Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Orbán jövő héten Moszkvába megy.


Jól teszi, gondolom, hogy van miről tárgyalni az orosz vezetőkkel és azt hiszem, hogy miután Putyin legutóbb kicsit eltréfálkozott vele, talán helyére került az orosz-magyar relációban mérhető súlya is, - szépen formálódó pocakja dacára leginkább a harmatsúlyú versenyzők táborát gyarapítja.
[Image]Remélhetőleg a tárgyalásai során azt sem felejti el, hogy ki tekergeti az olaj és a gáz csapját, és nem fenyegeti meg az oroszokat katonai megszállással sem - ez legutóbb sem jött be.Azt hiszem, ez a tárgyalás igen fontos Magyarország és még fontosabb Orbán személyes jövője szempontjából, hiszen ha az oroszok megszorítják az kishörcsög mogyoróit, akkor szomorúan nézhet a jövő elé, - nem sok minden maradt már itthon, amit még nem lopott el, legfeljebb még a bankbetétek államosítása van hátra…
Van két neuralgikus pontja az orosz-magyar kapcsolatoknak, az egyik a Malév ügye, melynek átalakításához, eladásához és minden megmozdulásához egy orosz bank, a részvények öt százalékát tulajdonló Vnyesekonombank egyetértésére van szükség.
Az államnak pedig kellene kezdeni valamit a Malévval, mert évről - évre milliárdokra rugó veszteséget termel, de egy orosz kisebbségi tulajdonossal nem könnyű értékesíteni, a bank pedig nem különösebben izgatja magát részvénypakketje jövője miatt, kivár.
Ráér, hiszen tudja, hogy ezt a tüskét előbb-utóbb ki fogják húzni a magyar kormány körme alól, akkor pedig valamilyen formában keresni fog az üzleten.
Vagy veszít, de akkor ez tudatos döntés eredménye lesz és a megállapodás másik serpenyőjében olyan ellentétel szerepel, amelyik megéri ennek a remek befektetésnek az eladását…
A másik kínos ügy a MOL ügye, - az osztrák ÖMV terjeszkedése ellen vívott csatában hogy, hogy nem, de az orosz Szurgutnyeftegázhoz került a MOL részvényeinek 21% - a, ami meglehetősen kínosan érintette a magyar olajtársaságot, és a menedzsment azóta is feszeng, mert olyan érzései támadtak, mint a libának, mikor sütés előtt a fenekébe dugják a nyársat.
A MOL ugyanis terjeszkedni akar, de ha ott látják mögötte a csendesen mosolygó orosz medvét, akkor semmiféle térségen belüli olajtársaságnak sem lesz kedve frigyre lépni a MOL-al, merthogy felmerülhet a lehetősége annak, hogy esetleg nem is házasságra akar lépni, hanem a macival partiba akarják vágni a menyasszonyt.
A két problémában az a közös elem, hogy az összes adu az oroszok kezében van, akiket semmi és senki sem sürget, bennünket viszont a Malév esetében a veszteség halmozódása, a MOL esetében pedig a személyes és üzleti kapcsolatok, a párttámogatások bonyolult rendszeréből szükségszerűen kivirágzó hála mielőbbi tanúsítása teszi elengedhetetlenné a gyors megoldást.
De sürgeti a megoldást az is, hogy ezidáig sikerült különféle megehetősen gusztustalan trükkökkel megakadályozni az oroszokat, hogy éljenek részvényesi jogaikkal, - ez se megy azért a végtelenségig.
Az soha nem jó üzleti pozíció, mikor az egyik fél tudja a másikról, hogy azt szorítja az idő, márpedig az oroszok ezt tudják – ha máshonnan nem, akkor onnan, hogy a szupertehetséges Fellegi Tamás azt nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy Magyarország az év végégig meg akarja vásárolni az oroszok MOL részesedését, - aztán később korrigált, de ez már eső után köpönyeg.
Persze azért Orbán nem megy üres kézzel, hiszen ott a Déli Áramlat ügye, amit nagy kockázatok árán tudunk esetleg lassítani, de végső soron megépítése a mi érdekünk is, aztán vannak bizonyos lehetőségek hatalmas földgáz-tározók megépítésére, energetikai együttműködésre.
És ne feledjük azért azt a mézescsuprot, amelyik az orosz medvét valóban érdekelheti, ez pedig Paks majdani bővítése, amelyről van már országgyűlési határozat, és az idő itt is sürget.
Az atomerőművi blokkok „kihordási ideje” szigorúan szabályozott és nemzetközileg ellenőrzött, és egy atomerőmű felépítése még akkor is igen időigényes feladat, ha egy meglévő erőmű bővítéséről van szó.
Ha nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy a teljes hazai áramtermelés 40%-át adó erőmű leálljon, akkor akarunk - nem akarunk, együtt kell működnünk az oroszokkal.
Paks üzemideje 2012-ben lejár, a határidő 20 éves meghosszabbításának lehetőségén már dolgoznak, de egyszer ennek is vége lesz és egy új blokk tervezési-üzembehelyezési ideje úgy tíz és tizenöt év között van valahol.
Felépíteni jó üzlet és az oroszok értenek az atomerőművekhez, mégha Csernobil példája sokak számára riasztó is, de azt azért nem árt tudni, hogy ott nem a technológia és nem a biztonsági rendszerek mondtak csődöt, hanem emberi tényező okozta a bajt, - mintha egy száguldó autóról menet közben leszerelné a vezető a kormánykereket, nagyjából azzal volt egyenértékű, amit Csernobil üzemeltetői elkövettek…
Orbán a külpolitikában gyengébb, mint a belpolitikában, nagyon kevés diplomáciai sikert tud csak felmutatni, - tán a díszdoktori címe erre a legjobb példa, - szánalmas ügyei voltak, külpolitikai akciói után néha az ember szégyellte, hogy magyar.
Jó lenne, ha most összeszedné magát, mert ha megint a pökhendi mitugrász figuráját hozza, akkor sok jóra nem számíthatunk, és lassan mondom, hátha meghallja: lesz gázáremelés…
Oroszország hatalmas ország és nagyon gazdag is.
Óriási piac, fel tudja venni akár az egész magyar mezőgazdaság termelését is, - ha akarja.
Jó lenne elérni, hogy akarja…


:O)))

A bejegyzés itt is olvasható: http://kapcsolat.hu/blog/muszkavezeto