Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]Matolcsy György szerint Magyarország pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF "kipaterolása" volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban.Ezzel, és még sok hasonló sületlenséggel szórakoztatta az elszánt szabadságharcos a nagyérdeműt a Széchenyi Klub ülésén, ahol büszkén jelentette be, hogy Magyarország legnehezebb, legkockázatosabb hadjáratát vívta meg, kevesen vélték ugyanis úgy, hogy van élet az IMF nélkül.Még mielőtt teljesen becsavarodna szegény, valamelyik famulusa megsúghatná neki, hogy Főnök! Az IMF a spájzban van!Nagyon tetszenek nekem ezek a forradalmakat követő szabadságharcok, már 56-al kapcsolatban is felettébb tetszett (akié a múlt, azé a jövő, ugye…), de hát ez ellen nincs mit tenni, aki hinni akar, annak az ágya lepedője is vitorla a  Santa Marián…Szabadságharcnak lenni köll, anélkül nem forradalom a forradalom…Merthogy a forradalom és a szabadságharc kéz a kézben járnak, párban, mint gúnár a libával, mint Orbán Szíjjártóval, és ha nincs ki ellen szabadságharcolni, akkor itt a dilemma: mi a fenének is kellett forradalmárkodni?Ezt a dilemmát oldja fel most elegánsan a nemzetgazdasági miniszter a nagy diadal bejelentésével.Jelenleg éppen két szabadságharc folyik, az egyiket csapataink Brüsszellel vívják Bonaparte Viktor vezényletével.Be kell látnom, ez a küzdelem sem egyszerű, hiszen ez esetben a mi Képességes Vezérünknek, mint az Unió soros elnökének olyan feladatot kell megoldania, melyhez legfeljebb tán Karinthy tudott hangyányi segítséget adni neki a „két macska vagyok és játszom egymással” elnevezésű stratégia átadásával. Miután a siker egy percig sem kétséges, ideje volt, hogy Matolcsy is előrukkoljon egy valamirevaló, tüchtig kis szabadságharccal, hát melyik szervezet lenne alkalmasabb ellenségnek annál, melynek mi is tulajdonosai vagyunk?Merthogy, ugye tagságunk úgy az Unióban, mint az IMF-ben kétségbevonhatatlan, de a magyaros virtus azt kívánja, hogy aki kihúz bennünket a sárból, azt rögvest ezután verdessük pofán és köpjük le.Nem is igen érti az épeszű ember, hogy ha nincs ellenség, akkor ugyan, mire a nagy feszengés?Hiszen az IMF egy olyan szervezet, melyet a tagsága – köztük Magyarország is – az átmeneti pénzügyi zavarok áthidalása céljából hozott létre, tagjait, ha szükséges hitelekkel segíti, és hát igen - ezenközben vigyáz is a pénzünkre, és elvárja az adóstól, hogy felelősen gazdálkodjék a biztos visszafizetés és az adós gazdálkodási fegyelmének visszaállítása érdekében.Nekünk is segített, mikor a nyakunkba szakadt a gazdasági világválság - hitelkeretet nyitott számunkra, melynek birtokában finanszírozni tudtuk Magyarországot akkor is, amikor a pénzpiacokon nálunk sokkal erősebb országok sem juthattak forrásokhoz.Aztán vége szakadt a válságnak, és amikor már hozzáférhettünk a piaci alapú hitelekhez, akkor az IMF segítségét igénybe venni okafogyottá vált, és miután a magyar költségvetés helyzete ezidáig rendben volt, indok sem volt nagyon arra, hogy miért is kellene nekünk az IMF-hez fordulni további hitelekért.Különben is, először tán a meglévő hiteleinket kell majd törlesztenünk.