Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Jövőre várhatóan megszűnnek az állami ösztöndíjas helyek a jogász és a közgazdászképzésben, ezt az információt tette közzé a Magyar Nemzetre hivatkozva a Népszabadság. Hát, ez aztán a váratlan fordulat! Mi a fenének annyi prókátor, amit kell, azt beleírunk az alkotmányba, a többit meg majd elértelmezgeti a kormányhivatalok tisztviselői kara, az állampolgár meg pereskedés helyett dolgozzon, mint a gép! És ezek a közgazdászok is – várható-e egy hajdan Marx Károly nevét viselő egyetemtől komoly, matolcsysta alapokon nyugvó unortodox közgazdaságtan tanítása? Ezek csak ahhoz értenek, hogy elválasszák a valóságot az álmoktól, semmi hazafias emelkedettség, semmi optimista közelítés, ezeknek a talpa egy pillanatra sem emelkedik el a talajtól. Nem olyan nagy baj az, ha megritkítjuk a soraikat, majd képzünk helyettük akadémikusokat a Puskás-akadémián, az ország centrális erőterének szívcsakrájában, Felcsúton! Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár azt nyilatkozta, hogy azért nincs szükség az államilag finanszírozott helyek fenntartására, mert ezek a piacról is képesek fenntartani magukat. Hát ez igen jó hír, azzal együtt is, hogy éppen most öntenek az alsóbb néposztályok gyermekeinek fejére néhány puttony betont a szar alá a nagy társadalmi mixerből, hogy akkor se legyenek képesek felemelkedni, ha az a gyerek maga a tiszta értelem. Ami ebben igazán csodálatos, az a mocskos, ócska, lumpen mentalitás, mikor a kivakaródzott trágyakukac elfelejti, hogy honnan jött. Orbán jogot végzett, tandíjának fedezete a nála idősebb generációk munkája volt, de ezt mára elfelejtette – sok minden mással együtt. Ma már úgy emlékszik, hogy minimálisan is arisztokrata családból származik, nevét a nagypapa elhamarkodottan magyarosította az ősi Odescalchi névről Orbánra, és arra is tisztán emlékszik, hogy fiatalkorában száznyolcvanöt magas, feketehajú és kékszemű volt és hatot vágott a Barcának – erre tanú néhány gigantposzter is, meg a sámli, melyen a Gyurcsánnyal való vita közben állt. Az igaz, hogy az államnak nagy könnyebbséget jelent, ha a felsőoktatásban a hallgatók maguk finanszírozzák tanulmányaik költségét, ezt az ortodox közgazdaságtan tandíjnak szereti nevezni, még szerencse, hogy nálunk ezt a szót kitörölték a szótárakból. Aki meg nem tud tandíjat fizetni, annak a tanulmányi költségeit valakinek finanszírozni kell. Nálunk szerencsésebb országokban a diák elmegy a tanulás mellett pénzt keresni, de itt még az sem talál, aki főállásban napi tizenhat órában keresi, úgyhogy vagy akad szponzor, vagy marad segélyleső sorban. Merthogy a mai világban a kétkezi munkának akkor van becsülete, ha azzal a két kézzel megfelelő gombokat megfelelő sorrendben tud nyomkodni a munkavállaló, a lapátolás felett már eljárt az idő. Ma egy szakmunkásnak is felkészültnek kell lenni, ezért van az, hogy a mi csodaországunk éppen betanított munkásokat akar képezni szakmunkásképzés címen. A felsőfokú végzettségűek könnyebben találnak munkát, főleg olyan jól konvertálható diplomákkal, mint a közgazdász vagy a jogász diploma, - ezekkel akár még pártszóvivő, államelnök, sőt miniszterelnök is lehet valaki. Ez egy stabil ország, itt minden stabil, miért lenne szükség itt társadalmi mobilitásra? Hogy az átkos negyven évben ez pozitív változásokat hozott a társadalomban, kit érdekel? Orbán diplomája már megvan, a gyerekei is sínen vannak, neki aztán már édesmindegy, mennyit kell fizetni a taníttatásukért, a többiek meg annyit érnek, amennyit szakítottak maguknak, hogy az egyik bánatos samesz – szintúgy a mi pénzünkön végezte a jogot - találó megállapítását idézzem. Abban az országban egyébként, mely csak cipőkanállal szuszakolható még egyelőre a jogállam fogalmába, valóban nem sok jogász kell, abba az országba, amelyiket csődbe visz ez a szerencsétlen, idióta banda a közgazdaságtan alapelveinek semmibevételével, oda talán közgazdász se kell ma. De ennek a rémtörténetnek egyszer vége lesz, és akkor nem lenne baj, ha lenne, aki majd védeni tudná a Vezért, már, ha eljut odáig és nem tépi szét a nép egyszer, hirtelen felháborodásában. Nála tehetségesebb zsarnokokat is ért már baleset, nagy szerencséje lesz, ha csak a börtönben kell majd a szentséges ülepet kenegetni az atrocitások után – Kadhafi rosszabbul járt. Szegénynek lenni sehol sem kellemes, de volt idő, mikor itt a legszegényebb ember gyereke is tanulhatott, és ha tanult, akkor felemelkedhetett és felemelhette kicsit a saját családját is. Nem, nem lopott mindegyik kőbányát az apukának, csak dolgozott, megbecsülést és tiszteletet vívott ki magának és ebből visszasugárzott valamennyi a családjára is, nem is szólva a gyerekeiről, akik már szinte valódi esélyegyenlőségi pozícióból indulhattak az életbe. Orbán és bandája mindent sikeresen szétver, de egyetlen dolgot sem tudok mondani, mikor a szétvert intézmény helyére valami jobbat tudott volna állítani, legyen az egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, gyermeknevelés, szociális védőháló – mind-mind csak egyre rosszabb lett. Lesz itt dolog dögivel, ha ennek vége lesz…
:O)))