És akkor még egy szó sem esett arról a százmillió forintról,amit egy Dzsudzsák nevü futballista kapott ezért a -félsikeresnek is vsak nagy jóindulattal nevezhető Európa bajnoki szereplésért kapott !
2016. július 20. 14:06
promenad írta...
Sorry, a második "kapott " tévesen került a mondatba. A hiba csak a felháborodásomnak tudható be..........
Több éve folytatok harcot, ahol engedik. (pl: http://kanadaihirlap.com/?s=Le+az+olimpi%C3%A1val!) Tóta W meghatározása: „…a katasztrófával fenyegető pedofil és szadista dopping és drogfeszt, az anabolikus szteroidokon hizlalt pénzmosás és néphülyítés, közbeszerzési sikkasztóbajnokság és prostitúció…” (Tóta W.)
A Szibériát túlzásnak tartom. A büntetést sem a sportolónak, hanem a körülötte nyüzsgő stábnak kellene kapni. A sportoló szeretne nyerni, mindenáron, mert ezért lett sportoló.- De egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy tudja mi történik PONTOSAN a szervezetében, amikor az edzője és a sportorvosa előírja neki az "étrendet". - És akkor még nem beszéltünk a riválisokról, a ha ő kiesik, én kerülök a helyére, én kerülök közelebb a húsos fazékhoz. Egyáltalán nem biztos, hogy Dombvári,miután felszívott egy kis kokót, és ezért majdnem a süllyesztőbe került, megkockáztatta, egy halom jó eredmény és olimpiai kvalifikáció után az anabolikus szert. Ki van zárva. Lehet itt irigység, lehet bosszú a kokó nyomán és kapcsolatban, de hogy nem ő volt a dopping tudatos fogyasztója, az biztos. Különben meg a Tóta W-nek van igaza. Meg Neked Pupu.
A közvélekedés szerint: "Csak az az élsportoló nem doppingol, aki még nem bukott meg!" Ma a Tour de France harmadik hetének közepén idéznék egy nagyon híres versenyzőt: ...csak gyümölcslével nem lehet versenyszerűen meghódítani az Alpok magas csúcsait... Hát ennyi... Ami ma a világban ennek felszámolása ügyében történik az nem más mint ködszurkálás. A dopping ma már bevett gyakorlat, mert a cirkusznak mindenképpen menni kell. Alapvető követelmény, hogy a szinvonal semmilyen körülmények között sem eshet vissza. Ilyenkor mindig Lenin elvtársra kell gondolni aki élt, él és élni fog. Az emberi társadalom történetének kezdete óta folyik a küzdelem a bűnözés ellen és még ma a XXI. században is van bűnözés. Don Quijote de la Mancha szélmalomharcának még ma sem lenne sok értelme!
A cirkusz mindaddig ment, megy és menni fog, ameddig milliók hiszik, hogy ha valaki a nevükben (többnyire már nem is kell hazánkfiának lennie) gyorsabb, magasabb, erősebb, mint én akkor neki már nem is kell tennie semmit. Csak elfogadnia, hogy a munkája eredményének egy jó részét tökéletesen felesleges emberekbe, dolgokba ölik. És mondhatja pl. egy svájcinak: Te dumálsz, amikor azt sem tudod eldönteni, hogy milyen nyelven beszélj? Ja, tízszer annyit keresel, mint én. De hány arany esik rád fejenként? Jóvanna. Síugrásban. Azt próbáld meg a Hortobágyon. Amikor már évek óta nincs is rendes hó. De nincs senki, aki egy nyomorult focilabdát el bírna rúgni hozzávetőlegesen egy irányba. Vagy úgy lenne képes taposni a vízben mint (itt jöhet Szívós, Benedek, bárki) izéke. Lúzer vagy. Ki a magyar? Hát az biztos nem, aki nem érti, micsoda nemzeti büszkeség lehet egy gól. Persze, itt ez a sok fanyalgó köcsög, akik szerint fontosabb lenne, hogy a gyerekek mozogjanak. Minek? Csak többet akarnak enni aztán.
