Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

MÁR MEGINT BIZALMAS INFORMÁCIÓHOZ JUTOTT A MAGYAR NEMZET...[Image]Mikor valaki kiadta a jobboldalnak Gyurcsány őszödi beszédét, nagyon elkeseredtem.
Nincs szomorúbb dolog annál, mint amikor egy harc során valaki kiadja a bajtársait személyes okokból - féltékenységből, hatalomvágyból, gyűlöletből – hányni lehet az ilyen emberektől.
Annak idején persze sommásabban intézték el az ilyesmit, Eger várában a szél himbálta Hegedűs hadnagy bokáit és senki nem volt, aki ne értett volna egyet a helyzet ilyetén fordulásával.
Azt hiszem, hogy a Szocialista Párt tagsága is csendes elégedettséggel szemlélte volna az őszödi beszéd kiadójának lengedező bokáit, tartozzanak ezek bármennyire is akár egy formás vádlihoz, akár egy szőrös csülökhöz…
De nem adatott meg ez a tagságnak, a baloldali közösségnek, ma sem tudjuk, hogy ki volt az áruló, és ha az áldozatot erről kérdezik, csak sejtelmesen mosolyog, pedig ez politikai hiba, hiszen elemi érdeke a pártnak, hogy ismerje az árulót.
Gyurcsány ott téved, hogy az hiszi, őt árulta el a tettes, holott nem őt – a magyar baloldalt lehetetlenítette el, lopta el a hitelességét hosszú időre – tegyük hozzá, a párt PR-szakembereinek csendes asszisztálásával…
Amit a tettes elkövetett az bűn volt, politikai bűn, márpedig a kriminológia azt tanítja, hogy visszatartó ereje nem a kilátásba helyezett büntetés súlyosságának, hanem egyedül a büntetés elkerülhetetlensége tudatának van.
Az őszödi bűnöző elkerülhette a büntetést és ez rossz precedens volt, ami   rossz vért is szült – a Demokratikus Koalíció Platform tagjegyzékéből csemegézett legutóbb a Magyar Nemzet.
Gyurcsány bejelentette, hogy rendőrségi feljelentést tesznek a jogosulatlan adatkezelés miatt, ami ugyan látványos gesztus, de túl sokat nemigen ér – leginkább a lószar lóba való visszalapátolásának kísérletével egyenértékű cselekmény.
Ami azt illeti, ez is egy igen jólidőzített akció, alkalmas arra, hogy a pártszavazás előtt a Platform tagjait a helyi vezetők „megdolgozzák”, kiközösítsék, támadják, vagy más módon ellehetetlenítsék – mindenesetre elveszik a tagok jogát attól, hogy saját maguk dönthessenek politikai álláspontjuk nyilvánosságra hozataláról, és ez helytelen.
Pedig lehetett számítani ilyesmire, hiszen az egyetlen mai baloldali politikus Gyurcsány, akit a jobboldal és a baloldali pártvezérek egy része egyforma hevességgel gyűlöl, akinek politikai ellehetetlenítése tömeges orgazmusokat váltana ki jobbról és balról egyaránt - a kisszerűség soha nem viselte könnyen a tehetséget.
Persze a mi Ferink többé-kevésbé megérdemli, amit kapott, hiszen úgy tűnik, nem nagyon tanult az őszödi hibából, nem gondoskodik a saját védelméről, már megint olyanok férnek hozzá bizalmas jellegű anyagokhoz, adatokhoz, akik az ő fogalmazása szerint „rossz minőségű emberek”.
Hát ez szépen hangzik, csakhát ha mondjuk, autót gyártunk, akkor a fékbetét rossz minőségének nem százhatvannál kell kiderülni az autópályán, hanem már a beépítése előtt.
Egy tagnévsor bizalmas anyag - annak őrzése amúgy nem egy túl bonyolult feladat, de bizony foglalkozni kell a problémával már az adatgyűjtés időszakában is, hiszen az már vagy tíz éve nyilvánvaló, hogy a politikai banditizmus éppúgy beletartozik a Fidesz munkamódszerébe, mint a populizmus meg a szélsőjobboldali verőlegények felhasználása a politikai harc során.
Amióta betörtek Lendvai Ildikó számítógépéhez, amióta párhuzamos magán-titkosszolgálatot szerveztek, mióta Orbán személyes testőrsége állami szerephez jutott, lehetett és lehet mindenre – és szó szerint mindenre – számítani, az egyszerű adatlopástól a politikai megrendelésre elkövetett gyilkosságig, és ne tessenek fintorogni, a dolog véresen komoly.
És még komolyabbra fordul majd, amikor a Fideszt körülveszi majd a népharag, amiből a tűzoltó-demonstráció még csak ízelítőnek sem tekinthető.
Azt tartja a népi bölcsesség, hogy ki miben vétkezik – abban bűnhődik.
Orbán az utcát véres politikai csatatérré változtatta, és könnyen eljöhet az idő, amikor neki zeng majd a takaroggy és Vona népe hajigálja majd a kockaköveket…
Feszült a helyzet, kiszámíthatatlan, hogy mikor fordul át egy ártatlannak induló akció véres zavargássá – nem lehet ilyen helyzetben elveszíteni az óvatosságunkat.
Mondjuk, a DK Platform névsorával azért nem mennek túl sokra a politikai ellenfelek, de olyan jól sem állnak a demokratikus erők, hogy politikai ajándékokat adjanak ortodox vagy jobboldali ellenfeleiknek, jobb lenne a hasonló esetek előfordulását megelőzni.
Gyurcsány nagy hibája, hogy a maga végtelen jóindulatában nemigen válogatja meg a közvetlen környezetében dolgozókat, és ezen nem csak politikai munkatársait és szakértőit értem, hanem a technikai feladatokat végző személyeket is.
A mai világban, amikor szinte mindenkinek és mindennek ára van, nem árt emlékezni arra, hogy Gyurcsány eltakarítása sokaknak minden pénzt megérne, erre kell készülni, nem pedig társadalmi munkásokra épített amatőr buherációra építeni a párt újradizájnolását.
Érdekes, a Fidesztől semmi nem szivárog ki, Gyurcsány környezete pedig biztonsági tekintetben olyan, hogy ahhoz képest egy libaól maga a csend biztonságos szigete.
Miért nem lehet ezeket a dolgokat (és még ezer mást) valódi szakemberekre bízni?
Nem egy közülük ingyen is elvégezné a feladatokat, hiszen minden érdeke ahhoz fűződik, hogy ebből az országból működőképes demokrácia legyen.
Demokratikus Magyarországot csinálni nem one man show, erre még a legtehetségesebb ember is képtelen.
Elbukni pedig nem a nagyívű politikai gondolatokon lehet, hanem odavetett félmondatokon, rossz fogalmazásokon, rosszul megválasztott munkatársakon.
Jó lenne mihamarább belátni ezt, még mielőtt nagyobb bajok lennének.

:O)))