Megint minden mondatoddal egyet kell, hogy értsek, mert igaz. Tegnap volt az aradi vértanúk napja, valamelyik híradóban megkérdezték a körút emberét milyen nap van ma, ha 15 embert nem kérdeztek, akkor egyet sem, öreget, középkorút, fiatalt, és senki, az égvilágon senki, egy ember se tudta mi volt/van október 6-án, mitől gyásznap ez a magyar történelemben, kiket végeztek ki. Elborzadva néztem a felhozatalt. Kétségbeejtő, bár nem ebből a 15-ből áll az ország, de szépen demonstrálták a nagy többséget. Ez van. Miről beszélünk? szavazás? politika ? Hol? Kinek? és főleg minek?
2014. október 7. 15:14
Névtelen írta...
Végre te is megerősítetted azt a régi és oly sokszor hangoztatott vesszöparipámat,hogy az ország szekerének gyeplője egy törpe kisebbség kezében van ! Én még pár ezret sem mondanék.... Promenad
2014. október 7. 15:54
Góbé írta...
Pupu !
Preciz, pontos cáfolhatatlan !
Egyszer már leirtam neked, ha lenne belőled kétezer, komoly tényezőként jelennétek meg a demokratikus oldalon! Meg azt is irtam hogy értesits ha ebben gondolkodnál, szeretnék 2001.-ik lenni.
Az hogy demokrácia-deficit, meghogy a jogállam-leépitése, meg a sajtószabadság korlátozása, alkotmányosság, liberális értékek, stb.stb... értjük jópáran, de amit, és ahogyan megfogalmazol, az Józsibácsi-Marinéni számára is megfogható, világos. Előbb megdöbben, majd felháborodik megvilágosodva, hogy eddig hagyta magát az orránál fogva vezetni.
Vagy mégis lehet hogy ész, erő, és oly (szent) akarat hiába sorvadozik egy diktátor alatt ?!?
2014. október 7. 16:48
öcsike írta...
Kedves Pupu bácsi! Tegnap délután újra meglátogatott az apukám. Csak felszólt telefonon:- hogy itt állok a VII. kerület Akácfa utca 32 előtt, gyere le. Lerohantam, de akkorra már az egész ház odacsődült. Minden lakó bámulta a nagy fekete AUDI terepjárót és benne aput. Az autó oldalára rá volt festve, hogy "MEGVÉDJÜK AZ AKÁCOT!" Apu kiszállt a kocsiból, átölelt és boldog mosollyal végig nézett a ház lakóin. Halkan odaszólt nekem, hogy most figyeljek, mert jön a performansz, - kérdeztem mi az? - ő tagoltan csak annyit mondott, per for mance, nem érdekes, csak figyelj! Szétterpesztette a lábait és szónokolni kezdett: - Kedves barátaim, kedves lakótársak! Mi azért vagyunk, hogy megvédjük az akácot, meg az Akácfa utcát. De me megvédjük a Terror Házát, a Sorsok Házát, sőt, - Kiskunfélegyházát is! Mi. Nemzeti, keresztény elkötelezettek, megvédjük a nyugdíjaitok értékét is... Nem tudta folytatni, mert vörös arccal megjelent a lakók között nagyi, aki torka szakadtából kiabálta: - hogy te szemét! Nem szégyelled magad? Anyád, a zsidó mosónő a Kaluzál térről, most forog a sírjában. A lakók döbbenten néztek apura, aki erre megpuszilt és csak annyit mondott, hogy rengeteg dolga van és a terepjáróval elhajtott a Dob utca irányába. Hát ez történt tegnap. Kezcsókölöm: öcsike.
Kedves Anikó! Az előző hozzászólásaimban pontosan ezt próbáltam megfogalmazni. Ha az üzenetek egyszerű megfogalmazásban nem jutnak el az emberekhez, akkor mitől világosodnának meg. Az aki a történelem fordulópontjait sem ismeri az, hogyan igazodnék el bonyolult világunk napi problémát között. Ezek az emberek nem olvasnak - úgy általánosságban - semmit és főleg nem olvasnak bennünket.
