Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]
Mindenki hazudik, méghozzá sokat.
Napjában többször is, és ezt olyan rutinosan teszi, hogy már maga sem veszi észre.
Ezt tudományos kutatások bizonyítják, mint ahogy azt is, hogy a hazudozás tulajdonképpen igen fontos lelki szükséglet.
Ha nem hazudnánk, belebetegednénk, lehet, bele is pusztulnánk.
Hazugságok segítségével tér ki az ember a mindennapok millió apró megpróbáltatása elől, ennek segítségével kerüli meg a számára lelki kényelmetlenséget okozó kérdésekre adandó válaszokat, a hosszadalmas magyarázkodásokat, a sztereotip kérdésekre adandó válaszokat.
Hogy vagy? – kérdi ismerősünk az utcán, mire a válasz automatikus: Köszönöm, jól!
Pedig dehogyis vagyunk jól, fáj a fejünk, utálunk bemenni a munkahelyünkre, mert ott nem egy közös célért együttműködő, jókedvű csapat tagjai vagyunk, hanem a kirúgástól rettegők közül az egyik, arról nem is beszélve, hogy jön a tél, kellene új téli gumi, de már a benzinre sem telik…
De ha belekezdünk a panaszkodásba, akkor az idő, az idő meg pénz, de ez a legkevesebb, ellenben a szintúgy az állásáért rettegő főnök letol – kinek hiányzik ez?
Nincs kivétel, talán tízmillióból egyetlen, de ő meg azt hazudta, hogy ő az Ember, Aki Még Soha Nem Hazudott.
Az ellenpontja pedig a Nagy Hazug, aki megelégelte a hazugságokat és azt mondta, hogy ennek véget kell vetni.
Mert a politikus persze hazudik, kancsalít egyet a festett egekbe, majd amit ott látott, azt megpróbálja eladni a társadalomnak, mint aktuális világmegváltó programot.
Természetesen, ha valaki az ígéreteket, melyeket a politikusi recept magában hordoz, készpénznek veszi, akkor hihetetlen csalódások fogják érni, mint ennek már tanúi voltunk az elmúlt húsz évben nem egyszer.
Persze hazugság és hazugság között azért különbség van, más az, ha azt válaszolja valaki a hogyvagyra, hogy jól, meg az is más, ha a faluszélen megfogja a rendőr a miniszterelnököt, hóna alatt egy libával, és a hova, hova? kérdésre azt a választ kapja, hogy viszem orvoshoz a libut, mert mindjárt szülni fog…
Szóval politikus esetében is differenciálnunk kell a hazugság és a pofátlan hazugság között, aki pedig ezt a kérdést tanulmányozni szeretné, ki ne hagyja a napi politika tanulmányozását, mert a pofátlan hazudozásnak olyan széles repertoárjával soha még ember nem találkozhatott, mint amilyet manapság dicső kormányzó pártunk és kormányunk előad.
Azt mondta Kósa Lajkó, aki a miniszterelnök legveszélyesebb barátja, hogy nem hívtuk az IMF-et, jött az magától, és hogy kényes helyzetben volt a kormány, mert ha nem beszélünk velük (az IMF-el), akkor az a kritika éri, hogy bunkók vagyunk, mert nem beszélünk velük.
Tulajdonképpen az, hogy bunkók, teljesen független egy IMF delegáció megérkeztétől, ez a magyar kormányzat és a Fidesz immanens tulajdonsága, ezt kétségbevonni körülbelül azzal egyenértékű, mint megkérdőjelezni, hogy a róka és a liba között legrövidebb út az egyenes.
Kósa mester kis magánszámát szemrebbenés nélkül tudta eljópofizni, miközben az IMF képviselőit a guta ütögethette, merthogy kívülnézetből nem lehet mindig tisztán látni, sokszor a senkit is valakinek nézheti az, aki csak a névjegykártyáról alkot ítéletet.
Mindenesetre azért kiadtak egy közleményt, mely szerint "A technikai segítségnyújtás minden IMF-tagország számára nyitva álló lehetőség, amelyet az országok maguk igényelnek".
Hát lehet, hogy én nem tudok szöveget értelmezni, de az én olvasatomban ez úgy szól, hogy a segítségnyújtást a mi Bölcs Vezérünk kérte (Vagy elrendelte? Ki tudja, milyen állapotban van éppen…), nem más, és legfőképpen nem saját elhatározásukból jelentek meg az IMF képviselői nálunk.
Jönnek persze majd akkor is, mikor a Vezér nem hívja őket, legközelebb novemberben.
Ezért is tett jó ütemérzékről tanúbizonyságot Lali alelnök, merthogy az annak a látogatásnak a célja a magyar gazdaság folyamatainak áttekintése lesz és az eredmény pénzt fog érni mindahányunknak.
Akihez még nem jutott volna el a hír, a Mi Bölcsességünk és Kósa alvezér, továbbá Matolcsy guru oly sikeresen tornászta le a hitelképességünket, hogy egy esetleges rossz IMF értékelést követő országkockázati leminősítés azt jelenti, hogy a külföldi pénzügyi befektetők elkezdik a pénzüket hanyatt-homlok kivonni az országból.
És akkor - az új országot megalapítandó - ott fog ülni Viktor Pusztaszeren, körülötte meg az ország népe a puszta seggén, mivelhogy akkor a gatyát is lehúzzák rólunk.
Hogy ez a hazugság mire volt jó Kósának?
Ki tudja, a Fidesz vezetői különös anyagból vannak gyúrva, az agyuk helyén meg egy fényesre polírozott billiárdgolyó van, nagyon úgy tűnik.
Azt sem nagyon értem, hogy miért kellett azt hazudni, hogy az október 23.-i EU tanácskozás időpontja ismeretlen volt, hiszen igen gyorsan kiderült, hogy annak időpontját valamennyi tagország – így Magyarország kormánya is – jóváhagyta.
Vajon miért nem jelezte a Mi Boldogságunk, hogy neki itthon dologidő van, mert az Astoriánál akarja lelkesíteni népét és emlékezni akar az öt évvel ezelőtti rendőrterrorra, merthogy 1956 emléke már rendben van, arról Wittner nagyasszony és társai gondoskodnak folyamatosan, de nekünk most kell megteremteni a fülkeforradalom nimbuszát.
A fülkeforradalom a nevét azért kapta, mert a népnek jó ideig hiányoztak a fülkék, de a forradalom kivívta, hogy ne kelljen naponta körbeszarniuk a Parlamentet…
Ez is teljesen felesleges hazudozás volt, hiszen a vak is látja: menekül a Vezér még annak a lehetőségétől is, hogy esetleg valaki olyan is legyen hallgatósága között, aki nem tapsolja ütemesen a Vik-tor, Vik-tort.
Hogy Szijjártó erről azt hazudta, hogy ismeretlen volt az EU rendezvény időpontja, arra szót se vesztegessünk.
Tulajdonképpen azért van külön kormányszóvivő meg miniszterelnöki szóvivő, mert egy ember képtelen lenne ennyit összehazudni.
Ha így folytatjuk, lehet, növelni kell a számukat…



:O))))