Pupu 21:58 Ha elmegy egy olyan ember akiről ösztönösen azt érzem, hogy képes őszintén szeretni és csalásoktól mentes szeretetet adni - mindig ez a dal jut az eszembe! Olykor-olykor...
2015. január 20. 22:47
hello írta...
Köszönöm, PuPu, ez nagyon szép gesztus Tőled, és nagyon igazad van, a jó szövegírók költők a javából.
Kedves emlékként őrzöm egy hajdan, még nagyon fiatalon, Payer Öcsivel közös fellépésük alkalmával egy dedikált fotójukat.
Részvétem Csongrádi Katának, példás volt, ahogy szerette, évtizedek óta gondozta, gondoskodott Snagyról. Biztosan többen láttátok valamelyik adón a 80. születésnapjára szervezett gálakoncertet: igazi, méltó jutalomjáték volt a legismertebb dalaiból készült áttekintéssel, közreműködő művészekkel és rengeteg bejátszással. Jó, hogy ezt még megélhette.
2015. január 20. 23:43
hello írta...
Azért írtam így egyben a nevét, mert az említett gálán konferálva Csongrádi Kata a jelenlétében csak így emlegette őt!
Egy szó, egy szem, stb: Na igen, mindössze az a baj, hogy itt egy szövegíróról van szó, aki kétezer dalt írt, van választék - nem kimondottan elegáns másik szövegíró dalával emlékezni rá, legyen bármennyire szép is az. Gondolom, lehet, hogy rosszul...
2015. január 21. 8:30
egy szó, egy szem, egy száj, egy kéz írta...
Pupu 8:30 Szerintem nagyon rosszul gondolod. Egy kertészre sem csak a saját kertjében ültett virágai között emlékezhetünk. Odaférhetnek más virággal, sőt virágok nélkül is - más világgal - mások is.
(a kombinatív működésű csak akkor tanulhat az intuitív működésűtől, ha azt nem zárja ki...)
2015. január 21. 10:35
Promenad írta...
Szép volt,Pupu !
2015. január 21. 15:00
[Image]
A felettébb sznob magyar értelmiség nem szokta költőként nyilvántartani a szövegírókat, a felettébb sznob magyar könnyűzene-évezők is leginkább csak a zeneszerzőket tartják számon.
A szövegírók a magyar zenei élet reflektorfényétől kissé távolabb dolgoznak azon, hogy egy-egy dallam köznapi értelmet kapva megmozdítsa a lelked, belemarkoljon a szívedbe és azonosulni tudj vele.
Az ember hálátlan jószág, minden nap új és új kedvenceket keres, miközben a szeme előtt ott él azok, akik évtizedeken keresztül bizonyították már kivételes tehetségüket, és ma is tudnak érvényes gondolatokat adni nekünk.
Meghalt S. Nagy István, a magyar könnyűzene csillaga.
Hiába írnám, hogy költő volt, költőként talán nem is ismerne rá a közönség, és ha azt írom, hogy Payer-S.Nagy, akkor is azt gondolnák sokan, hogy milyen furcsa keresztneve volt ennek a Payernak.
De gondolhatnák ugyanezt Máté Péterről vagy akár Szörényi Leventéről is, hiszen nekik is írt dalszöveget ez a brilliáns tehetségű költő, aki fölényes biztonsággal alkalmazkodott a zenéhez, olyan többletet adva hozzá, mely nélkül talán soha meg sem jegyeztük volna a dallamot.
Művész volt ő, nagy művész, mert értett az emberi lélekhez, ismerte a gondolkodásunkat és bánni tudott velünk - nem is akármilyen fokon.
Ha a magyar politikusok olyan tehetségesek lennének, mint a magyar szövegírók, ez az ország már régen maga lenne a Paradicsom.
Legyen hát ez a poszt S.Nagy Istváné, köszönettel a dalokért, az általa előcsalogatott érzelmekért, a szép percekért.
Nyugodjon békében.
"ELMENT S. NAGY ISTVÁN"
6 megjegyzés -
Pupu 21:58
Ha elmegy egy olyan ember akiről ösztönösen azt érzem, hogy képes őszintén szeretni és csalásoktól mentes szeretetet adni - mindig ez a dal jut az eszembe!
Olykor-olykor...
2015. január 20. 22:47
Köszönöm, PuPu, ez nagyon szép gesztus Tőled, és nagyon igazad van, a jó szövegírók költők a javából.
Kedves emlékként őrzöm egy hajdan, még nagyon fiatalon, Payer Öcsivel közös fellépésük alkalmával egy dedikált fotójukat.
Részvétem Csongrádi Katának, példás volt, ahogy szerette, évtizedek óta gondozta, gondoskodott Snagyról.
Biztosan többen láttátok valamelyik adón a 80. születésnapjára szervezett gálakoncertet: igazi, méltó jutalomjáték volt a legismertebb dalaiból készült áttekintéssel, közreműködő művészekkel és rengeteg bejátszással. Jó, hogy ezt még megélhette.
2015. január 20. 23:43
Azért írtam így egyben a nevét, mert az említett gálán konferálva Csongrádi Kata a jelenlétében csak így emlegette őt!
2015. január 20. 23:46
Egy szó, egy szem, stb:
Na igen, mindössze az a baj, hogy itt egy szövegíróról van szó, aki kétezer dalt írt, van választék - nem kimondottan elegáns másik szövegíró dalával emlékezni rá, legyen bármennyire szép is az.
Gondolom, lehet, hogy rosszul...
2015. január 21. 8:30
Pupu 8:30
Szerintem nagyon rosszul gondolod.
Egy kertészre sem csak a saját kertjében ültett virágai között emlékezhetünk. Odaférhetnek más virággal, sőt virágok nélkül is - más világgal - mások is.
(a kombinatív működésű csak akkor tanulhat az intuitív működésűtől, ha azt nem zárja ki...)
2015. január 21. 10:35
Szép volt,Pupu !
2015. január 21. 15:00