2016. július 20. 22:52
Frank írta...
Csak egy megjegyzés: Onyiscsenkó nem dopping miatt került Szibériába, hanem azért, mert egy találatjelzőt épített be a tőrébe, s ezt észrevették.
A doppingolás megállíthatatlan. A gazdag sportszervezetek be tudnak szerezni olyan anyagokat, amelyeknek használatát még nem tudják kimutatni a vizsgálatokkal, s amikor meg igen, akkor már egy újabbat állítanak elő, s ez megy a végtelenségig. A nem eléggé tehetős országok sportolói használnak kimutatható szereket, s azzal próbálták megúszni a lebukást, hogy a versenyek előtt szüneteltetik a szedésüket. De ez sem működik már, mert bármikor megjelenhet egy ellenőr, s kéri a mintát.
Az élsport ma már egy látványosság, nevezhető cirkusznak is. Semmi köze a sportszerű, egészséges élethez. Nem adok 10 - 15 évnél többet, és megszűnik a doppingellenőrzés, mindenki saját felelősségére használhatja, és teljesítményével szórakoztathatja a nagyérdeműt. (Lásd: a profi sportot is beengedték az olimpiára, mert azzal látványosabb lett, azóta több nézőt vonz, s nőtt a reklámérték, így a bevétel is. Természetesen a NOB bevétele nő, nem a rendező országé, mert nyereséges olimpia még nem volt. A magyar az lesz - mondják a politikusok, meglengetve a nemzeti lobogót, és pályázik 2024-re, ami tönkremenés lesz. De ez már nem a doppingról szól.)
Technikai "dopping" vagy kémiai "csalás" szegről-végről ugyanaz. Ráadásul (talán) a fegyvermester tudta nélkül. Ha az eltelt 40 év alatt a világ minden hamiskártyása Szubériában végezte volna, akkor mára meszűnhetett volna a csalás / dopping. És épp a gond régi, mély gyökerei miatt nem tudok fölmenteni egyetlen sportolót, szülőt sem. Mindenki tudja, hogy mit akar a cukrosbácsi. Ha tehát bármit is elfogad a spori, attól kezdve ő is aktív résztvevő.
2016. július 21. 8:26
anteus írta...
Mesélhetnék a magyar droglabor akkreditációja körüli huzavonáról, de nem fogok. Nincs 49 -es lábam, mint Salamonnak.
A legolcsóbb TV-műsor a sportközvetítés. Az élsport akkor ment a levesbe, amikor felfoghatatlan pénzek kezdtek ömleni belé. Az állami sportvezetés még megpróbált ellenállni a 80-as évek végén, de az volt a valódi szélmalomharc. A magyar foci haláltusája is a kocsmáros MLSZ elnökkel vette kezdetét, aki kivetette a labdarúgást az állami támogatás rendszeréből, (ezzel az ellenőrzés jogát is megszüntetve) lehetővé téve a reklámbevételek egyesületi eltüntetését. A TV közvetítések MTV-s bevételeiről pedig sokat mesélhetne a sportosztály akkori vezetője (de nem fog...) Aki, amikor a klub nem akart "együttműködni" a "reklámügyben" a kamerákat a sajtóoldalra állíttatta a Népstadionban, ahol még sohasem álltak, és a szembeni oldalra addig sohasem raktak reklámtáblát... Én csak ülök és mesélek. Például arról, hogy az edzők miként tekintik eszköznek a sportolót, s arról, hogy a sportolás örömét csak az értheti meg, aki csinálta tízegynéhány évig, legalább... Aki csak nézi, annak sok köze nincs a lényeghez.
Én persze már az olimpiát sem - annyira hazug szar lett az egész.
Olasz Ildinek: a Szibéria urbanlegend, semmi bizonyítéka nincs. Valszeg nevet váltott, és eltűnt a Föld egyhatodán.
PuPu idézte: ahol gyalulnak ott hullik a forgács. Egy régi pesti kabarétréfa nyomán: A taligagyári forgácsot szívesen veszik birtokba a műhelyben serte-pertélők. Naná ha minden nap egy új talicskával együtt tolhatják haza.
