Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]2010 óta mintegy hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, és a német gazdasági jelenlét az országban, illetve Közép-Európában hozzájárul ahhoz, hogy a térség legyen a gazdasági növekedés motorja az Európai Unióban a következő években, mondta Orbán Berlinben.
A motor egyik alkatrésze, a magyar kipufogó egyelőre durrog és prüszköl, itt-ott kifúj, de a duma jól hangzik, mégha az elmúlt négy év során az említett térség sereghajtói is voltunk.

Győzelmi jelentésektől hangos a média, minden területen viharos a fejlődés, például márciusban is tíz százalékkal haladta meg az ipari termelés az előző év márciusában mért adatokat, ami kétségkívül dicséretes, az csak a baj ezzel, hogy az előző év márciusában, meg az azt megelőző év márciusában, mért adatokat nem lehet kitenni Orbán dicsőségfalára, de ne legyünk telhetetlenek.
Viszont azt azért bátran szögezzük le, hogy 2013 áprilisában a GDP éppen a 2010-es szinten állt, úgyhogy örömre azért túl sok okunk nincs.

Stagnál az ország, márpedig a stagnálást az állampolgár süllyedésnek érzékeli, tetszik ez a kormánynak vagy sem, akkor is.
Egyébként is vicces mellet döngetni két téglával abban az országban, melyben a téglák felhasználásának ez talán az egyetlen elképzelhető módja, merthogy még az sem épül, ami épülhetne, hála ártunk és kormányunk dicsőséges politikájának.
A magyar gazdaság erősen kötődik a külgazdasághoz, ha jól megy a németeknek, akkor jól megy nekünk is, ha fellendül a gépjármű-piac, akkor az a magyar gazdaság részére is áldás, hiszen a magyar gazdaság egyetlen épkézláb szektora a német tulajdonban levő gépjármű-ipar.
Ennek még csak Magyarországra telepítése sem köthető a narancsbőrű suttyók tevékenységéhez, akik egyébként vadul iparkodtak megakadályozni a hajdani szocialista kormányok ez irányú törekvéseit és embereik vadul védték a győri katonai lőtér ritkaságszámba menő kutyatejmezőit az Audi ádáz imperialistáitól.
Mindenesetre, ha a magyar gazdaság teljesítményéből leszámítjuk az uniós forrásokból megvalósított beruházásokat, és a német autóipar magyarországi vállalatainak eredményeit, akkor megmarad a felcsúti gyufakatedrális, meg a stadionok, melyekben hatezer néző előtt rúgnak a labda mellé az aranylábú fiúk.
Ez persze nem akadályozta meg a mi hőn szeretett örökös miniszterelnökünket abban, hogy ne jelentse ki a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén", a kontinens csak a munka révén fejlődhet. 
Mondjuk ehhez azért kell olyan arcbőr, melyért a víziló zokogva állna sorba, de hát éppen ez ne lenne neki?
Emellett harcot hirdetett a rezsidémon ellen is, mondván, az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos.
Ezzel egyet lehet érteni, az csak a baj, hogy Európa államai átmenetileg még jogállamokban és piacgazdaságokban élnek, márpedig a piac ma még nem a mi közgazdasági zsenink beintésére mozdul, aki úgy buherálgatja az energiapolitikát, mint hajdan a csűrben a Simson mopedet – szakértelem nélkül, de hallatlan önbizalommal. Az csak a baj, hogy amikor majd feladja a harcot, akkor ezt nem lehet majd betolni a sarokba, hogy ott egye a fene, mert a fene minket fog enni, mikor majd megfizetjük ennek a voluntarista idiótaságnak az árát. Belátom persze, hogy most, amikor az egyéb őt üldöző démonok elleni harchoz megkapta a gyógyszeres segítséget a szomszédban, kell neki más démon, mert harc az élet és ő a nagy harcosok családjának tagja.
Beszélt arról is, hogy Európa csak a munka révén boldogulhat (vajon ki mutathatta be neki ezt a fogalmat?), ezért támogatni kell azt, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia, s törekednie a teljes foglalkoztatottságra.  Magyarországon segély helyett igyekszünk mindenkinek - talán jövőre már valóban mindenkinek képesek is leszünk - állam által felkínált munkalehetőséget ajánlani - tette hozzá.  .
Azt nem tette hozzá, hogy mennyiért, pedig az eb itt van elhantolva, hiszen ha valaki nem tud megélni a munkabéréből, akkor az nem munkaviszony, hanem rabszolgaság.
Úgyhogy, ha a baloldal talál egy értelmesebb politikust Thürmernél, akkor a jelölt máris készítheti a kottát - rabszolgahad, indulj velünk!
Úgy négymillió emberről van szó, ha ők egyszer rájönnek, hogy hova süllyesztette őket a szép új világ, akkor itt kő kövön nem marad.

Amúgy is rettenetes optikája van a magyarok jövedelmi viszonyainak Orbán regnálása alatt.
Bevételei reálértékét – tehát azt, hogy mire volt elég a pénze – csak a lakosság leggazdagabb felső egytizede tudta megőrizni, a legszegényebbek tíz százalék körüli értékvesztéssel kellett, hogy szembenézzenek.
A lakosság maradék nyolcvan százaléka jobban járt, hiszen a jövedelme csak négy százalékot veszített az értékéből, ami szinte semmi, ameddig az ember nem megy ki a piacra, merthogy a libaaprólék nem veszi figyelembe a rezsicsökkentést, mint ahogy a csirkefarhát sem.
Azt is meghallgathatták a konferencia résztvevői, hogy azt várjuk, hogy a Nyugat fogadja el, hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának - mondta a miniszterelnök.
Nekünk is lenne ajánlatunk neki, de úgy viselkedik velünk, mint Európa vele - sajnálatos...
Azt várjuk - folytatta -, hogy a Nyugat fogadja el, hogy amit mi képviselünk, az "nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata".
Hát akkor megint egy csalódás: nem fülkeforradalom és nem unortodoxia, pedig egészen elégedett voltam, hogy milyen szép új kifejezést találtak a hülyeségre. Viszont új vezére támadt a közép-európai országoknak, csak ők még nem tudnak róla, mert ha tudnának róla, már tűzijáték lenne Bukarestben, vízizene Pozsonyban, még a kutyák is sört innának Prágában, hogy lengyel barátainkról szó se essék.
Aztán elment a Mi Reménységünk bokát csattogtatni Frau Merkelhez.
Szerencséje van, mert az európai parlament választása előtt senki nem érdekelt a feszültségek élezésében, így aztán most őszig csend lesz – hogy négyszemközt mi hangzott el, azt legfeljebb találgathatjuk.

Mindenesetre Miskolcról megkezdték a cigányok kiszorítását, az Országgyűléssel kapcsolatban nekimentek a DK képviselőinek, merthogy kiegészítették egy-két mondattal a hivatalos szöveget.
Nem kétséges, hogy ezen majd elrugózgatnak egy darabig, addig is kitiltja majd Kövér őket a T Házból, ami csak azért lenne sajnálatos, mert az Országgyűlés rendelkezésére álló agykapacitás jelentősen csökkenne.

De hát nem is gondolkodásra való ez a parlament, hanem gombnyomogatásra, mint a Windows-vezérelt űrhajóban a majom.
Gyurcsányék feladata meg az lett volna, hogy etessék a majmot, így aztán most kétséges, hogy mi lesz a dicső testülettel.
Belegondolni is rémes…

:O)))