Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Szakrális térben, Kötcsén került sor nemzetünk nagy közgazdászainak eszmecseréjére melyen Csaba László, Matolcsy György és Varga Mihály osztották meg bölcs gondolataik özönét a tradicionális piknik résztvevőivel. Sok remek ötlet magjait vetették el itt már, többek között a centrális erőtér ötlete is itt hangzott el először, úgyhogy komolyan kell venni minden itt elhangzott szót, szóljon az akár a demokrácia körmönfontan fogalmazott felszámolásáról vagy a magyar közgazdaság megreformálásáról, de mindenképpen ünnepelnünk kell a munka frontján elért sikereinket és Bölcs Vezérünket, kinek nincsen párja a világon - a világ nagy szerencséjére. A pletykák azt mondják, hogy lassan már Magyarországon sincs, de hát ne vegyünk mindent komolyan, az se bizonyult igaznak, amikor arról szóltak a hírek, hogy a keménykezű Nemzetvezető kékre-zöldre verte dolgos és takarékos asszonykáját - de ez még gyógyszeres kezelésének eleje felé történt, úgyhogy a mai helyzetre vonatkozólag nem mond semmit. Az általam elérhető hírek arról sem szólnak, hogy a kétlábon járó Ultima Ratio hogyan foglalt állást a három bánatos tányérnyaló minden pontban egyetértő vitájában, így aztán lehet, hogy holnapra semmit nem ér, amit mondtak, és kiderül, hogy egészen mást kell érteni bölcs szavaikon, mint ma. Természetesen mi is lehet más ma honunkban neves közgazdászaink között a beszélgetés tárgya, mint az Elsőszámú Közellenség, a Gonosz mai megtestesülése, a vérszomjas és népnyúzó IMF, melynek vasvillahordozója és az üstök fűtője, az Unió úgy kívánja a magyar vért, mint sólet a füstölt libacombot! A kérdés az volt, hogy milyen megállapodást kell kötnünk az Unióval, mire is a felek egybehangzóan állították, hogy ilyet nem! Mármint olyat, melyet az IMF tőlünk elvárna, hiszen erre a Vezér világos iránymutatást adott, egyúttal megóvta népünket a leigázottak tíz pontjától, mely ugyan nem létezett, de mi akkor sem fogadjuk el, eb ura fakó, Ugocsa non coronat! Nomármost, ezek után jött a redukált brainstorming, mely attól volt redukált, hogy ugyan kívülről igencsak stormingnak tűnt, de a braint hiába is kereste az ember, nemigen lelte. A Nagy Trió megállapította, hogy Magyarországnak tulajdonképpen nincs szüksége IMF hitelre, de ebben semmi nóvum nincs, hiszen ez nyilvánvaló: a fuldoklónak sem kell mentőöv, baywatch meg újraélesztés, a fuldoklónak tiszta alpesi levegő kell, és az is utolsó hazug állat, aki mást akar okos népünk buksi fejébe beledumálni! Ezt a tételt egyébként már a Vezér is megfogalmazta egy, a Cinege utcai putri legkisebb helyiségében töltött hosszabb lelkigyakorlata után, de ez lett volna a kisebb baj, hiszen hülyeséget mindahányan gondolhatunk. Sajnos ő komolyan is vette saját magát és elkezdett ennek megfelelően tenni-venni, minek következtében a gazdaság ma olyan gyönyörű dugóhúzóban zuhan, mint liba Szent Semjén, a madarak védőszentjének üdvözlete után. Egyébként érdekes megfigyelni azt a rapid folyamatot, ahogy az emberből emberfeletti válik, ahogy tartása egyre peckesebb lesz, tekintete egyre homályosabb, a kezét pedig elegánsan kézcsókra nyújtva tartja, mint Csekonics báróné a Grand Hotel Abbáziában, nagyszámú hódolóira várva.. Ami aztán jött, hogy az alapvetést befejezték, az nagyon tetszett, mert bohókás ifjúságom idézte, mikor  a középiskolás ifjak hasonlóképpen rendezték nézeteltéréseiket: Mitmontál a zanyámra? Aztat, hogy hernyótalpas? És akkor eldördültek a nehézlovassági pofonok, jött a csihi-puhi, aggyneki! Hozzávetőleg ezt fejezte ki a Három Bölcs állásfoglalása, melyet abból a gondolatmenetből szűrtek le, hogy van, ugye jó megállapodás az IMF-el, meg van rossz megállapodás, és akinek nem tetszik az ő megállapodási elképzelésük, az bizonyítsa be, hogy az ő megállapodása jobb volt! Na! Most legyen nagy a pofátok! Na, erre aztán megállt a szomszédban Gyurcsány kezében a főzőkanál, összekapott a madártej a lábosban, a madarakat már nem is lett érdemes kifőzni bele, lehetett a mazsolát szemenként elrágcsálni. El is hiszem, hogy meglepődött, hiszen nincs jó vagy rossz megállapodás az IMF-el, hanem vagy van megállapodás, vagy nincs, és ez utóbbi nem az IMF számára rossz, hanem az országnak. Merthogy a Nagy Magyar Sikertörténet a világ gazdasági köreiben valóban nagy siker, régen röhögtek már ilyen jókat, mint mostanában ezen a majomcsordán. Merthogy Gyurcsány megállapodása jó volt az országnak, az kétségtelen, hiszen ennek segítségével vészeltük át a világválság első nagy ütéseit, ez adott annyi mozgásteret, hogy a kormányváltás előtt szép kilátásokkal bíró bezzegország lettünk, hála Bajnai következetes gazdaságpolitikájának is. Most meg jött a levél Brüsszelből, hogy ideje lenne összekapni magunkat. Mindenesetre Kötcsén szép idő volt, a Vezér kicsit megpihenhetett a baráti nyelvek langymeleg ölében, felnézett az égre és elbeszélgetett a kollegával: Hát neked se lehetett könnyű, de azért lásd be, neked könnyebb volt – nem voltak közgazdászaid!
:O)))