PuPu írásait terjeszteni kellene, csak a terjesztéshez pénz kell. Ki az, aki ekkora áldozatra lenne hajlandó és főleg mit kérne majd érte cserébe. A korrupció melegágya az előzetes szivességtételek kiegyenlítése. Ezt olyan alapok támogathatnák, mint pl a "norvég alap" is, de erre is a hatalom rátette a "mocskos mancsát". Ördögi kör ez. Valahol a dolog nagyon el lett rontva. A múltkoriban írtam, hogy a Fidesz nyugodtan állíthatna egy mellszobrot HGy-nak, mert ő volt aki 1994-ben hagyta őket tovább élni. Ha ő előrelátóbb, ma nem kellene erről beszélni.
PuPu-nak innen üzenem, hogy nagyon jó az írás. Igaz kevesebbet lehet derülni rajta, bár én eddig sem voltam feldobva tőle. (Ez persze, csakis az én hibám!)
Nevetni az ember jókedvében szokott, de most nem azokat az időket éljük. Sajnos!
Én egy kicsit tovább mennék. Szélesebb a felelősök és a haszonélvezők köre. Bővebben: http://face2face.blog.hu/2014/09/24/cererum_censeo_karthaginem_esse_delandem
És mi lenne ha addig is míg az előttem megnyilvánuló kiváló elmék víziója realitássá válik; egy kicsit inspirálnák a budapestieket Bokrosra szavazásra. Ha már így alakult a való élet.
2014. október 8. 7:21
Névtelen írta...
" ...a törésvonalak igazából nem a jobb és a bal amúgy sem tisztázott határvonalán, hanem a fent és a lent között húzódnak." - Így.
Hiába lenne Pupu írása nyomtatva, a nyelvhasználati módok egyre jobban elkülönülnek. A művelt középréteg nyelvét (nem kell nagyon sokra gondolni ezzel, az iskolák is ezt beszélik), a hátrányos alsóbb réteg nem beszéli, nehezen érti, pláne olvasásban. S mivel általában a művelődéssel, az oktatással kezdünk hadilábakon állni, egyre kevésbé hiszek a nyomtatott sajtó erejében. Egyszerűen el sem jut az emberek döntő többségéhez. Bárha ott tartana az országunk, hogy ki-ki válogathatna az újságok közül, szájíze szerint és olvasva véleményt is tudna alkotni, netán kritikát, mert kellő háttérismerettel rendelkezik hozzá. Érzek némi szándékosságot abban, hogy ide eljutottunk, vagy ha nem szándékosság, hát igen nagy politikai hiba, bármelyik oldalról legyen is szó.
Moon River írta... egyetértek a mai nyomorunknak ez az egyik legfontosabb oka! Sajnos így minden újratermelődik
2014. október 8. 18:04
[Image]
Mint hajdan, a török
időkben.
Csak most annyival szarabb a helyzet, hogy nem területileg szakadt szét, hanem
társadalmilag, és élesebb határokkal, mint Móré László idején…
Az egyik rész élén korunk Móré Lászlója áll.
Az országnak ez a kis része jól elvan egymással, üzletelgetnek, barátkozgatnak,
torzsalkodnak, helyezkednek, ránézésből is olyanok, mint egy jólsikerült
busójárás.
És fosztogatnak, hatalmaskodnak, az ország iránt semmiféle felelősséget nem
érezve.
Ők azok, akik a hivatalos politikát képviselik, akik a törvényeket hozzák,
még, ha mindegyikük nem is személyesen ül a parlamenti padsorokban.
Nincsenek gátlásaik, mára már a látszatra sem vigyáznak, egyszerűen megfeszítik
politikai és gazdasági izmaikat és elvárják, hogy mindenki rettegjen tőlük.
Lassan már a törvényeket is úgy írják alá, mint hajdan a szultán: „Rettegve halljátok
szavam, s remegve engedelmeskedjetek!”
Sajnos, miután megszállták az államot, ez nem üres fenyegetés, szép hosszú a
lista, akiket tönkretettek az elmúlt években anyagilag, emberileg, mert nem
állt be a sorba.
Orbán ennek a szisztémának csak a kirakata, teszi is a dolgát remekül.
Eleinte voltak, akik azt hitték, hogy személyében egy bábot mozgatnak, de a báb
önálló életre kelt és a barbárok erőszakosságával mára gazdasági és politikai szuperhatalommá
vált a helyi pályán, akivel mára nemigen tudnak mit kezdeni hajdani futtatói.