2016. július 21. 10:58
promenad írta...
Friss hír . az egész orosz atlétacsapatot kizárták az olimpiáról az állami dopping miatt !
2016. július 21. 12:40
Névtelen írta...
Csak halkan kérdem: Pupu ezt az írásod nem csaptad egy kicsit össze? Mert az, hogy sport és politika összetartozik nem vitás. De hogy jön ide a dopping? Régóta figyelem, képtelen vagy egy témát alaposan körbe járni, kielemezni, vagy abban alaposan elmélyülni. Untig elég lett volna a dopping, arról is köteteket lehet írni.
2016. július 21. 17:05
Frank írta...
Kedves Tamás Rédey, azért én nem lennék olyan szigorú. hogy senkit nem mentenék fel, sem a sportolót, sem azt aki adja. Mi a véleményed a Kiss ügy kapcsán megismert aljasságról - nem a nemi erőszakról beszélek -, amikor néhány szülő megtudta, hogy a gyerekének vitamint hazudva doppingszert adtak, a jobb eredmény elérése érdekében? Mert a gyerekeknél még nincs dopping ellenőrzés, a lebukás veszélye nem fenyegette az elkövetőket, nevezetesen az úszóedzőket. Ezen a területen továbbra is fenn kell tartani a dopping-ellenőrzést, akkor is, ha a profi (mert már amatőr élsportoló fogalma megszűnt) sportban megszüntetnék.
Kedves Névtelen, ez nem a tudomány helye, ez egy blog, ahol a blogger a benyomásait, érzéseit, megérzéseiot írja meg egy - vagy több - aktuális politikai jelenségről. Megaztán az sem biztos ám, hogy a politika és a sport szükségszerűen összetartozzon, ez leginkább csak Hitler óta divatozik, és nem hinném, hogy Coubertin báró arról álmodott volna, hogy az olimpiai eszmét valamelyik nagyhatalom majd a másik lejáratására használja fel. Igaz, ő sok mindenen csodálkozna, ha feltámadna, de az Alapító Atyák is szörnyűlködnének ez esetben, csak tán Nagy Péter és James Monroe lehetne elégedett... A "mélyenszántó és magasröptű" elemzésekre ott vannak a hivatásos megmondóemberek, reggelente kinyitod a televíziót, ott ülnek mind és bölcseket mondanak - jópénzért, egyrészt - másrészt ugye, feketén-fehren, színesben... Én meg csak ülök itt, reszelgetem a körmöcskémet és butaságokat beszélek, mint Nyuszika, aki a vonatkozó vicc szerint szét akarta tépni a Mackót... :O)))
Sarkított álláspontot írtam le, de csakis onnan indulok el bármiféle vitában. Éppen ezért a Kis(s) ügyben is hasonló a véleményem. Az edző és az a szülő, aki a beetetés után is odaengedte a gyermekét, mehet Szibériába. (A gyerek csak 18 éves kor után.) Ha egy társadalomban lehet csalással (akkoriban pl. piros könyvvel) érvényesülni, akkor az szemétdombra való.
2016. július 21. 21:49
Frank írta...
Kedves Tamás Rédey, egyetértünk.
2016. július 22. 4:58
[Image]
Igen rossz a véleményem az élsportról, mely értelmetlen célok elérése érdekében rokkantakat és mentális sérülteket termel, olyan környezetben, melyben a gladiátor mögött komplett orvosi stáb és a teljes gyógyszeripar áll. Állítom, az állatokat nem idomítják úgy, ahogy egy világklasszis versenyzőt, aki ennek következtében aztán megnyeri az orral pöckölt ólomgolyó 200 méteres világbajnokságát. Népe boldogságban úszik, könnyben ázó szemekkel hallgatja a piréz hímnuszt, melyet a versenyző tiszteletére húz el a rezesbanda, (tudom, vicc vót...), de megdicsőül edzője is. A szponzor hirdetésekben kamatoztatja az eredményt, a sportolóról dildót neveznek el, a szakosztály a vételárból részesedést kap, és felveszi az állami támogatást, a többi sportoló meg a fizetését.
