Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Fogytán a szakszervezetek türelme?



Idáig vártak, hogy majd Orbán előveszi a pénztárcáját és fizet, mint egy katonatiszt, de Orbán nem hülye, nem katonatiszt és a hála - mint tudjuk – nem politikai kategória.
[Image]Pedig sok jót tettek ők a Fidesszel, sok kedves aprósággal segítették, mikor rá kellett erősíteni valamelyik aktuális sirámukra vagy fokozni kellett a nyomást a Gyurcsány-kormányra.A Vezér akár hálás is lehetne nekik, csak hát – mint mondani szokták – az ülésrend meghatározza az álláspontot, és szakszervezetnek kormányzati pozícióból adni, ha az nem követel, eleve helytelen.Még a végén vérszemet kapnak, még majd azt hihetnék, hogy tényezők lehetnek a belpolitikai homokozóban.Persze ez hosszú távon azért hibás szemlélet, éppen ez magatartás fogja felerősíteni a valódi érdekképviseletekre formálódó igényt, és amelyik szakszervezet nem fog ehhez az igényhez igazodni, az megy szépen a süllyesztőbe.Van, amelyik szakszervezeti vezető ezt felismeri, van amelyik még vár a csodára – hiába…Most éppen Borsikban dőlt el a borjú, a kormány és az érdekképviseletek közötti közvetlen tárgyalások elmaradása miatt az Európai Szakszervezeti Szövetséggel és a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével is felvette a kapcsolatot az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, melynek Borsik János az elnöke.Hosszasan méltatlankodik amiatt, hogy a kormány semmiféle ígéretét nem tartotta be, de természetesen nem buta, és tudja is, hogy mi az oka a tárgyalások halogatásának: az önkormányzati választások előtt a kormány semmiféle tárgyalásokat nem kíván folytatni, mivel ott kellene mondani is valamit.Márpedig a munkavállalók hátát momentán nem tudja vajjal kenegetni, azt meg, amit mondania kell, nem meri kimondani, így hát inkább sunnyog…A többi szakszervezet nemigen hisztériázik, jóllehet okuk éppen lenne nekik is, - a harcias Gaskó eltűnt, mint szürke szamár a ködben, és ami a legjobban fáj, ha a MSZOSZ elnökéről akarok írni, akkor először meg kell néznem az interneten, hogy hogy is híjják…Szóval, ami azt illeti, nem érint meg valami sztrájktanya-feeling, ha a szakszervezetek kerülnek szóba, egységes fellépésről meg szó sem esikA magukat munkásvezéreknek tartó tisztviselőcskék meg lapítanak, nehogy veszélybe kerüljön a javadalmazásuk.Pedig éppen így kerül veszélybe az egzisztenciájuk, oszt mehetnek a dunaparti ártérbe rőzsét gyüjteni, ha nem akarnak megfagyni.Tisztességes társadalomban ilyen esetben, amikor a kormány nyíltan semmibeveszi és hülyének nézi a szakszervezeteket, már régen az utcán lennének a dolgozók, itt meg a vezetők, mint a birkák hagyják, hogy a hatalom úgy bánjon velük és azokkal, akikről azt képzelik, hogy vezetnek, mint a vágóhídra csalogatott ökrökkel, - csóválja az orruk előtt a szénacsomót, ők meg ballagnak engedelmesen…Mire várnak vagy miben reménykednek?Hiszen ha eddig kételkedtek volna, akkor mostanra már nyilvánvaló lett a kormány szándéka és taktikája: a választásokig kuss, aztán majd megszorítások és alkotmányozás, abban meg lehet, hogy a szakszervezetek helyett a munkavállalói érdekképviselet nem a szakszervezet, hanem az újonnan megalakítandó  Nemzeti Munkásszövetség lesz, melynek elnöke az a kalapáccsal hadonászó kisiparos, - most nem jut eszembe a neve, - a Fidesz nemlétező munkástagozatának elnöke lesz.
Meghökkentő, hogy mennyire nem működik a társadalom önvédelmi reflexe, és még meghökkentőbb, hogy a szakszervezeti korifeusok ezidáig remekül szolgáló pénztárcaféltése sem működik, jóllehet ismerik Orbán háláját…
Kíváncsi vagyok, hogy észbekapnak-e egyáltalán és ha igen, mikor…
"Amikor elvitték a zsidókat nem szóltam, mert nem voltam zsidó.
Amikor elvitték a cigányokat nem szóltam, mert nem voltam cigány.
Amikor elvitték a kommunistákat nem szóltam, mert nem voltam kommunista.
Mikor elvitték a papokat nem szóltam, mert nem voltam pap.
Amikor elvitték a hívõket nem szóltam, mert nem voltam hívõ.
Most, amikor jönnek értem, már nincs, aki szóljon értem."
Végiggondolhatnák…


:O)))