögé, és lássuk meg a valóságot is!
2020. július 18. 9:10
1970!
... Á nem érdemes! Amikor tényekről beszélek, az "mantra". (pláne "neolib" - megézhetnéd már, mit jelent.) Jó szórakozást!
2020. július 18. 11:58
Üdv!
Madách után szabadon. Csak az a Soros!-csak azt tudná feledni! De nem tudja, beégett a szürke állományba, ha van olyan.
Az Úr:
Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!
Attila
2020. július 18. 17:45
Kedves talalom!
Az a baj, hogy nem tényekről, hanem hitről beszélsz, és amikor az ütközik a valósággal, akkor dühöngsz és leszólsz mindent és mindenkit.
Azért próbálj meg elgondolkodni azokon, amiket írtam, meg elolvasni, amiket ajánlottam.
Hidd el, érdemes, hátha felébredsz végre!
(Ja, és a "neolib" kifejezéssel kapcsolatban egy olvasnivaló:https://merce.hu/2018/05/19/mi-a-baj-a-neoliberalizmussal/ - Nem lehet, hogy Te vagy eltájolódva?!)
2020. július 19. 20:34