A bajnok meg megreggelizik - két kis kerek piros, egy hosszúkás fehér, Gerzson bá adta, ettől lesz az orra kemény... - beül a csodaautójába és ha még van neki mivel, akkor hajkurássza a nőket.
Ezt mindenki tudja, de mindenki kussol, mert nem arra vagyunk büszkék, hogy a magyar diákok érik el a legjobb eredményt a nemzetközi PISA - teszt kitöltése során szövegértelmezésben - nem a magyar diákok érik el... - nem arra, ha valamilyen világraszóló felfedezést tesznek tudósaink, ha magyar művész sikereket arat, hanem arra, ha a mi golyónk pöckölődik elsőként a célba, megelőzve a bangladesi és a perui versenyző golyóit. Arra gondolni se merek, hogy akár arra is büszkék lehetnénk, ha minden iskolának lenne tornaterme, melyben lehetne kézilabdázni, kosarazni, teremfocizni, asztaliteniszezni, és a szabadidőben is lehetne ezeket használni, nem csak akkor, mikor a testnevelő tanár éppen atlétikai bajnokokat akar nevelni, megutáltatva a gyerekekkel még a mozgást is.
A játék öröme talán megmaradna...
Nem a sportolót kárhoztatom, és a nézőt is csak részben, hiszen meglehetősen nehéz normálisan gondolkodni ebben az agyonmanipulált világban, csak éppen jelezni szeretném, hogy a mai sport már csak annyiban szolgálja a tiszta örömszerzést, mint a fefújható gumijuis. A televízió előtt libacombot rágcsáló néző örül, mert nem neki kell hason csúszni kétszáz métert naponta ötvenszer, és nem neki kell koptatni az orrát, mégis, tud azonosulni a mi fiunkkal/lányunkkal, és amikor az a rohadt golyó átszakítja a célszalagot, akkor kicsit olyan, mintha mi pöcköltük volna el odáig. Ez a feeling majdnem olyan, mint amikor a munkásosztály a konyakot képviselői útján fogyasztotta, csak még jobb, mert attól nem lehetett berugni, ettől viszont meg lehet részegülni, Az egész élsport úgy hazug, ahogy van, de hát a homo ludens szereti a versenyt, hiszen már gyerekkorunkban is rendeztünk ilyesmit, gyufaskatulyák elé befogott cserebogarakkal, és boldogok voltunk, ha a mi sárgánk nyerte a futamot. A fizikai teljesítőképességnek vannak határai, ezek áttörésében segít a tudomány és a gyógyszeripar. Ki tudja mióta már a teljesítményfokozók és a doppinglaborok közötti ádáz harc jellemzi a sport világát, kifejlesztenek egy új doppingszet, követi a kimutatására alkalmas eljárás, de csak úgy, mint a csacsi az orra elé horgászbottal lógatott répát. A különféle táplálék-kiegészítők, fehérjék és mindenféle egyéb csodaszerek ma már hétköznapjaink részei, a doppingszer megnevezést ugyan egyik sem vállalja fel, de aki látott már edzőtermet belülről, az tudja, hogy a szépségért folytatott versenyben sem nélkülözhető a vegyipar.
Rengeteg pénz és egyéb kellemességek vannak a sportban, és ez alól a versenyek császára, az olimpiai mozgalom sem kivétel, sőt.
És hát, ahol ennyi pénz forog, ott megjelenik a politika is, merthogy a sport kiválóan alkalmas tömegmanipulációs eszköz is, lehet vele fűteni a nacionalizmust és szembefordítani nemzetet nemzettel, egészen a gyűlöletkeltésig.