Most éppen a pozíciók újraosztása folyik, de ebbe az ország népének nincs semmiféle
beleszólása, az emberek többségét meg nem is érdekli, úgy hiszik, ez őket nem
érinti, nincs rájuk hatással, pedighát…
Ezt a réteget az érdek mozgatja, ha kell, anyjuk gyilkosával is kiegyeznek.
A hatalom sem azért kell nekik, hogy az országgal ezt vagy azt tegyenek, a
hatalom csak gazdasági érdekeik biztosítéka, mert az már mégiscsak tűrhetetlen
lenne, hogy az általad befizetett adó ne az ő zsebükben kössön ki…
Nincsenek sokan, bizalmasaikkal együtt is legfeljebb párezren, de a vagyon és a
hatalom az ő kezükben összpontosul.
Ők manipulálnak téged, ők hitetik el veled, hogy ez, és csakis ez az egyetlen
elfogadható társadalmi berendezkedés, ebben vagy szabad, jóllehet ma már csak
azt csinálhatod, amit szabad, és jogaid csúcsa az, hogy jogodban áll hallgatni…
A társadalom fele a történetet megpróbálja kívülállóként szemlélni, merthogy
nekik még van munkájuk, törékeny kis egzisztenciájuk, vesztenivalójuk - és még vannak
illúzióik.
Ők azok, akiket a hatalom különféle karámokba terelt, gondosan ügyelve arra,
hogy gyűlöljék azokat, akik másik karámokban vannak.
Én meeerinó jeeerke vagyok, bégeti az egyik, és lenézi a rackát, a másik
feeehér lenézi a feeeeketét - pedig
mindegyikük birka, csak erről nemigen akar tudomást venni, mert ebben az országban
mindenki legalább egy lépcsőfokkal magasabbra pozicionálja magát, mint ahol
éppen áll.
Itt a kispolgár azt gondolja magáról, hogy ő a felső középosztály, pedig csak
egy birkaszőrszál választja el a nyomortól, a lecsúszástól, mégis boldogan
tapsol azoknak, akik anyagi-erkölcsi függésben tartják, boldogan békamenetel
vagy demokráciázik, holott a törésvonalak igazából nem a jobb és a bal amúgy
sem tisztázott határvonalán, hanem a fent és a lent között húzódnak.
Még a szélsőjobb is a nincstelenség terméke, mert arra játszik, hogy az egyik ember
irigyelje a másikat, vagy a másikat
okolja saját nyomorult életéért, hiszen addig sem azokat fogja okolni, akik
létrehozták ezt a helyzetet.
Mérd magad a legnyomorultabbakhoz és érezd magad gazdagnak, szépnek, okosnak,
mindjárt rendben lesz az önbecsülésed!
Ha meg mégsem, akkor írd fel rovásírással a viskód oldalára, hogy magyar
vagyok, és mindjárt rend lesz.
Kilóg a segged a gatyából, libacombot csak akkor látsz, ha felnézel az égre,
mert a fejedre pottyant valami, de kit érdekel, hiszen magyar vagy.
Nem biztos, hogy mindenkinek azonos életszínvonalon kellene élni, de az sem
biztos, hogy nyomorogni kell, vagy rettegni a lecsúszástól.
Kézzel-lábbal iparkodva tartják fenn sokan a látszatot, de hiába, a Vezér már
megmondta, hogy le kell számolni az illúziókkal, nem kell mindenkinek érettségi,
egyetem meg aztán végképp nem.Kivéve az ő gyerekeiket, de azoknak legalább külföldön.
Így aztán be is lőtte gyermeked pályaívét, te pedig sírva röhöghetsz majd azon, hogy
valaha is ezekre adtad a voksod, - bármilyen szinten is.
A legszegényebbek, akik lassan az ország felét teszik ki, hallgatnak.
Mondhatnám, hogy a bárányok hallgatnak, de ezek nem bárányok, hanem birkák, akik
beletörődtek sorsukba.
Nem lázadnak, nem politizálnak, egy pacalért eladják a voksukat, közmunkáért
gazsulálnak az őket zselléreiknek tekintő polgármestereknek, megalázkodnak az
új kulákok előtt, ha a helyi mészároslőrinc megtiltja nekik, hogy szóbaálljanak
valakivel, akkor elfordítják fejüket a találkozásnál, mert a gyereknek enni
kell, a lakásba villany kell és az se
lenne baj, ha nem dideregnének telente.
