Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Simicska betett Orbánnak rendesen.
Pedig úgy tűnt, ez a barátság erős és megbonthatatlan, mint a béketábor, de az a töméntelen baromság, melyet Orbán produkált az elmúlt néhány évben, de különösen újraválasztása után, úgy látszik, kikezdte a Fidesz szürke eminenciásának idegeit.

Azt még elviselte valahogy, hogy a Vezér nekiállt a vízen járni és levitálni – a vízen járásról tudta, hogy Orbán verette le a cölöpöket, melyek teteje nem látszott ki a vízből - míg a levitációval kapcsolatban csak röhögött a hívők bamba tömegén, akik látni vélték, hogy a vezér a levegőben lebeg.
A levitáció ugyanis a szellem ereje általi levegőbe emelkedést takarja, viszont Simicska két dolgot tudott: az egyik, hogy haverját a bolsevizmus szelleme hajította magasra, és ha valaki a levegőben látja, az csak azt jelenti, hogy még nem ért földet, de mióta Newton fejére esett az alma, még soha semmi nem maradt a levegőben.
A másik, amit tudott róla, az volt, hogy ez a táltosba oltott állított egérszar szalajt, mint a rigalánc, és mivel állítólag ö sem teljesen… khm… khm… - szóval, ugye a zsenit csak egy szőrszál választja el a bolondtól, néha még annyi sem, szóval képes volt megfejteni működés közben is a ketyós Vezért, anélkül, hogy erőlködnie kellett volna.

Nem lett volna itt semmi baj, ha Egyeskének nem jutott volna eszébe az a butuskaság, hogy Simicska ugyanolyan vazallusa, mint például Rogán, vagy a telhetetlen és ezért kézbentartható Lázár – ezekből éppúgy, ahogyan öt perc alatt lettek valakik, öt perc alatt lehetnek senkik, egészen a pórázonvezetgetésig bezárólag.
Orbán mellől sorra kikoptak a szobatársak, vagy beálltak alcsicskának, vagy kaptak valahol egy fogadóirodát, mulatót, ilyesmit, ahogy ez a maffiánál szokásos.
A bizalmi kör megtört, a fizetett barátok mégsem olyanok, mint akikkel összeköt az ifjúság édes felelőtlensége.
A fizetett barát olyan, mint egy átmenetileg jóindulatú daganat, egy szarkoma.

De Simicska soha nem süllyedt államelnöki szintre, ő tisztában volt a saját értékével, és ameddig úgy érezte, hogy Orbán is tisztában van vele, addig minden rendben is volt.
Húzta az igát, halmozta a közös vagyont, intézte a média kézbentartásának nem könnyű munkáját, mégcsak hálát sem várt, jól elvolt ő a háttérben.
De most, hogy véget értek a nehéz évek, a kis pöcs, akit ő emelt fel, önálló életre kelt és első dolgaként szemközt köpte azt, aki úgy mellesleg az utolsó adriai szigetig, erdélyi kastélyig mindent tud róla.
És ez nem elég, mert az információin túl minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy másoknak is tudomására hozza ezeket a dolgokat anélkül, hogy saját egzisztenciáját veszélyeztetné.
A Simicska –Orbán viszony nem két játékos egyenrangú viszonya, hanem az edző és játékosa viszonya, méghozzá akkor, amikor a játékos hibát hibára halmoz, és nem tud egy labdát levenni még a szertárban a polcról sem.

Orbánnak elszállt az agya, elkezdett hinni saját emberfelettiségében, ez pedig nem jó jel,  - ha az Úr valakit el akar veszejteni, először az eszét veszi el.
Ha maradt volna csepp esze, hát megelégedett volna a kilencmillió kilencszázkilencvenkilencezer kilencszázkilencvenkilenc ember vagyonának elrablásával, de Simicska üzleti szférájába nem piszkál bele, mert hamarosan ő is úgy járhat, mint Lázár, aki igen rövid idő alatt növekedett fel a korrupció magyarországi emblémájává.
Simicska nem egy megbocsátó típus, ha valaki ebből a kőrből politikai gyilkosságot rendelt el, én előbb tippelnék rá, mint a sunyi, de beszari Orbánra.

Orbán ezt elkúrta, nem kicsit, nagyon.
Azzal, hogy Simicska szembefordult vele, azonnal odalett sérthetetlenségének és személyi torzsalkodásokon felül állásának mítosza, a politikai holdudvarban megkezdődött a helyezkedés, és ha Veszprémben elindulna, mint politikus és nyerne, akkor rendkívül sokan ismernék fel benne azonnal a potens politikust, az Orbán utáni idők emberét – és innen már csak egy libalépés az Orbán utáni idők beköszönte.
Talán még a Nyugat is megkönnyebbüléssel fogadná a hírt, jóllehet mindenki tudja, hogy Simicska ugyanúgy maffiózó - sőt – mint Orbán, de legalább a látszatra ad, tiszteli az erőviszonyokat és nem megy oda valamelyik Klicskóhoz megérdeklődni, hogy mit nézőő ilyen hülyén, vazze?

Ezzel együtt túlzott reményeim nincsenek, mert túl sokat tudnak egymásról, és egyik sem hord létrát a kocsija tetején.
De ha Simicska valóban elindul Veszprémben, akkor az egy érdekes meccs lesz, hát még, ha a szurkolótábor hangja felerősödik.
Nem mintha a népnek sok jót ígérne egy Orbán-Simicska csere, de a lejtőn álló szekeret is meg kell löknie valakinek ahhoz, hogy nekilendüljön, és ha a szekér elindul lefelé, könnyen felborulhat, maga alá temetve a hajtót, meg a szekérderékban lelhető trágyakupacot.
Ha kiegyeznek, az nem jó hír, mert akkor előbb-utóbb itt vér fog folyni, és soha nem azok vére szokott csordogálni, akik a helyzetet megteremtették, hanem általában ártatlan embereket lenget a szél…
Mindegy, várjuk meg, mire megy a maffia belső köre, de azért addig is tüntessünk szorgalmasan… Mindenesetre Simicska üzent, Orbánocska…
:O)))