És lehet vele igazolni, hogy mi értékesebbek vagyunk, sikeresebbek, mint a világ többi népei - mi például különleges viszonyt ápolunk a focilabdával, olannyira, hogy Orbán le is nyelt egyet, képei tanúsága szerint. Ha egy ország lakóinak többsége szegény, akkor a sport kirtörési pontot is jelent. És ha egy sportrendezvény nagyon népszerű, akkor azzal lehet manipulálni is a közvéleményt, például meg lehet tagadni az indulás jogát valamelyik országtól, ezzel is alátámasztva adott ország galádságát és rosszindulatúságát. Volt már erre példa, oda-vissza, de azért azt tegyük hozzá, hogy a kezdeményező mindig az Egyesült Államok volt. Most is ez a helyzet, és most is lesz magyar sportvezető, aki Schmitt Pál nyomdokaiba lépve helyeselni fogja azt, hogy néhány lebukott doppingoló miatt az egész orosz sportot büntesse az a testület, mely amúgy köztudottan a feje búbjáig úszik a korrupcióban. Most ismét ez a műsor, amit egy amerikába költözött orosz laborvezető vallomására alapoznak, aki elmondta: ő személyesen készített olyan doppingszert, melyet a férfiak whiskyjébe és a nők Martinijába kevertek, melytől aztán a szerencsések sorra nyerték a versenyeket. Ez nem kizárt, hiszen tudunk olyan libákról is, melyek a hullott gyümölcs doppinghatását kihasználva ártatlan disznókat kergettek meg, s győztek le.
Temészetesen doppingolni csúnya dolog, de a néphülyítés se szép, nem is szólva a kollektív büntetésről. Ami majd azt hozza, hogy az oroszok bojkottálni fognak világversenyeket, ami némi értékcsökkenést fog előidézni a megszerzett érmeket illetően. Nagy híve vagyok annak, hogy akit doppingoláson kapnak, azt büntessék meg, de minden joggal, erkölccsel és méltányossággal szembenállónak vélem, hogy azért, mert Szergej súlyemelő beszedett valami speciális vitamint, azért Larissza magasugrót is büntessék, akinek négy év munkája van az olimpiai felkészülésben. Persze, ahogy Sztálin elvtárs mondotta volt, ahol fát vágnak, hullik a forgács, és mi egy Larissza az USA külpolitikai céljaihoz képest, mi egy doppingvád egy tömegpusztító fegverek birtoklásának vádjához képes, mi egy olimpiáról való kizárás egy akasztáshoz képest? Nulla, semmi.
Jelenleg csak az orosz atklétákat büntetik, de ne legyen kétséges, hogy sorra kerülnek a többiek is, és ezzel az olimpiai mozgalomnak be is fellegzett, gyakorlatilag. De lehet, az oroszok kivonulnak más rendezvényekről is, és ha így tesznek, nem fogok csodálkozni és méltatlankodni se - igazuk lesz. A vád tanúját megvenni, vagy egzisztenciális labilitását kihasználva manipulálni igen könnyű, tisztességesen eljárni egy tisztességtelen prekoncepció bizonyítása során nemigen lehet. A versenyző meg úgyis tagad, körömszakadtáig, hiszen neki az egzisztenciája áll vagy bukik a dolgon.
Nálunk most éppen Dombvári kajakos körül álla bál, de a kajakozó vadul tagad.
Az viszont tény, hogy a korszerű felkészítés során mindent megetetnek-megitatnak a versenyzőkkel, ami növeli a teljesítményt, a versenyző pedig teljesen kiszolgáltatott az őt felkészítő stábnak.
Hogy van-e szépség még a sportban? Hát persze, amikor a kigyerekek az iskolában megnyernek egy versenyt, és a nyakukba akasztják az érmet, akkor az ő csillogó szemük és kipirult arcuk gyönyörű. A gladiátorok lila feje már kevésbé.
A győztesről soha nem lehet tudni, hogy tehetségének köszönheti a díjat, vagy annak, hogy a doppinglaborok mindig le vannak maradva egy lépéssel a doppingszerek mögött.
A sportolónak nincs sok választási lehetősége - vagy teszi, amit mondanak neki, vagy oda az életszínvonal - igaz, megmarad az egészség meg a becsület.