Úgy csinálunk, mint a háziasszony, aki kölcsönkér a főzéshez ezt-azt a szomszédasszonytól, oszt amikor bezabálta a család a levest, akkor átballag a szomszédba és pofáncsapja szomszédasszonyt a födővel, merthogy nem tűrheti a kölcsönnel együtt járó megaláztatást.Nagyon vicces egy társaság ez, azt kell mondjam…Merthogy a nagyeszű miniszter élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet és úgy fogalmazott: "a Nemzetközi Valutaalappal nem lehetett volna használni a bankadót, a válságadókat, nem tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni".Mecsoda veszteség lett volna, ha nem tudják lenyúlni a nyugdíj-megtakarításokat, mecsoda kellemetlen helyzet!Érdekes egy élet-halál harc az egyébként, ahol az ellenfél elfelejt megjelenni a csatatéren, merthogy azokat a feltételeket, melyeket a korábbi hitelekkel kapcsolatban támasztott, az ország már teljesítette, a költségvetési hiányt Gyurcsány és Bajnai példásan lefaragta, Martolcsyra már csak az elért eredmények rapid szétbarmolása maradt.De nem is panaszkodhatunk az igyekezetére, dolgozik szorgalmasan, 0,72 orbán kártékonysági mutatóval…Új követelmények meg új hitelekhez társulhatnának, de arra jelenleg nincs szüksége az országnak, hiszen a finanszírozás a piacról folyik.Szóval, Matolcsy olyan, mint aki rosszat álmodott és a sötét szobában, kiugorva az ágyból egy hamarjában felkapott seprűnyéllel veri szét a berendezést, hősies rikkantásokat hallatva.Felrajzolt viszont egy gyönyörű képet a csodálatos jövőről, melyben az államadósság 50% alatt lesz és ez a kulcs a boldog jövőhöz.Lófaszt Mama, hogy klasszikust idézzek, - ez csak egy eleme a gazdaságnak, méghozzá tán nem is a legfontosabb eleme, és ha megkérdezné valaki tőle, hogy miért éppen 50%, akkor szerintem csak hülyeségeket hablatyolna, hiszen ez a szám semmiféle közgazdasági matematikával nincs alátámasztva, mint ahogy az Unió által elvárt 60%-nak sincs semmiféle egzakt alapja, legfeljebb a gazdálkodási tapasztalatokra lehet hivatkozni.Egyébként is, a nagy jammerolás, amit Orbán és bandája az államadósság témakörében folytat, csak a szerencsétlen választónak szóló porhintés, de ha valaki belegondol, akkor azért pofa kell ahhoz, hogy verjük a mellünket, merthogy jön hozzánk a multi és ezzel egy menetben szidjuk azokat, akik ennek a feltételeit megteremtették, akik létrehozták az ehhez elengedhetetlen infrastruktúrát.Magyarország eladósodottsága egyébként az Unió átlaga alatt van, költségvetési hiánya példásnak mondható, ha a határon belesve nem ilyen balkáni rablópofákat látna a szolid befektető, akkor akár indulhatna is egy csendes, nem túl gyors, de fenntartható felvirágzás, - melynek lehetősége az utóbbi egy év áldásos intézkedései következtében most múlik pontosan…Matolcsy kártékony, de szervilis, és Orbánnak éppen ilyen figurák kellenek hagymázas álmai megvalósításához, lassan egyetlen ép jellemű ember nincs körülötte, - tán az egy Martonyi folytatja kilátástalan küzdelmét Orbán ellen, hogy az országról alkotott kép még elfogadható maradjon az európai tablón.Tulajdonképpen érthetetlen és a nemzetközi pénzvilágban szokatlan is ez a bunkóság, ahogy Magyarország gazdasági minisztere az ország ügyeit kezeli.Pedig elspekulálhatna azon, hogy nem is olyan régen milyen hihetetlen gyorsasággal és mennyire előrejelzések nélkül omlott össze a nemzetközi pénzpiac – miből gondolja, hogy ami egyszer megesett, az nem eshet meg máskor is?És akkor mit fog majd csinálni ő, vagy nagyeszű főnöke?Aki egyébként is már régebb óta az EU lábtörlőjén alszik, merthogy a lakásba nem engedik be – kicsit büdösnek találják a lakók.Szomorú ez nagyon, ennyire színvonal alatti banda kezében régen volt az ország.Persze rablóbandák ritkán alakulnak a tiszta ész uralmának jegyében…
:O))))