Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Azt képzeli, hogy mindenki úgy működik, mint ő.
Hétfőn még liberális vagyok, de kedden rájövök, hogy így nem férek hozzá a húsosfazékhoz, hát kedden már polgár leszek, szerdán meg vadmagyar, míg végül eléri, hogy Trianon évfordulója román nemzeti ünnep legyen.
És eléri, hogy a társadalom végletesen kettészakadjon - politikailag és gazdaságilag egyaránt.
Amikor az asszonyból őstermelőt csinál, vazallusai törvényt hoznak az őstermelői kedvezményekről, amikor az idegenforgalomban nyomul, akkor oldalbavágja strómanjait és rokonait kis vissza nem térítendő támogatással, és mára teljesen elfelejti a faluszéli kis házat, ahol az egyik szobát konyhának hívták.
A pesti értelmiséggel szembeni kisebbségi érzéseit a budai oldalról, felülről nézve kompenzálja, de készülnek már a tervek a Várpalota rekonstrukciójára is, ahol olyan rezidenciája lesz, hogy Ceaușescu is megnyalná mind a húsz ujját, ha megérte volna...
Utálja a bűnös várost, utálja a benne élő embereket, mert ha lenéz az erkélyéről, ahol az unokája szaladgál a kisbiciklijén (hadd szokja a közeget...) rengeteg nála emberileg ezerszer különb állampolgárt lát, és ez azért titkon idegesíti.
Nem buta ő, csak egy hatalomba belerészegedett suttyó, aki sajnálatos módon rengeteg negatív tulajdonsággal rendelkezik, még szerencse, hogy szociopata, és ez sem érdekli, mint ahogy a nép sorsa sem.
Hulljon a férgese, ha az politikai hasznot hoz, mert a gazdasági hatalmat számára a politikai hatalom hozza, nincsenek skrupulusai.
Mondják, a hatalom deformálja a jellemet, és most tanulmányozhatjuk azt is, hogy mit hoz akkor, ha valakinek gyárilag hiányzik ez a tulajdonsága.
Telhetetlen, és aki anno azt mondta rá, hogy olyan, mint a mesebeli kisgömböc, az látnok volt.
Nem visel el maga mellett konkurenciát, most éppen az OTP - és Csányi - arcába dobott kesztyűt, már ha ezt a kifejezést egy parasztgyerek esetében egyáltalán értelmezni lehet.
A pestiekkel szembeni ellenszenve okán állandóan azt hangsúlyozza, hogy ő parasztgyerek, ami persze nem igaz, de jól hangzik - a preciz kifejezés inkább a suttyó, de az nem hangzik ilyen jól.
És persze - saját bevallása szerint - péntekenként kitör belőle a macsó is - vélhetőleg olyankor jár sok kislányt meghágni...


A szemét fővárosiak meg vették a bátorságot és ellene szavaztak az önkormányzati választáson, hát akkor majd meglátják, megérte-e?
Értelemszerűen magasztos célokra, de elvette a pénztárcájukat.
Teljesen törvényesen természetesen, merthogy arról már eleve gondoskodott, hogy minden rablását törvénnyel fedezze.
Hadd dögöljön éhen a város, vezetése hadd kényszerüljön arra, hogy embereket bocsásson el a város szolgálatából, hadd tudják meg, hol lakik az Úristen (a karmelita színházban...) - majd legközelebb meggondolják, hogy mit mernek megtenni!
És ha a főváros fél, akkor a falu retteg, mert ott még a kiskirályoktól is tartani kell, különben oda a közmunka, és jön a bírság, ha a talicskán nincs kétkörös tárcsafék...
A büntetés kiszabása előtt természetesen álságos pofákat vág és együttműködéséről biztosítja a főváros vezetését, mely olyan, mint a kiselefánt, nehezen tanul, de könnyen felejt és elhiszi a szirénhangokat, korrekt partner szeretne lenni,  de valahogy nemigen engedik neki.
És akkor most éppen csendes sopánkodás van, pedig már belengette az internet korlátozását is, majd jókat röhög a hídon átvonuló tömeg telefonjainak fényén és erősen reméli, hogy leszakad a Lánchíd.
Majd azt is rá lehet fogni Karácsonyra, aki karácsonyra már politikai hulla lesz, ha nem magyarázza el a fővárosiaknak, hogy miről is szól ez a történet.
Reménykedjünk, hiszen a remény hal meg utoljára, de egy ketrecharcos és egy balett-táncos verekedéséből utóbbinak csak akkor van esélye, ha behívja a ketrecbe a nézőket is.
Azok pedig csak akkor mennek, ha rájönnek, hogy az érdekeik veszélyben forognak, hát meg kell ismertetni őket azzal, hogy mi vár rájuk, ha hagyják a suttyót emberkedni.
Budapesten többen laknak, mint a Fidesz szavazótábora tokkal-vonóval, hát rá kell ébreszteni őket a saját erejükre, mert az "úgysem tudunk csinálni semmit" mentalitása egyenes út a halálba.


Egy Váci Mihály nevű költő írta egyszer:

Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer!
És a vezetés, mint tudjuk, nem méznyalogatás...

:O)))