De nagy kár, hogy a jelenlegi élsportban annyi a becsület, mint vöröshagymában az osztályöntudat. És ez még nem a legalja, mert még hátra van, hogy a sport a politika kapcája legyen.
"SPORT? POLITIKA? SPORTPOLITIKA?"
17 megjegyzés -
És akkor még egy szó sem esett arról a százmillió forintról,amit egy Dzsudzsák nevü futballista kapott ezért a -félsikeresnek is vsak nagy jóindulattal nevezhető Európa bajnoki szereplésért kapott !
2016. július 20. 14:06
Sorry, a második "kapott " tévesen került a mondatba. A hiba csak a felháborodásomnak tudható be..........
2016. július 20. 14:11
Több éve folytatok harcot, ahol engedik. (pl: http://kanadaihirlap.com/?s=Le+az+olimpi%C3%A1val!)
Tóta W meghatározása: „…a katasztrófával fenyegető pedofil és szadista dopping és drogfeszt, az anabolikus szteroidokon hizlalt pénzmosás és néphülyítés, közbeszerzési sikkasztóbajnokság és prostitúció…” (Tóta W.)
2016. július 20. 14:21
Jó napot mindenkinek!
Borisz Onyiscsenko 1976 Montreal. Olimpiai arany helyett Szibériával búcsúzott a sporttól. Akkor, ott olyan világ volt.
2016. július 20. 15:07
A Szibériát túlzásnak tartom. A büntetést sem a sportolónak, hanem a körülötte nyüzsgő stábnak kellene kapni. A sportoló szeretne nyerni, mindenáron, mert ezért lett sportoló.- De egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy tudja mi történik PONTOSAN a szervezetében, amikor az edzője és a sportorvosa előírja neki az "étrendet". - És akkor még nem beszéltünk a riválisokról, a ha ő kiesik, én kerülök a helyére, én kerülök közelebb a húsos fazékhoz. Egyáltalán nem biztos, hogy Dombvári,miután felszívott egy kis kokót, és ezért majdnem a süllyesztőbe került, megkockáztatta, egy halom jó eredmény és olimpiai kvalifikáció után az anabolikus szert. Ki van zárva. Lehet itt irigység, lehet bosszú a kokó nyomán és kapcsolatban, de hogy nem ő volt a dopping tudatos fogyasztója, az biztos.
Különben meg a Tóta W-nek van igaza. Meg Neked Pupu.
2016. július 20. 22:10
A közvélekedés szerint:
"Csak az az élsportoló nem doppingol, aki még nem bukott meg!"
Ma a Tour de France harmadik hetének közepén idéznék egy nagyon híres versenyzőt: ...csak gyümölcslével nem lehet versenyszerűen meghódítani az Alpok magas csúcsait...
Hát ennyi... Ami ma a világban ennek felszámolása ügyében történik az nem más mint ködszurkálás.
A dopping ma már bevett gyakorlat, mert a cirkusznak mindenképpen menni kell. Alapvető követelmény, hogy a szinvonal semmilyen körülmények között sem eshet vissza.
Ilyenkor mindig Lenin elvtársra kell gondolni aki élt, él és élni fog.
Az emberi társadalom történetének kezdete óta folyik a küzdelem a bűnözés ellen és még ma a XXI. században is van bűnözés.
Don Quijote de la Mancha szélmalomharcának még ma sem lenne sok értelme!
2016. július 20. 22:17
A cirkusz mindaddig ment, megy és menni fog, ameddig milliók hiszik, hogy ha valaki a nevükben (többnyire már nem is kell hazánkfiának lennie) gyorsabb, magasabb, erősebb, mint én akkor neki már nem is kell tennie semmit. Csak elfogadnia, hogy a munkája eredményének egy jó részét tökéletesen felesleges emberekbe, dolgokba ölik. És mondhatja pl. egy svájcinak: Te dumálsz, amikor azt sem tudod eldönteni, hogy milyen nyelven beszélj? Ja, tízszer annyit keresel, mint én. De hány arany esik rád fejenként? Jóvanna. Síugrásban. Azt próbáld meg a Hortobágyon. Amikor már évek óta nincs is rendes hó. De nincs senki, aki egy nyomorult focilabdát el bírna rúgni hozzávetőlegesen egy irányba. Vagy úgy lenne képes taposni a vízben mint (itt jöhet Szívós, Benedek, bárki) izéke. Lúzer vagy. Ki a magyar? Hát az biztos nem, aki nem érti, micsoda nemzeti büszkeség lehet egy gól. Persze, itt ez a sok fanyalgó köcsög, akik szerint fontosabb lenne, hogy a gyerekek mozogjanak. Minek? Csak többet akarnak enni aztán.
