Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]A norvégok egyszerű, dolgos népek, kissé halszagúak és a viharoktól barázdált arcúak - ők találták fel a norvégmintás pulóvert.Ezen kívül vannak fjordjaik, mely nem a népszerű autómárka norvég alakja, hanem a tengerpartjuk gleccserek, szél és a tenger által kialakított sajátos formája, mely alkalmatlanná teszi a tengerparti napozás során a vízberohanásra, legfeljebb ugrani lehet róluk a vízbe, de ez meglehetősen kockázatos.Norvégia híres még a nehézvízről, melyet a második világháború során az angolok ittak el a nácik elől, ebből kifolyólag Hitler csodafegyvere kútba esett, és az atomenergia felhasználása Németország helyett az USA-ban virágzott fel, ezt Nagaszaki is tanúsíthatja. Területe három és félszer akkora, mint hazánké, a lakossága meg a fele annak, mint amennyien mi a század ötvenes éveiben leszünk.Évszázadokon keresztül jól elvoltak Dániával meg Svédországgal hol összenőve, hol huzakodva, és amikor megkérdezték őket, hogy kívánnának e az Unió tagjai lenni, azt is megköszönték szerényen, de nem.Egyszer aztán - mint a mesében – rájuk szakadt a szerencse, kiderült, hogy olajtulajdonosok, innen kezdve valahogy úgy vannak, mint Bódi Margó szép kis háza, hullik rájuk az aranyeső.Okos népek, merthogy az olajjövedelmekből félretesznek az ínségesebb időkre is, mikor majd kifogynak az olajkészletek – van már elrakva nekik befőttesüvegekben vagy ötven milliárd dollár, jól jön az majd az ínségesebb időkben.Tele vannak vízerőművekkel, ha a tengerbe belelógatnak valamit, arra biztosan hal akad.Az egyházat is privatizálták, az egyházi jövedelmek házon belül maradnak, a Pápa tőlük aztán éhen is veszhetne.Egyszóval normális ország, amilyenre mi még csak borgőzös álmainkban sem gondolhatunk, merthogy amíg ők szorgalmasan dolgoznak, addig nekünk állandóan harcolnunk kell, rengeteg háborúnk van, amelyeket meg kell még nyernünk visszamenőleg.Különben is, hosszú még az út visszafelé a kínai melltartótól a zsírban impregnált bőgatyáig, de rajta vagyunk a projekten.Mindezt csak azért írtam, hogy érzékeltessem, nem egy hebehurgya népségről van szó, nekik nem mostantól kell bevezetni a munkaalapú társadalmat, merthogy ha nem vezették volna be évszázadokkal ezelőtt, már régen éhen vesztek volna.Természetes ellenségük, mint libának a róka nincs, elvannak magukban, mint a befőtt, nem hepciáskodnak senkivel, nem viselkednek bunkó módon senkivel, az idegenekkel szemben befogadó magatartást tanúsítanak, talán egy a hasonlatosság velünk: nekik királyuk van, nekünk meg lesz!És most tessék, ezt a békés népet is elérte korunk rákbetegsége, a terrorizmus.Péntek délután bomba robbant Oslo kormánynegyedében, megölt 7 embert és megsebesített több mint kétszer ennyit. Két órával később az Oslótól 40 kilométerre levő Utoeya szigeten egy 32 éves férfi, bizonyos Anders Behring Breivik lemészárolt 85 fiatalt, akik a kormányzó Munkáspárt nyári egyetemén vettek részt.Abszurd ez az egész, normális ésszel követhetetlen, hogy mi visz rá embereket ilyen szörnyű cselekedetekre, melyekkel tulajdonképpen semmiféle célt nem érnek el.És nincs biztonság semerre sem a Földön, mert mentálisan sérült emberek mindenfelé akadnak, közülük nem mindegyikből lehet miniszterelnök, van, aki géppisztolyt ragadni kényszerül igaza érvényrejuttatása érdekében.Ma Norvégia, holnap mi jöhetünk sorra.Mikor az elemzők latolgatták, hogy mi állhat a terrorcselekmények között, akkor felmerült Norvégia afganisztáni szerepvállalása, mint lehetséges ok – ebben mi is jók vagyunk.Aztán felmerült a szélsőjobbos, idegenellenes indíték – ami azt illeti, ebben talán verjük is a norvégokat, habár nagy szerencsénkre egyelőre a muzulmánoknak több eszük van annál, mint, hogy ideköltözzenek, - nyomorogni otthon is tudnak.Viszont van minékünk líbiai háborúnk, az sem lefutott meccs még, és azt hiszem, Kadhafival azért még számolni illenék, mivel rossz nyelvek szerint nem áll távol az elképzeléseitől a háború áthelyezése Európába, márpedig Izrael helyzete mutatja, hogy milyen fene nehéz a terrorizmust megfékezni.Főleg, ha a terroristát házon-hazán belül kell keresni, hiszen igény volna rá, mint ezt Budaházy György és kis csapata, vagy a cigányok ellen fegyverrel támadó csoport jól illusztrálja.Azt gondolom, egyelőre szerencsénk van, maradjon is az sokáig, hiszen ha belegondolok a 85 lemészárolt fiatal szüleinek helyzetébe, összeszorul a szívem.Óriási kihívások előtt áll az emberiség, a társadalmak és az egyes országok, jó lenne korunk kérdéseire jó és lehetőleg erőszakmentes válaszokat adni.Nem úgy tűnik, hogy sikerülni fog.
:O)))