Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Olvasom a hvg-ben, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) bele akar nyúlni a Hallgatói Önkormányzatok működésébe.
A diákszervezetek túlzott befolyása miatt három főben maximalizálná a hallgatói önkormányzat részvételét az egyetemi és főiskolai szenátusokban, és  kormányrendeletben határozná meg a diákképviseleteknek nyújtható támogatások mértékét – írja a Magyar Nemzet a birtokába került jelentés alapján
A hír valóságtartalmát erősíti, hogy a közismerten kormányközeli laptól származik, némileg gyengíti viszont a tény, hogy a kormány részéről  még senki se cáfolta.
Remek elképzelés, végtére is a diák dolga a tanulás, az oktatás az oktatóké, a bölcs felügyelet az egész folyamat felett pedig a kormányé, azon belül is – végső soron – Nagyurunké, ki ítél eleveneket és holtakat.
Mit pofázzon bele a diák a felnőttek dolgaiba?
Közöd hozzá, kisköcsög?
Hogy Amerikában a diákok minősítik a tanáraikat, és hogy ennek kihatása van akár az alkalmazásukra is?
Az Amerikában van, kisfiam, ez itt pedig Magyarország, jobb, ha megjegyzed!
Nem okoskodsz, nem ötletelsz, kussolsz és beállsz a sorba, közben fennhangon énekled: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére!
Hanem mit kap?
Kettőt a szeme alá, egyet meg a pofájára, kispajtás!
Mégis, hogy jön az ki, hogy az egyetemeken a szenátusokban akár húszszázaléknyi is legyen a diákok száma?
Három!
Az egy jó szám, merthogy annyi a magyar igazság, meg mert addig még egy fideszes potentát is el tud számolni, ami ezután jön, az már a „sok” tartományába tartozik.
Hogy miért a KEHI az a szerv, mely annak elbírálására illetékes, hogy hány diák vehessen részt a diákokat is érintő döntések meghozatalában, az viszont rejtély.
A KEHI működését törvény és kormányrendelet szabályozza.
„A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység.”
Hát nem tudom, ebbe hogyan tudják beilleszteni a háromfős hallgatói létszámra vonatkozó javaslatot, azt talán még az sem tudja, aki a javaslatot tette.
Viszont jól beleillik a trendbe, az önkormányzatiság és a civil szerveződések felszámolásának friss divatirányzatába.
Az egészben a legjobb, hogy a javaslatot állítólag az ELTE egyik gólyatáborában elkövetett nemi erőszak miatt tették.
Merthogy az, hogy egy nemi erőszakért elítélt ember bekerülhetett a hallgatók közé, az nem rendszerhiba - ebben a rendszerben nem létezik rendszerhiba – ennek felelőse kell legyen, így hát seggberúgható kutya hiányában a HÖK lesz a felelős egy olyan cselekményért, melyre bármikor, bárhol sor kerülhetett volna egy elmebeteg fennforgása esetén.
Hogy éppen egy diákrendezvényen került sor erre?
Istenem, ha a Bibó Kollégium falai mesélni tudnának, hogy mik meg nem történnek diák-körökben, csak nem mindegyik fajul nemi erőszakká…
Ettől persze a bűncselekmény még bűncselekmény, a bűnöst felelősségre kell vonni, az áldozatot pedig segíteni kell a trauma feldolgozásában, de ennek talán nem az a módja, hogy rá hivatkozik akárki, ha ki akarják rúgni például az egyetemi büfést.
Pedig a Hallgatói Önkormányzatok remek terepei lehetnének a politika tanulásának, leendő értelmiségiek százait okosíthatnák fel a politikai munka mibenlétéről, a demokrácia gyakorlásáról, megszüntetve legalább az értelmiség egy vékony szeletének politikai analfabetizmusát – de nem lehet.
Nem lehet, mert itt a demokráciát még megtanulni sem lehet lassan, nemhogy gyakorolni.
Az egyetemek autonómiájának felszámolása csak egy lépés a diktatúra felé, a társadalom észre sem vette, legalábbis nemigen tette szóvá.
De hát miért is emelte volna fel a hangját, mikor a települési önkormányzatiság felszámolásakor sem háborodott fel érzékelhető módon senki.
Úgy fosztottak meg háromezer települést az önállóságtól, hogy lakóik szinte észre se vették, pedighát, ha a rendszerváltásnak volt vívmánya, akkor a kevés között ez az egyik, ha nem a legfontosabb volt.
Merthogy elvették a pénzeik feletti rendelkezés jogát, elvették az intézményeiket, elvették a sorsukba történő beleszólás jogát, hátrahagyva a kiüresített kagylóhéjat, a testületeket, melyek tagjai tiszteletdíjuk fejében farokfelcsapva rohantak Orbán seggét csókjaikkal illetni.
Hogy nem verték őket agyon választóik, az csak a sajátos magyar népléleknek köszönhető, mely szívesen bízza sorsát bárkire, csak neki gondolkodnia ne kelljen.
Ott van arra a Központi Agy, nem túl nagy, de legalább szép sima a felülete.
Kis ország vagyunk, elég benne egy okos, az meg már megvan, láthatólag meg tudja találni a száját a libacombbal, a közvélekedés szerint is életrevaló, élelmes, ügyes ember, mi sem csinálnánk mást a helyébe, lopnánk, mint a gép – nemde?
Aztán itt vannak ezek a civil szerveződések is, azokra is gondja lesz Nagyurunknak, a Patchwork Klub maradhat, legfeljebb foltonként meg kell adóztatni őket, de amelyiknek köze van a pénzhez vagy a politikához, ott majd a mi embereink mondják meg a tutifrankót – például a KEHI, de szervezetet erre létrehozni nem nagy kunszt, ha megvan hozzá a Legfelsőbb Elhatározás!
Szóval Honfitárs, lásd be, gyerek vagy te még ahhoz, hogy te irányítsad a dolgaid, te kezeld a pénzed, vannak erre nálad hivatottabb emberek.
Te csak dolgozz rabszolga, és ha a Fényességesre veted alattvalói tekinteted, öntsön el a boldogság, hiszen éppen olyan, mint te vagy.
Csak ő kicsivel gazdagabb és kövérebb, csapd hát a fejed a porba és mereszd ég felé bánatos seggedet – te tetted magad szolgává, hát legalább csinálj úgy, mintha élveznéd!


:O)))