Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Programjának harmadik fejezetében Orbán leszögezi, hogy "a  választásokon létrejött nemzeti egység arra kötelezi az új kormányt, hogy választási programját valósítsa meg."Ez az állítás választási program híján ugyan kissé vicces, de ne kicsinyeskedjünk, nézzük meg, melyek azok a nemzeti ügyek, melyeket a Magorbasi emleget.Azt írja, hogy most, hogy új korszak kezdődött - gondolom az Újkőkorszak, más néven neodolomitikum, melynek megteremtőjét is kőbölcsőben ringathatták - ebben a politikának is nemzeti ügyeket kell szolgálnia.
Nem úgy, mint eddig, amikor is nemzetietlen ügyekkel volt elfoglalva, beleértve ebbe a periódusba saját kormányzásának időszakát is.
Ehhez természetesen egy erős kormány kell - írja -  amely majd új alapokra helyezi az együttműködést a nyugati országokkal, Amerikával, a keleti országokkal, s hazánkat meghatározó szereplővé teszi egy közép-európai együttműködésben.
Az északi és déli országok ugyan lemaradtak a listáról, de ettől tekintsünk el, viszont itt van ez a meghatározó szereplőség, - ez megér néhány szót.Egy ország helyét és szerepét a nemzetközi porondon nem kormányának erőművészeti tevékenysége determinálja, hanem az ország gazdasági ereje, fejlettsége, területe és népességszáma, kulturája és tradíciói, a saját és a többi állam érdekei, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétele és még sok-sok más dolog.Ezek egy része adottság, más része szerzett képesség vagy évszázadokon keresztül kialakult állapot. Van melyen hosszabb idő távlatában tudunk alakítani, van meg, amin ha belegebedünk, akkor sem.És kiállhat az erős kormány naponta a nemzetközi szintérre, elénekelni a "13 ezüstpityke fityeg a mentémen, A legelső kormány vagyok a Földkerekségen", a többiek legfeljebb röhögnek rajta, merthogy mindenki tudja Orbánon kívül, hogy egy országot nem annak kormánya tesz meghatározóvá - még közép-európai szinten sem.Különösen akkor nem, ha az ominózus kormány feje leginkább az egyszemélyi hatalom megteremtésével van elfoglalva, viszonya a szélsőjobbhoz legalább is ambivalens, együttműködési képessége és készsége egy tyúkólban politizáló menyét  ezirányú képességeivel van egy szinten...
Aztán talpraállítja az országot, miként Marx a hegeli dialektikát.
Ezt úgy csinálja, hogy beígér tíz év alatt egymillió új munkahelyet.
Ez jól hangzik ugyan egy híveit lelkesítő beszédben, de egy négy évre szóló kormányprogramban érdekesnek tünik, - esetleg már tudja, hogy ez a ciklus tíz évig fog tartani?
Nem elegáns dolog ez, - persze tudjuk, hogy a fociöltözők világa inkább kissé lábszagú mint elegáns, de talán mégsem kellene ezt a feelinget átemelni a politikába, különösen ha Közép-Európa meghatározó országa szeretnénk lenni.
[Image]De spongyát rá.Viszont arról értekezhetünk egy cseppet, hogy az egymillió általa teremtett munkahely mit hoz a konyhára, ha ezenközben például egymillió kétszázezer munkahely meg megszünik.
Pedig már Medgyessy isráfizetett, hogy az általa vizionált fellendülésre építette terveit, - ingoványos talaj az ilyen.
Aztán ez a teremtés is , ugye.
Mikor Kádár elvtárs mondott hasonlót ( nem mondott, mert teljes volt a foglalkoztatottság...), annak volt alapja, mivel akkoriban a gazdaság állami kézben volt, - Kádár azzal gazdálkodott, amit ő irányított.
Ellenben ma a gazdaság magánkézben van, és nem hiszem, hogy Orbán azon túl, hogy néhány dolomitbányásszal szőlőbányásszal és kikötőmesterrel bővíti vállakozásai létszámát, érdemben tenni tud a szent cél érdekében, mivelhogy a többi nagyrészt a világgazdasági helyzettől függ.
Persze tudjuk, majd a közmunkák, -  node egyszer talán valaki megmagyarázza neki, hogy a közmunkás munkavégzésének helye nem munkahelyteremtés, és az ország nem lesz kisegítve ha háromezer településen harmincezer ember locsol háromezer fát...
Azt írja: "Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség".
Persze.
De legfőképpen keresletre.
Ne is foglalkozzunk most azzal, hogy kiszámítható gazdasági környezet nem létezik, legfeljebb viszonylag stabil adórendszer, merthogy a mi gazdaságunk igen nyitott gazdaság, nagyrészt másoktól függ a teljesítménye és ugye legutóbb is mennyire ki tudták számítani a világ vezető közgazdászai a jövőt...
A politikai környezetről meg ne is beszéljünk, - holnap Vona gondol egyet és randalíroz egy jóízűt a gárdistáival, oszt annyi egy szezonra az idegenforgalomnak, - de például Orbán is képes olyanokat nyilatkozni, ami visszaveti a tőkebefektetők elszántságát és hónuk alatt a lóvéval odébbmennek, - az általa teremtett politikai környezetre azért én nem építenék várat...
Ami az egymillió munkahelyét illeti, korektebb lenne azt megmondania, hogy mennyivel fogja - nem tíz, hanem ezalatt a négy év alatt emelni a foglalkoztatottak számát, - ez egy komolyabb és számonkérhető fogadalom lenne, mert ez a mostani csak duma, duma, duma...
