Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Hát ez, sajnos, nem lesz egy népszerű írás, attól tartok…

[Image]Borzasztó volt a katasztrófa, és magas a halottak száma is, jóllehet nem rendkívüli, egy buszbalesetben ennél többen is meghaltak már -  de tény: egy halott is bőven sok lett volna.A baj persze megtörtént és a most előállt helyzetben a feladatok sokrétűek, szakemberek kellenek, akik a kár felmérését végzik, a kárenyhítéshez szükséges munkálatokat koordinálják, a további károk keletkezését megelőzik, akik a gyakorlatban is kezelni tudják a helyzetet.Ehelyett a legkevesebb szavuk a szakembereknek van, viszont zeng minden a politikusok jammerolásától és a versenyszellem megszállottja – aki csak veszíteni nem tud – elindította a harcot a „Hogyan csináljunk Kolontárból Csernobilt?” versenyszámban.
Merthogy ennek a katasztrófának a világ legnagyobb katasztrófájának kell lennie, az már biztos. Ha már pénzt nem tudunk osztogatni hű vazallusainknak, hát osztogassunk kis borzongást.
Mutassuk meg magyarembernek, hogy bár a katasztrófa bekövetkezte után két napig színünk se látta senki a környéken, de most aztán intézkedőképesek és határozottak vagyunk.
Ezt szolgálja a felelősök állandósult tépőfogak csattogtatásával kombinált keresése, - dr. Orbán Watson ötleteket ad Pintér Holmesnek, hogy melyik ágy alatt keresse a felelősöket.
Többre mennénk, ha egyetlen rátermett ember irányítaná a munkálatokat, aki szakmailag képben van, ért a szervezéshez és nem dumál, hanem irányít -  a politikusok meg mostmár visszamehetnének szépen az irodáikba és cizellálgathatnák Tolnay Lajos eliminálására szőtt szép terveiket
És természetesen egy mocskos állat (teve) vagyok, de szerintem ezt a célt szolgálta a szerencsétlen falu kitelepítése is, melyet a megfelelő hatás érdekében természetesen éjjel kellett végrehajtani, kirángatva a nyomorult lakosságot ágyaikból a berregő szállítójárművek, a fel-alá szaladgáló egyenruhások kiabálása közepette, rájuk hozva még egyszer a frászt, jóllehet amit kiálltak, az emberfeletti volt.
Merthogy – állítólag – új repedés keletkezett a gáton, melyen belül ott a vörösiszap, melynek már a neve sem hangzik jól, ugye…
Csakhát az a baj, hogy az a gáton belül ülepedett vörösiszap nem folyik, mint a víz, merthogy ami folyékony volt belőle, az már elfolyt, ami meg maradt, az leginkább a kocsikenőcsre emlékeztető állagú, és ha megnézzük a képeket, akkor látszik, hogy jól elvan a tározó romjaiban, - semmi jelét nem mutatja, hogy meg kívánja változtatni viszkozitását vagy egyéb tulajdonságait.
Ergo, ha ez a trutyi neadjisten kiönt, akkor ezt leginkább egy a kuka felé igyekvő, közepesen befolyásolt állapotban levő hajléktalan sebességével fogja tenni.
Felmerül a kérdés, hogy ha a fenyegető veszély csak éjjel derült ki, akkor mit csináltak nappal az illetékesek, merthogy – mint a Legfőbb Szakértőtől megtudhattuk – olyan nincs, hogy valami minden előjel nélkül, egyik percről a másikra következzen be.
Rosszabbik énem azon kajánkodna, hogy a célszerűség azt diktálja, hogy hálás népünk lássa: miként hajdan Sztálin elvtársnál, úgy a mi ablakunkban is hajnalig ég a lámpa.
Míg az ország szunnyad, a Gazda dolgozik, ott áll a gáton -  ahogy ismerem új gumicsizmában.
És pofátlanul rájátszik az emberek empátiájára, már megint kihasználja azt, hogy ha szeretni nem is nagyon szeretjük egymást, de szívünk azért az van.
És odaáll gyűjtést szervezni.
Nincs senki a környezetében, aki meg merné mondani neki, hogy Legkegyelmesebb Uram, ez nem a te dolgod lenne, és abban a szerencsétlen faluban is csak feltartod a szakembereket meg feleslegesen hergeled a népet, - nem most kellene lincselést szervezni!
Bízzuk ezt a gyűjtést a Vöröskeresztre, a szemsérült kislány megsegítésére kérjük fel a magyarországi Lions Clubot, az egyházak szervezzenek gyűjtést a templomokban, de te ne koldulj, hanem viríts, mint a katonatiszt!
És ne fenyegetőzz folyamatosan, mert ez nem elegáns, - a magyar hatóságok és a bíróság - még ha a tieid is - bizonyára teszik majd a dolgukat.
Rossz nézni, hogy a kormányfő abból az alkalomból, hogy a vörösiszapba lépett azt gondolja, hogy az olyasmi, mint a kutyagumi - szerencsét hoz neki, és minél nagyobb a kupac, annál nagyobb szerencsét.
Dolgozik hát a kupac felduzzasztásán szorgalmasan...
Tolnay Lajos helyében én már felkértem volna egy neves külföldi szakértőkből álló bizottságot, hogy vizsgálja ki az eseményt, mert ha még most sem hiszi el, hogy vannak, akik mindenre képesek, akkor megérdemli, hogy elnézegethesse a bányái felett az új feliratot, amelyik a dolomit és a bauxit békés egymásmellettélését hirdeti majd…
Az sem lenne baj, ha a magyar média kicsit visszafogná magát, - már olvashatunk szarkofágról, meg szörnyű, mérgező világról, - tiszta Mad Max feelinget vázolnak a dús fantáziájú tollvégrágók, akiknek persze minden nap valami új baromsággal kell átlépniük az elfásult olvasó ingerküszöbét.
És ez a gyűjtögetés is…
Megsérült háromszáz ház és elpusztult néhány tíz, - nem igaz, hogy az állam költségvetési katasztrófa – tartaléka ne nyújtana arra fedezetet, hogy a rászorultakat tetőtől-talpig felöltöztessék, a gyerekeket elvigyék onnan egy hónapra erdei táborba, a károsultak közül a nőket és a kisgyerekeket valamelyik üresen álló üdülőbe, - ehelyett gyűjtetni kezdik a nyugdíjasok szájuktól elvont fillérkéit meg a használt ruhát, cipőt, tollat, kalapot, - hogy a pofájukról nem sül le a bőr.
És persze ezzel láncreakció indul, mert ha a főhülye gyűjteni kezd, akkor kényszerpályára teszi a többieket is, - minden párt felhúzza a szolidaritás lobogóját, és beszáll a vad populista előadásba, - Cipolla meg röhög a markába…
Olvasom, már kibányászták a „biztonsági okokból épülő” gáthoz szükséges követ.
Jó lenne tudni, mely bányák a szállítói…

Ui: mielőtt nekiveselkednétek fellapozni a lózunggyüjteményt kedves jobber barátaim, leszögezném: nem a károsultak ellen szól ez az írás, hanem az emberi nyomorúság politikai vámszedői csípik a szemem, mintha vörösiszapot hordott volna bele a szél...

:O))))