Addig nem is lesz itt normális ország, ameddig az emberek nem ismerik fel, hogy kik és mi okozza a nyomorukat, de ehhez tanítani kellene őket, mert a tapasztalatokból
az ember csak nagyon lassan tanul.
Ezért kellenének baloldali pártok, harcos szakszervezetek, ezért kellene a fiatalokkal foglalkozni.
Akkor sem lenne könnyű a harc, de talán nem lenne reménytelen egy élhető
társadalmi rend kivívása.
Nem lenne szabad továbbra is illúziókban élnünk, azt hiszem…
"HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG"
12 megjegyzés -
Megint minden mondatoddal egyet kell, hogy értsek, mert igaz.
Tegnap volt az aradi vértanúk napja, valamelyik híradóban megkérdezték a körút emberét milyen nap van ma, ha 15 embert nem kérdeztek, akkor egyet sem, öreget, középkorút, fiatalt, és senki, az égvilágon senki, egy ember se tudta mi volt/van október 6-án, mitől gyásznap ez a magyar történelemben, kiket végeztek ki. Elborzadva néztem a felhozatalt.
Kétségbeejtő, bár nem ebből a 15-ből áll az ország, de szépen demonstrálták a nagy többséget.
Ez van.
Miről beszélünk? szavazás? politika ?
Hol? Kinek? és főleg minek?
2014. október 7. 15:14
Végre te is megerősítetted azt a régi és oly sokszor hangoztatott vesszöparipámat,hogy az ország szekerének gyeplője egy törpe kisebbség kezében van !
Én még pár ezret sem mondanék....
Promenad
2014. október 7. 15:54
Pupu !
Preciz, pontos cáfolhatatlan !
Egyszer már leirtam neked, ha lenne belőled kétezer, komoly tényezőként jelennétek meg a demokratikus oldalon! Meg azt is irtam hogy értesits ha ebben gondolkodnál, szeretnék 2001.-ik lenni.
Az hogy demokrácia-deficit, meghogy a jogállam-leépitése, meg a sajtószabadság korlátozása, alkotmányosság, liberális értékek, stb.stb... értjük jópáran, de amit, és ahogyan megfogalmazol, az Józsibácsi-Marinéni számára is megfogható, világos. Előbb megdöbben, majd felháborodik megvilágosodva, hogy eddig hagyta magát az orránál fogva vezetni.
Vagy mégis lehet hogy ész, erő, és oly (szent) akarat hiába sorvadozik
egy diktátor alatt ?!?
2014. október 7. 16:48
Kedves Pupu bácsi!
Tegnap délután újra meglátogatott az apukám. Csak felszólt telefonon:- hogy itt állok a VII. kerület Akácfa utca 32 előtt, gyere le.
Lerohantam, de akkorra már az egész ház odacsődült. Minden lakó bámulta a nagy fekete AUDI terepjárót és benne aput.
Az autó oldalára rá volt festve, hogy "MEGVÉDJÜK AZ AKÁCOT!"
Apu kiszállt a kocsiból, átölelt és boldog mosollyal végig nézett a ház lakóin. Halkan odaszólt nekem, hogy most figyeljek, mert jön a performansz, - kérdeztem mi az? - ő tagoltan csak annyit mondott, per for mance, nem érdekes, csak figyelj!
Szétterpesztette a lábait és szónokolni kezdett:
- Kedves barátaim, kedves lakótársak!
Mi azért vagyunk, hogy megvédjük az akácot, meg az Akácfa utcát. De me megvédjük a Terror Házát, a Sorsok Házát, sőt, - Kiskunfélegyházát is!
Mi. Nemzeti, keresztény elkötelezettek, megvédjük a nyugdíjaitok értékét is...
Nem tudta folytatni, mert vörös arccal megjelent a lakók között nagyi, aki torka szakadtából kiabálta: - hogy te szemét! Nem szégyelled magad? Anyád, a zsidó mosónő a Kaluzál térről, most forog a sírjában. A lakók döbbenten néztek apura, aki erre megpuszilt és csak annyit mondott, hogy rengeteg dolga van és a terepjáróval elhajtott a Dob utca irányába.
Hát ez történt tegnap. Kezcsókölöm: öcsike.