2016. július 20. 22:52
Csak egy megjegyzés: Onyiscsenkó nem dopping miatt került Szibériába, hanem azért, mert egy találatjelzőt épített be a tőrébe, s ezt észrevették.
A doppingolás megállíthatatlan. A gazdag sportszervezetek be tudnak szerezni olyan anyagokat, amelyeknek használatát még nem tudják kimutatni a vizsgálatokkal, s amikor meg igen, akkor már egy újabbat állítanak elő, s ez megy a végtelenségig. A nem eléggé tehetős országok sportolói használnak kimutatható szereket, s azzal próbálták megúszni a lebukást, hogy a versenyek előtt szüneteltetik a szedésüket. De ez sem működik már, mert bármikor megjelenhet egy ellenőr, s kéri a mintát.
Az élsport ma már egy látványosság, nevezhető cirkusznak is. Semmi köze a sportszerű, egészséges élethez. Nem adok 10 - 15 évnél többet, és megszűnik a doppingellenőrzés, mindenki saját felelősségére használhatja, és teljesítményével szórakoztathatja a nagyérdeműt. (Lásd: a profi sportot is beengedték az olimpiára, mert azzal látványosabb lett, azóta több nézőt vonz, s nőtt a reklámérték, így a bevétel is. Természetesen a NOB bevétele nő, nem a rendező országé, mert nyereséges olimpia még nem volt. A magyar az lesz - mondják a politikusok, meglengetve a nemzeti lobogót, és pályázik 2024-re, ami tönkremenés lesz. De ez már nem a doppingról szól.)
2016. július 21. 5:39
Jó reggelt, Frank!
Technikai "dopping" vagy kémiai "csalás" szegről-végről ugyanaz. Ráadásul (talán) a fegyvermester tudta nélkül. Ha az eltelt 40 év alatt a világ minden hamiskártyása Szubériában végezte volna, akkor mára meszűnhetett volna a csalás / dopping.
És épp a gond régi, mély gyökerei miatt nem tudok fölmenteni egyetlen sportolót, szülőt sem. Mindenki tudja, hogy mit akar a cukrosbácsi. Ha tehát bármit is elfogad a spori, attól kezdve ő is aktív résztvevő.
2016. július 21. 8:26
Mesélhetnék a magyar droglabor akkreditációja körüli huzavonáról, de nem fogok. Nincs 49 -es lábam, mint Salamonnak.
A legolcsóbb TV-műsor a sportközvetítés. Az élsport akkor ment a levesbe, amikor felfoghatatlan pénzek kezdtek ömleni belé. Az állami sportvezetés még megpróbált ellenállni a 80-as évek végén, de az volt a valódi szélmalomharc. A magyar foci haláltusája is a kocsmáros MLSZ elnökkel vette kezdetét, aki kivetette a labdarúgást az állami támogatás rendszeréből, (ezzel az ellenőrzés jogát is megszüntetve) lehetővé téve a reklámbevételek egyesületi eltüntetését. A TV közvetítések MTV-s bevételeiről pedig sokat mesélhetne a sportosztály akkori vezetője (de nem fog...) Aki, amikor a klub nem akart "együttműködni" a "reklámügyben" a kamerákat a sajtóoldalra állíttatta a Népstadionban, ahol még sohasem álltak, és a szembeni oldalra addig sohasem raktak reklámtáblát...