Aztán ír néhány vágyálomról de végre konkrétan ígér is valamit: nevezetesen csökkenteni fogják a vállalkozások adminisztratív terheit, - a kormány "programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére."
Ájult figyelemmel várjuk, különösen az érdekelne, hogy a söralátéten elférő adóbevallás hogy fog tetszeni a nagyszámú frissen munkába állított (innen-onnan átcsoportosított) adórendőrnek.
Vagy meglehet, mienk lesz a Guiness-rekord, mi leszünk a Világ Legnagyobb Söralátétének büszke tulajdonosai... 
Alacsony kamatokat is ígér, habár erről előbb konzultálnia kellene Csányi haverjával , egyúttal a bankköltségek mértékéről is ejthetne néhány szót.
Vigyázni kell, mert ha túl alacsony az a kamatszint, akkor nem futja majd lepukkant politikusok támogatására legközelebb, és ez igen kényelmetlen lehet...
Tiszta szerencse, hogy erre sincs ráhatása, legalábbis addig, míg a jegybank független...
Ír aztán néhány mondatot a tiszta piaci verseny szerepéről, - ehhez ért nagyon, - Zarándok János tudna erről mesélni...
Ír az építőiparról is, - mélyenszántó gondolatai között a gyöngyszem: "Építeni csak a bizalom légkörében lehet és az már sok éve hiányzik."
Persze kissé árnyalja a szép képet, ha belegondolunk a bizalom légkörébe, mely magos Déva várának építését belengte, vagy a piramisok építésére gondolunk , de ettől eltekintve csak helyeselni tudunk a Nagy Kormányosnak...
A mezőgazdaság értékelése során a hungarikumokról szóló fejtegetései alatt némi echte magyar gyümölcspárlatot tsztelve valószínűleg tudatmódosult állapotba került, - emberrel esik az ilyen - mással nemigen lehet magyarázni ezt a bölcsességet: "csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méret ű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára." - írja.
Marhaság.
Van optimális üzemméret és ehhez bizonyos foglalkoztatottsági elvárások is kapcsolódnak, ha hatékony termelésről akarunk beszélni.
A mezőgazdaság feladata nem a munkahelyteremtés, - mellesleg ez a zsellér-perspektíva sem lesz túl vonzó a falun élő fiataloknak, ha egyszer majd megértik, hogy milyen jövőt szán nekik jótevőjük...
Viszont feltalálja a szövetkezeteket, melyeket Torgyán doktor társaságában volt szíves szétverni, - mint a jövő útját.
No, ez a hajó meg már elment, nem lehet a szart a lóba visszalapátolni, bármennyire is vonzó az ötlet.
A magyar néplélek húsz év alatt ismét eljutott az éppencsak kialakulgató közösségi gondolkodásból az egész nap a  ló seggét bámuló bánatos paraszt "kaparjkurta" mentalitásáig, annak minden hátulütőjével együtt.
Kár, mert itt korszerű nagyüzemi mezőgazdaság volt, - számoljon el a szétverésében való részvételéért a lelkiismeretével Orbán.
Szó esik a közbeszerzésekről, a korrupcióról, de nem esik szó annak egyik legfőbb okáról, a hazug és korrupciót gerjesztő pártfinanszírozásról, - talán nem véletlenül.
És ír még zöldségeket zöld közbeszerzésről, nekimegy a bevásárlóközpontoknak, elejt néhány populista-protekcionista mondatot a vágyak szintjén, majd rátér az oktatás helyzetére.  
Miután rtizenkét éven keresztül képzzel-lábbal akadályozta, hogy ebben az országban normális oktatási struktura alakulhasson ki, többször és többfelé büszkén emlegette kormányának az "ingyenes" felsőoktatásban elért sikereit, most ráébredt, hogy talán mégsem kell évente százezer ruhatár-műköröm szakon végzett "értelmiségit" a társadalomra szabadítani és talán nem lenne hátrányos, ha találkozni lehetne néhány minősített hegesztővel, CNC-esztergályossal vagy a gányoláson túli világban is biztosan mozgó kőművessel.
Örvendjünk, hiszen első lépés a probléma felismerése, majd jöhetnek a tettek, - ezekről persze nem esik szó...
Van itt aztán még, - mint a jó boltban - egy sor szirszar, mélyebb rétegekben fekvő földgázkészletektől a vendégéjszakák számának növeléséig minden, munkahelyteremtés közmunkával, meg - ismét egy gyöngyszem : "Közmunka keretében lehetőségeket kell biztosítani a romáknak valamint a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, a mezőgazdaságban".
Meg nem értem, hogy miért kell etnikai helyzethez kötni egy ilyen lehetőséget, és kíváncsi vagyok, mikor kell anyakönyvileg igazolni a származást, - szerintem ez egy élethelyzethez kötött lehetőség kell legyen.
Szóval, én azt megértem, ha valaki kerülni akarja a konkrétumokat, mert azokat esetleg számon lehet kérni.
Akkor írjon értekezést kormányprogram helyett az általános emberi értékek helyzetéről és kilátásairól hazánkban címmel, de ez, amit itt kormányprogram helyett idecsinált nekünk, ez roppant szánalmas iromány.
Meg mernék esküdni, hogy ebben aztán nincsen idegentől lízingelt ész egy deka sem, ezt itt mindet Viktor khm... alkotta, az első szótól az utolsóig.
Olyan is...
:O)))