2014. október 7. 17:13
Kedves Anikó!
Az előző hozzászólásaimban pontosan ezt próbáltam megfogalmazni.
Ha az üzenetek egyszerű megfogalmazásban nem jutnak el az emberekhez, akkor mitől világosodnának meg.
Az aki a történelem fordulópontjait sem ismeri az, hogyan igazodnék el bonyolult világunk napi problémát között.
Ezek az emberek nem olvasnak - úgy általánosságban - semmit és főleg nem olvasnak bennünket.
PuPu írásait terjeszteni kellene, csak a terjesztéshez pénz kell. Ki az, aki ekkora áldozatra lenne hajlandó és főleg mit kérne majd érte cserébe. A korrupció melegágya az előzetes
szivességtételek kiegyenlítése.
Ezt olyan alapok támogathatnák, mint pl a "norvég alap" is, de erre is a hatalom rátette a "mocskos mancsát".
Ördögi kör ez. Valahol a dolog nagyon el lett rontva. A múltkoriban írtam, hogy a Fidesz nyugodtan állíthatna egy mellszobrot HGy-nak, mert ő volt aki 1994-ben hagyta őket tovább élni. Ha ő előrelátóbb, ma nem kellene erről beszélni.
PuPu-nak innen üzenem, hogy nagyon jó az írás. Igaz kevesebbet lehet derülni rajta, bár én eddig sem voltam feldobva tőle. (Ez persze, csakis az én hibám!)
Nevetni az ember jókedvében szokott, de most nem azokat az időket éljük. Sajnos!
2014. október 7. 17:39
Én egy kicsit tovább mennék. Szélesebb a felelősök és a haszonélvezők köre. Bővebben:
http://face2face.blog.hu/2014/09/24/cererum_censeo_karthaginem_esse_delandem
2014. október 7. 19:34
György Ligeti-nek
Gratulálok a posztodhoz, nagyon tanulságos és cizellált a tartalma.
Egyetlen dologban bizonytalan vagyok. Szerinted össznemzeti érdekből a jelenleg regnáló hatalom hajlandó lenne bárkivel is tárgyalóasztalhoz ülni?
Akkora az egójuk, hogy ki sem látszanak mögüle.
Természetesen ezt nekünk kellene megköszönniük, mert hagytuk őket ilymértékben kibontakozni.
Eddig se ültek le senkivel tárgyalni, szerintem ezután sem fognak.
Vészhelyzet esetére már most rendelkeznek A, B és lehet, hogy még C-tervvel is.
A blog elolvasását mindenkinek jó szívvel ajánlom.
2014. október 7. 20:21
Elismerő köszönet PuPu-nak és György Ligeti-nek a helyzetelemzésekért. Üdvözlettel: denis
2014. október 7. 22:38
És mi lenne ha addig is míg az előttem megnyilvánuló kiváló elmék víziója realitássá válik; egy kicsit inspirálnák a budapestieket Bokrosra szavazásra.
Ha már így alakult a való élet.
2014. október 8. 7:21
" ...a törésvonalak igazából nem a jobb és a bal amúgy sem tisztázott határvonalán, hanem a fent és a lent között húzódnak." - Így.
2014. október 8. 9:54
Hiába lenne Pupu írása nyomtatva, a nyelvhasználati módok egyre jobban elkülönülnek. A művelt középréteg nyelvét (nem kell nagyon sokra gondolni ezzel, az iskolák is ezt beszélik), a hátrányos alsóbb réteg nem beszéli, nehezen érti, pláne olvasásban. S mivel általában a művelődéssel, az oktatással kezdünk hadilábakon állni, egyre kevésbé hiszek a nyomtatott sajtó erejében. Egyszerűen el sem jut az emberek döntő többségéhez. Bárha ott tartana az országunk, hogy ki-ki válogathatna az újságok közül, szájíze szerint és olvasva véleményt is tudna alkotni, netán kritikát, mert kellő háttérismerettel rendelkezik hozzá.
Érzek némi szándékosságot abban, hogy ide eljutottunk, vagy ha nem szándékosság, hát igen nagy politikai hiba, bármelyik oldalról legyen is szó.
2014. október 8. 17:29
Moon River írta...
egyetértek
a mai nyomorunknak ez az egyik legfontosabb oka!
Sajnos így minden újratermelődik
2014. október 8. 18:04