Én csak ülök és mesélek. Például arról, hogy az edzők miként tekintik eszköznek a sportolót, s arról, hogy a sportolás örömét csak az értheti meg, aki csinálta tízegynéhány évig, legalább... Aki csak nézi, annak sok köze nincs a lényeghez.
Én persze már az olimpiát sem - annyira hazug szar lett az egész.
Olasz Ildinek: a Szibéria urbanlegend, semmi bizonyítéka nincs. Valszeg nevet váltott, és eltűnt a Föld egyhatodán.
2016. július 21. 8:27
PuPu idézte: ahol gyalulnak ott hullik a forgács.
Egy régi pesti kabarétréfa nyomán:
A taligagyári forgácsot szívesen veszik birtokba a műhelyben serte-pertélők.
Naná ha minden nap egy új talicskával együtt tolhatják haza.
2016. július 21. 10:58
Friss hír . az egész orosz atlétacsapatot kizárták az olimpiáról az állami dopping miatt !
2016. július 21. 12:40
Csak halkan kérdem: Pupu ezt az írásod nem csaptad egy kicsit össze?
Mert az, hogy sport és politika összetartozik nem vitás. De hogy jön ide a dopping?
Régóta figyelem, képtelen vagy egy témát alaposan körbe járni, kielemezni, vagy abban alaposan elmélyülni. Untig elég lett volna a dopping, arról is köteteket lehet írni.
2016. július 21. 17:05
Kedves Tamás Rédey, azért én nem lennék olyan szigorú. hogy senkit nem mentenék fel, sem a sportolót, sem azt aki adja. Mi a véleményed a Kiss ügy kapcsán megismert aljasságról - nem a nemi erőszakról beszélek -, amikor néhány szülő megtudta, hogy a gyerekének vitamint hazudva doppingszert adtak, a jobb eredmény elérése érdekében? Mert a gyerekeknél még nincs dopping ellenőrzés, a lebukás veszélye nem fenyegette az elkövetőket, nevezetesen az úszóedzőket.
Ezen a területen továbbra is fenn kell tartani a dopping-ellenőrzést, akkor is, ha a profi (mert már amatőr élsportoló fogalma megszűnt) sportban megszüntetnék.
2016. július 21. 18:00
Kedves Névtelen, ez nem a tudomány helye, ez egy blog, ahol a blogger a benyomásait, érzéseit, megérzéseiot írja meg egy - vagy több - aktuális politikai jelenségről.
Megaztán az sem biztos ám, hogy a politika és a sport szükségszerűen összetartozzon, ez leginkább csak Hitler óta divatozik, és nem hinném, hogy Coubertin báró arról álmodott volna, hogy az olimpiai eszmét valamelyik nagyhatalom majd a másik lejáratására használja fel.
Igaz, ő sok mindenen csodálkozna, ha feltámadna, de az Alapító Atyák is szörnyűlködnének ez esetben, csak tán Nagy Péter és James Monroe lehetne elégedett...
A "mélyenszántó és magasröptű" elemzésekre ott vannak a hivatásos megmondóemberek, reggelente kinyitod a televíziót, ott ülnek mind és bölcseket mondanak - jópénzért, egyrészt - másrészt ugye, feketén-fehren, színesben...
Én meg csak ülök itt, reszelgetem a körmöcskémet és butaságokat beszélek, mint Nyuszika, aki a vonatkozó vicc szerint szét akarta tépni a Mackót...
:O)))
2016. július 21. 18:03
Kedves Frank!
Sarkított álláspontot írtam le, de csakis onnan indulok el bármiféle vitában.
Éppen ezért a Kis(s) ügyben is hasonló a véleményem. Az edző és az a szülő, aki a beetetés után is odaengedte a gyermekét, mehet Szibériába. (A gyerek csak 18 éves kor után.)
Ha egy társadalomban lehet csalással (akkoriban pl. piros könyvvel) érvényesülni, akkor az szemétdombra való.
2016. július 21. 21:49
Kedves Tamás Rédey, egyetértünk.
2016. július 22. 4:58