Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Szanyi Tibor lesz a szocialisták kampányfőnöke az önkormányzati választások során.

Gratuláljunk neki, - a sok munka és a meglehetősen agresszív nyomulás, mellyel nagyobb rész kívánt hasítani magának a párt irányításából meghozta gyümölcsét -  elnökségi tag lett és most ő irányíthatja az eléggé megroggyant szervezet kampánymunkáját - tulajdonképpen az egész magyar baloldal gyakorlati politizálását a következő időszakban.
[Image]Nincs irigylésreméltó helyzetben, - nagyon nagy kockázatot vállal személyesen is a poszt elfoglalásával.A párt szervezeti állapota sincs valami túl jó állapotban, a szocialisták támogatóinak  az a része, amelyik támogatásának alapfeltételeként a párt hatalmi pozícióját tekintette szétszéledt és már az új gazdát biztosítja töretlen hűségéről.
A vidéki önkormányzatok legutóbbi Fideszes einstandolása után a helyi szervezetek ellenzékbe szorultak és sok helyen a helyi vezetés egyes tagjainak gazdasági érdekei felülírták a politikai érdekeket, - lepaktáltak a Fidesszel és az én ízlésemnek túlzott pragmatizmussal kezdtek politizálni.
A civil szervezetekkel való kapcsolatok is elszürkültek, mivel azoknak céljaik megvalósításához támogatások szükségesek, - egy nyugdíjas klub még szegfűt sem tűzhet a kalapja mellé, ha az önkormányzat nem ad rá pénzt.
A helyi vállalkozó pedig félti rendelésállományát, telephelyét, a nyugalmát és eszében sincs kiváltani a hatalmon levők rosszallását.
A párttagság pedig elöregedett, és öreeg emberek hiába fognak ott állni minden utcasarkon meg a lépcsőházak kapuiban, a fiatalok megszólításához leginkább a fiataloknak lehetne esélyük,  ha lennének.
A pénz is hiányzik, ami a szórólapokhoz, a jelöltek helyi bemutatásához kell, pénz, melyen esetleg műsoridőt lehet venni a helyi televízióban, mert ha valaki arra számít, hogy akadálytalanul érvényesülhet majd a kiegyensúlyozott tájékoztatás köveetelménye, akkor az téved.
Pedig ott kell lenni a televíziókban országos és helyi szinten egyaránt, merthogy aki nincs képernyőn -  az nincs.
Aztán - szerintem - hiányzik egy szakmailag felkészült professzionális PR csapat, mert ha arra számítunk, hogy Marinéni elvtársnő önálló gondolataival el tudja kápráztatni a választópolgárokat, akkor rettenetesen nagyot tévedünk.
Marinéninek egyelőre arra lenne szüksége, hogy végre valaki közérthetően magyarázza el már neki, hogy mi is pártja álláspontja az olyan érdekes kérdésekkel kapcsolaban, mint a jegybank önállósága és ez hogyan van összefüggésben a jegybank elnökének csillagászati fizetésével, melyet egyébként azok állapítottak meg, akik most legjobban ágálnak ellene.
Esetleg azt is elmagyarázhatná valaki Marinéninek, hogy akkor most sunnyognunk kell vagy akár büszkék is lehetünk a magunk mögött hagyott nyolc év eredményeire, vagy hogy kinek köszönhetjük a hitelkamatok elszabadulását és hogy miért álságos és hazug a bankok mértéktelen megadóztatása.
Az sem könnyíti Szanyi helyzetét, hogy a pártvezetés sem egységes.
Hiába söpörték szőnyeg alá a problémákat a legutóbbi kongresszusokon, - ahogy a szólás mondja, a hamu alatt izzik a parázs.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezt a parazsat sokszor és sokféleképpen Szanyi is fújta, hodta rá a rőzsét is szorgalmasan és ez azért hagyhatott maradandó nyomokat aktuálisan érintett párttársaiban.
Aki az őszödi beszéd kiszivárogtatása óta is azt hiszi még, hogy a szocialista párt vezetésében az elkötelezettség úr a személyes szimpátiák és érdekek felett, az keresse fel tán gyógyszerészét.
A második vonal és a helyi nagyágyúk tekintetében se legyenek túlzott illúzióink, az ő viselkedési mintájuk is az őszödön felvázolt modellt követi.
Jelöltekkel is bajba leszünk, - most nem lenne szabad, csak kifogástalan erkölcsű, elkötelezett, személyükben társadalmi tiszteletet kiváltó jelölteket indítani, akik még nem koptak el a helyi torzsalkodásokban, a belháborúkban, akik új arcok, és ezzel nem okvetlenül fiatal arcokat mondtam.
Alkalmas e Szanyi egy ilyen küzdelem irányítására?
A képességeit nem vonom kétségbe, de nem tudom, hogy a habitusa meegfelel-e erre. - egyátalán, akármilyen vezetői pozícióra.
Itt ugyanis elsősorban együttműködésre lesz szükség.
Együttműködésre a stábbal, az elnökséggel, a párt különböző vezetőivel, véleményvezéreivel, a vidéki szervezetek vezetőivel, a tagsággal, emellett el kellene fogadnia a párt vezető testületeinek határozatait és annak érdekében munkálkodni, - azt sem tudom, hogy ezt elvárhatjuk e egyátalán tőle?
Mi lesz, ha neki kell megszervezni mondjuk Horváth Csaba kampányát?
Felül tud majd emelkedni önmagán?
És mi lesz, ha le kell ülnie a Táncsics Alapítvány vezetőjével?
Szót kell majd értenie a médiával, meg a párt gazdasági ügyeinek irányítóival, a külső beszállítókkal, a szimpatizánsokkal, az elérhető civil szervezetekkel.
És hát - lássuk be - a mi Tiborunk nem az együttműködési hajlandóságáról hiresült el, márpedig ebben a pozícióban nem kell ötpercenként megmondani a frankót meg a tutit, tudni kell hallgatni is; - mindenkit, akivel vitája támadhat mégse hívhat meg a választókerületébe lejátszani a meccset, ugye...
És nem lehet hőbörögni sem, ami pedig Szanyi legkedveltebb időtöltése, meg kell háromszor is gondolni, hogy mit mond, mert ebben a pozicióban nem lehet megúszni a dolgokat, - it már nem csak párttársai fújnak majd rá, hanem ettől lezdve nyugodtan odapingálhat a hasára egy célkeresztet -sokan fognak rá vadászni.
Szanyi komoly kihívással néz szembe, de ha már egyszer azt mondta a pozícióra, hogy "akarom!", akkor annak következményei lesznek, pozitív és negatív tekintetben egyaránt.
Szanyi most - tud róla, vagy nem - erre a munkára tette fel politikai jövőjét.
Ha sikerül neki országosan tisztes eredményt felmutatni és Budapestet megtartani, akkor nyertünk egy ígéretes politikust, ha kudarcot vall a párt, akkor az az ő személyes kudarca is lesz.
Közös érdekünk, hogy az első lehetőség váljon valóra, ehhez kell támogatást adnunk, és ha tud értelmes munkát adni, akkor segíteni neki.
Tudnia kell, hogy számíthat ránk.

:O)))