Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] A Vezér pénteken gigantikus sikerei új állomását ünnepelte, Vas megyében, a Nestlé büki állateledel-gyárának bővítése alkalmából rendezett bokrétaünnepen beszélt. Azt hirdette, hogy elsősorban a termelés, a gyáripar területén kell növelni a foglalkoztatottak számát, hiszen ez az a terület, amely a legkevésbé érzékeny a válságok hatásaira. Hát igen. Vagy nem. Vagy kisnyúl. Az utolsó komoly beruházás, ahol más tollaival ékeskedhetett, a Mercedes kecskeméti gyárának átadása volt, de ehhez hozzávetőleg annyi köze volt, mint az Audi győri beruházásához – semmi. Ha nem egy kispályás senki, akkor ide is - oda is meghívja Gyurcsányt és Bajnait, merthogy ezek az ország számára nagyjelentőségű beruházások, melyek eredményességén a magyar ipar sikere múlik. Persze ne éljünk álomvilágban, ilyen mértékű emelkedettség nem várható el Vezérünktől, aki az égadta úrvilágon semmilyen gazdasági sikert nem tud felmutatni, habár azért lássuk be, ettől még neki is kell valamivel dicsekedni. Így aztán marad a kutyaeledel-gyár bővítése, meg a miskolci háromszázmillió forintos – igen, forintos – megaberuházás, mely ma harminc, de távlatilag akár nyolcvan embert is foglalkoztathat! Ellenben elvitte tervezett beruházását a Coca Cola, keresztbefeküdt a Mi Kincsünk a sukorói 300 milliárd forint beruházási értékű befektetésnek, mely munkahelyek ezreit teremtette volna, úgyhogy tevékenységének eredményeit a magyar ipar történetébe arany tollal fogják bejegyezni. A kutyatáp-gyár bővítése is teremt munkahelyeket, itt százötven új munkahely jött létre, ami roppant örvendetes, méginkább az lenne Borsodban vagy Szabolcsban, de hát ne legyünk telhetetlenek. Az avatáson Büszkeségünk mondott megint egy kazal baromságot, elcsodálkozott azon, hogy a kutya el tudja tartani az embert - de hát ez mindegy is, hiszen ő az embert kutyába sem veszi, - az például soha nem jut eszébe, hogy politikájának kedvezményezettjeinek kutyáira több pénz jut egy hónapban, mint egynémely családra Békésben vagy a Nyírségben. Míg a felközép kutya kozmetikushoz jár, addig a lúzer nyugger a gyógyszereit sem képes kiváltani a nagy sikerszéria közepette, talán ezen kellene elcsodálkoznia elsősorban, aztán belenézve kedvenc zsenije szemébe belebúgni a fülébe: Te Gyuri! Ez azért mégsem lesz így jó! - de hát ez is a sci-fi kategóriájába tartozik - Darth Vader kisgyerekek buksi fejét simogatja… Odanyalt egyet a Nestlének is, miszerint mecsoda keresztényi tett volt a XIX, század végén csecsemőtápszert gyártani, szerintem meg jó ötlet volt, hiszen Svájcról beszélünk - Milka adott volt, legelőn a fű friss és ropogós,  tejporgyárat meg már más is épített. Ha ebben a biznyákban benne lett volna a svájci Vevey városka plébánosa, akkor kisebb lett volna a profit, márpedig a svájciak híresen takarékos emberek. Jelzem, a libatáp gyártása is keresztényi/tyéni cselekedet, hiszen maga Tőkés pispek is szívesen rágcsálja a liba nyeleshúsát, nem szólva a katolikus egyház magas méltóságairól, kik között nagyítóval sem lehet találni Teréz-anyához hasonlatos filigrán alkatot - márpedig a rendes hívő gondoskodik az ő pásztoráról, nem tejbegrízzel eteti. Bölcs Vezérünk eztán két csoportra osztotta a multinacionális vállalatokat: vannak spekulatív céllal érkező, de vannak hosszú távú együttműködésre, új munkahelyek létrehozására törekvő cégek is. Hangsúlyozta, a kormány az utóbbiakat, ahogy a Nestlét is szívesen látja az országban. Hát erre már mondani sincs mit, ez az ember egy futóbolond. Először is, ő nem Magyarország főportása, akinek az a dolga, hogy az ország kapujában állva kalaplengetve, széles mosollyal fogadja a multikat, hanem az Unió egyik tagállamának miniszterelnöke, akinek nemigen van köze ahhoz, ha egy multi itt fióktelepet akar létrehozni. Ha megéri neki, akkor idejön, eleget tesz a törvényi előírásoknak és optimális esetben innentől kezdve termel, esetleg szolgáltat vagy csak spekulál  meg nyerészkedik, és mosolyogva nézi az ostoba bennszülöttek törzsi torzsalkodásait. Lerója a baksist, megfizeti az adót, zsebrevágja a profitot, oszt tesz magasról arra, hogy minekhíjják a provincia idióta és szerepzavaros miniszterelnökét. Aki tisztességesen el se igen tudná mondani azt, hogy kik azok, akik spekulatív céllal érkeznek, de talán valamelyik még nem teljesen tökhülye beosztottja elmondhatná neki, hogy a rövidtávú pénzügyi befektetésekről és hitelekről beszél. Melyek egyébként akkor is hasznot hajtanak az országnak, ha csak egy napig ülnek el nálunk, adná az ég, hogy jöjjön belőle jó sok, hogy kicsit felpörögjön a gazdaság és ne csak a festett egekben, hanem a valóságban is legyenek új munkahelyek. A spekuláció ellen talán itthon kellene harcot indítania, hogy ne a Borkai - Lázár tandem vásárolja fel az Audi tervezett győri logisztikai központjának felépítésére alkalmas területeket, ne a földalapú támogatásra utazzon az, aki földet kér bérletre az államtól - ez ek ellen harcolni is remek tett lenne a nyerészkedés elleni szent háborúban. Szóval, épül-szépül szép hazánk, csak az ad okot némi aggodalomra, hogy a Vezér bejelentette: megvédi a nyugdíjakat. Erről nekem mindjárt eszembe jutott Rejtő „Vesztegzár a Grand Hotelben” című műve, melyben az ominózus hotel halljában elordította magát a rendőrkapitány: Mindenki őrizze meg a nyugalmát! - mire azonnal kitört a pánik. Valahogy így vannak ezzel a nyugdíjasok is, most aztán marhára megnyugodtak. Meg különben is, egyelőre csak a rokkantak özvegyi nyugdíjait vágják vissza a felére - azok elől meg viszonylag könnyen el lehet még futni, gondolja a Vezér a homlokát csapkodva: Van itt tüdő!
:O)))