Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Révkomáromnak szlovák polgármestere lett.



[Image]Nem mondanám éppen tragédiának, ha Szlovákiában a többségi nemzet adja a polgármestert egy szabályos helyhatósági választással a háta mögött, még akkor sem, ha az adott városban a magyar nemzetiségű lakosság van többségben.De lehetett volna magyar is éppen, ha a magyar pártok összefognak, - de nem fogtak össze.
Ezért aztán győzött a nevető harmadik, a független, szlovák nemzetiségű jelölt, a két magyar párt meg egymásra mutogat.Hál istennek, a Vezér sikeresen exportálta a megosztottságot is – ahogy megosztotta a magyar társadalmat és magyart a magyar ellenségévé tett, ugyanúgy sikerült megosztani a határon túli magyarokat is, redukálva ezzel minden esélyt arra, hogy komolyabb tényezők lehessenek az adott ország belpolitikájában.
Ehhez persze mindig találnak partnert, a bővérű püspöktől Berényi Józsefig, hiszen kakasnak lenni a legkisebb szemétdombon is szívet melengető állapot.
Semjén Zsolt persze rögtön felkarolta a szlovák helyhatósági választáson a parlamenti választásnál valamivel jobb eredményt elért MKP-t és lelkesen gratulált nekik, miközben az ugyancsak tisztes eredményt elért HÍD Pártnak elfelejtett gratulálni, mint ahogy mondvacsinált ürüggyel – nem tisztán magyar párt – elfelejtették meghívni őket a határontúliak Magyarországon rendezett értekezletére is.
Szánalmas ügyek ezek, hiszen Magyarországnak minden demokratikusan működő, demokratikus elveket valló magyar pártot vagy kulturális szervezetet támogatnia illenék.
Mint ahogy azt a törekvést is, hogy a kisebbségek lakóhelyükön helyben is a többségi nemzettel való békés és gyümölcsöző együttműködést keressék, a megértést és a közös érdekeket hirdessék a szembenállás és az önsajnálat helyett.
Nem hinném, hogy a magyar politika a határontúliakkal kapcsolatban a közeljövőben változni fog, sőt – inkább a negatív tendenciák megerősödésére számítok.
Orbánnak ugyanis ellenségképet kell a magyar nemzetiségiek elé festeni ahhoz, hogy majd ha szükséges, akkor a szavazataikat a magyarországi választáson begyűjthesse, mint a magyar érdekek tántoríthatatlan védelmezője.
Ehhez persze minden eszközt fel fog használni, kezdve a támogatandó szervezetek szelektálásával, - alma játszik, körte nem…
Az önállóan politizálni kívánó magyar nemzetiségi szervezet meg úgy fogja érezni magát, mint húspogácsa a kontakt-grillben, - két oldalról sütögetik, míg csak meg nem puhul, hiszen adott esetben a szlovák nacionalisták és a magyar nacionalista kormány közösen fog erőlködni azon, nehogy a többségi nemzet és magyar nemzetisége egy szabad országban békésen, nyugodtan, egyenjogúan élhessen.
Be kell valljam, nekem nincs sok bizalmam egy olyan szervezethez, amelyik Semjén Zsoltra hajzik - egy fokkal sem tartom jobbnak, mint egy olyan szervezetet, amelyik Orbán Viktor jegyeit viseli magán.
A házatlancsiga nyúlós–nyálas mézesmázossága sem jobb, mint a hőbörgős, buta krakélerség.
Persze csodálkozni sem kell, - a széthúzás ősi betegségünk, a magyarság jellemrajzához szinte elválaszthatatlanul hozzátartozik.
Úgy látszik, míg lesz Magyarország és él a Földön még két ember, aki magyarnak vallja magát, az mindig a magyarban fogja fellelni az ellenségét és vadabbul fogja gyűlölni, mint bárki mást.
Nem egy szívmelengető dolog ez, elnézegetni azokat, akikkel összeköt a közös történelem, a közös nyelv, és összekötnének közös érdekek is, de a magyar ember képes arra is, hogy akár a saját érdekei ellen is harcoljon, ha az a tét, hogy esetleg egy másik magyarnak lesz igaza, nem neki.
Jó lenne, ha Európa megerősödne, hátha egyszer mi magyarok is büszkék leszünk majd arra - mint az amerikai, származásától függetlenül - hogy ő az USA állampolgára, hogy mi Európa állampolgárai vagyunk.
Utópia lenne?


:O)))


A BEJEGYZÉS ITT IS OLVASHATÓ: HTTP://KAPCSOLAT.HU/BLOG/MAGYAROK