Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Olyannak tűnik a magyar gazdaság mostanság, mint az autó, melynek sofőrje bolond, ápolója az anyósülésen eszi a bögre fülét, miközben a kocsi megy összevissza. A sofőr időnként kiszáll, csücsörít kettőt, majd sunyira véve a figurát előadja a népszerű pávatáncot a zsúfolt autópályán. Néha megáll a forgalom is a látványra, ez tetszik neki és felfújja magát. Aztán visszaül és elindul tovább – hátramenetben. Közben a GPS percenként rikoltozik: Újratervezés! Újratervezés! Hol vannak már azok a szép évek, amikor a Fidesz verte a tamtamot, mert a magyar gazdaság GDP-arányos fejlődése csak két százalék volt, mely tény világosan mutatta, hogy a gaz tuggyukki - akinek a nevét se mondjuk ki – szakadékba viszi az országot, hiszen még a szlovák gazdaság is jobb eredményt produkál a mienknél, pedig azt a tehetségtelen Bokros tette pályára. Most meg tessék, itt ülünk, már nyakig a recesszióban, csak ez még nem világos az ország dolgos népe számára, mely azt képzeli, ha ő elvégzi tisztességesen a munkáját a korábbinál kisebb szelet zsíroskenyérért, akkor az ország szénája rendben lesz, és majd, egyszercsak, jobb lesz az élete. Melyből – sajnálatos módon - csak eggyel rendelkezik, merthogy nem videojátékról van itt szó, csak a Vezér, a közgazdaságtan megújítója és unortodox bizalmasa hiszi azt, hogy a „game over” után újra lehet kezdeni a játékot az életünkkel. Ha a magyar lakosság többsége tisztában lenne vele, hogy éppen mit is művelnek saját és gyermekei életével, sírva rohanna miszlikbe tépni ezt a mocskos maffiát, Keresztapástól, mindenestől. De a nép sajnos nem tudja, hogy mihez vezet egy államcsőd, mert ezidáig akármilyen is volt a politikai és gazdasági teljesítmény, mégiscsak olyan emberek álltak az ország élén, akik felelősséget éreztek Magyarországért, a magyar emberekért, jóllehet erről ezerszer kevesebbet pofáztak, mint a csutka – Napóleon és tehetségtelen bandája. Sajnos a gazdasági mutatók mai állapotát nem lehet pontosan megállapítani, mert rajtuk ül egy nagyfenekű béka, Davy-lámpával a kezében. De az biztos, hogy növekedés tekintetében sikerült elérnünk a negatív tartományt, miközben harsognak a győzelmi jelentések – mintha a Rákosi idők jöttek volna vissza, mikor állandóan győzelmeket aratott az egyen-lódenbe öltöztetett, békekölcsönt jegyző, rettegő és éhező nép. Sajnos pozitívumokat nehéz találni – miután levágták már az összes libát és lesöpörtek minden padlást kiderült: gyengébbek a viccbeli rabbinál is, mert még ötletük sincs arra, hogy miként lehetne kimászni a maguk ásta gödörből. A rabbinak legalább volt még száz ötlete az utolsó liba elpusztulása után is. Meg hát idejük sincs, mert el vannak foglalva a harccal és zsákmányolással. Pedig hát övék már minden, ők szedik a sápot a még megmaradt néhány építkezés után, az összes állami megrendelés után, a hirdetések után – csak az a vállalkozó kaphat állami megrendelést, aki Fidesz-közeli, ennek a kritériumnak pedig csak az felel meg, aki leadja a sápot. A legaranyosabb a legutóbbi húzásuk: a Paksi Atomerőmű bővítésének ügyét a Vezér, a közgazdaságtan megújítója, a színházépítészet szakértője, kolbász és futballakadémikus, államigazgatási és pénzügyi virtuóz, az Alcsuti Páva saját hatáskörébe vonta. Namármost amihez idáig hozzányúlt, abból mindenből rom lett, a romokon meg gazdagon burjánzanak a szenvedés és létbizonytalanság virágai. Építeni ezidáig csak klientúrát sikerült neki, gazdasági eredményeket pedig csak a Közgép Zrt tudott realizálni, mely cég egyébként Magyarország valamennyi ügyében illetékes. Viszont - legalábbis eddigi tudomásunk szerint ezek közül semmi sem robbant, talán csak a vörösiszap-tároló ügyét kellene kicsit jobban körüljárni, mondjuk nemzetközi szakértői csoportot felkérve a vizsgálatra. De ha egy atomerőmű robban, az nagyot fog szólni. Márpedig ha Orbán kezében van a döntés, akkor azt is a Közgép fogja építeni, mert az éppen olyan cégben, mint a vezér államférfiúban: univerzális szakértő és poliészter vagy mi is… Első ütemben a szokásos külpolitikai és taktikai érzékkel elpávatáncolta az oroszokat, akik már bizonyítottak errefelé, majd nemzetközi cégekkel tárgyalgat és az eredmény azonnal prognosztizálható is: aki nem kapja meg a megrendelést, az legyen bármilyen náció is, be fog tartani nekünk – állami szinten is. Emlékezzünk csak a Gripen-ügyre, mely ugyan a vezér legteljesebb elégedettségére zárult – pénz szvsz. valamelyik St. Kitts és Nevis Államszövetségbeli bankban, - utána viszont Amerika epét hányt. Így lehet tuti ellenségeket gyűjteni, de sebaj, legfeljebb hadat üzenünk nekik. Az viszont biztos, hogy ha itt elpuskázza a lehetőséget, hogy az oroszokkal valamilyen kellemes barter keretében megállapodjon, akkor az ország elindíthatja a Vasorrú Bába Tervet, mert járhat mindenki rőzsét szedni az erdőre, vállán egy fekete macskával. Mindenki azt mondja, hogy ebben a gazdasági helyzetben meg kellene állapodni az IMF-el, az Unióval, mert a kamatokon elherdált pénzek óriási összeget tesznek ki – hogy kicsit hadd populizzak – mondjuk, fel lehetne számolni belőle a gyermekéhezést. Persze kit érdekel ez, meg kit érdekel a négymillió létminimum alatt élő? Őt biztosan nem. Már elvették a jövő generációktól a normális nyugdíj lehetőségét, most az aktív nyugdíjasok jöhetnek sorra, majd ők kifizethetik a Vezér jólfejlett egójának árát a pávatánc-előadás belépőjegyeinek árába építve. Legfeljebb a GPS állandóan harsogja majd a szakadék mélyén: Újratervezés! Újratervezés!
:O)))