Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

A föld dolga már sínen van.

A vízen még dolgozgatnak, - már csak a levegő van hátra.
Apróbb problémákat kell még megoldani, hiszen ez a korlátlan hozzáférés - mindenki beláthatja - maga a dekadens hedonizmus, az érdemtelenek előnyhöz juttatása a Fideszhez hű alattvalók rovására.
Tarthatatlan...
A kormány és annak feje pontosan tudja, hogy a közeljövő nagy biznyákja a földben van.
Hogy mikortól lesz ez igazi üzlet, az természetesen függ az Unió döntésétől is, de jobb későn rákészülni, mint soha.
[Image]Ha a közismert sajnálatos helyzet miatt az elmúlt nyolc évben nem is lehetett előkészíteni maga és vazallusai számára a kedvező pozíciókat, akkor most kell ezt megtenni, még mielőtt lecsúsznának a jóról.Első lépésként a földhözjutás rendszerét kívánják megváltoztatni, visszatérve egy elővásárlási jogra vonatkozó  korábbi koncepció turbózott változatához.
Az első helyre tenné a jelenlegi negyedikről az államot a hazai termőföldek elővásárlási sorrendjében a vidékfejlesztési és a közigazgatási miniszter földtörvény-módosítási javaslata – írta meg az agromonitor.hu.
Mindenhonnan törölnék azokat az eddigi kedvezményeket, amelyeket a gazdasági társaságok természetes személy tulajdonosai és tagjai élveztek.
Ezután a helyben lakó családi gazdaságoknak, őstermelőknek és egyéni mezőgazdasági vállalkozóknak lennének elővásárlási jogosítványai.
Helyben lakónak továbbra is az minősülne, akinek lakóhelye legalább három éve azon a településen – illetve attól maximum 15 kilométerre – van, amelynek közigazgatási határában a megvásárolni kívánt földterület fekszik.
Szóval lépünk egyet vissza a törpebirtokok felé, holott a magyar mezőgazdaságban már nem kell kísérletekkel bizonyítani a nagyüzemek hatékonyságát, - volt vagy harminc év, amelyik erről szólt és fényesen bizonyított.
Természetesen azt a termelési strukturát soha többé nem lehet visszaállítani, a rombolás tökéletes volt, pedig az ország számára nagy hasznot hajtottak és a magyar vidék felemelésében pótolhatatlan szerpet játszottak a hajdani szocialista nagyüzemek.
Talán nem helytelen emlékeztetni arra, hogy volt idő, amikor a magyar paraszt nem baksisért nyujtogatta a markát, hanem hanem a magyar mezőgazdaság netto költségvetési befizető volt.
Két ilyen ország volt a világon, a másik Új-Zéland volt.
Emellett a nagyüzem integrálta és szervezte a háztájiban folytatott kistermelést is, megoldotta a felvásárlást és egészséges termelési strukturát alakított ki, melyben minden mezőgazdaságban élő megtalálhatta az adottságainak és képességeinek megfelelő helyet és szerepet.
No, de félre a nosztalgiával, a mai dönrtéshozók valamilyen rejtélyes oknál fogva jobban szeretik ha a "gazda" szemhatárát betöltő horizont egy ló terjedelmes seggében manifesztálódik, - nézegesse azt a paraszt a barázdában ballagva, megfelel az neki, jó lesz majd a gyerekének is azon az egy hektárján, osz jónapot!
180 ezer mezőgzdasági kisüzem és mintegy 700 ezer gazdaságként nyilvántartott háztartás kevesebb, mint 2–3 hektár földdel képviseli a magyar jövőt, - szégyen ez egy olyan országban, ahova 25-30 évvel ezelőtt Dániábol jöttek a mezőgazdászok tapasztalatot cserélni.
A magyar mezőgazdaság versenyképessége csökkent, a korábbi intenzív termelés egyre extenzívebbé válik, az állattenyésztés jelentősen visszaesett.
A magyar élelmiszertermelés továbbra is mintegy 15-20%-kal elmarad a rendszerváltás előtti szinttől, ehhez képest kissé nevetségesnek tünik egy korszerűtlen birtokszerkezet állami szintű forszírozása.
Persze érthető a dolog, - elsősorban arra megy itt a játék, hogy az állam - konkrétan Orbán Viktor - tökéletesen kézben tudja tartani a földpiacot.
Merthogy az állam elővásárlási jogával élve bármelyik birtok - kis kitérővel - annak vagyontömegében landol, akit a kirá a miniszterelnök arra méltónak tart, aki, - ha nem is túl nagy csinnadrattával, de - úgy adományozhat majd birtokot, mint hajdan II. Endre.
Igaz, a hatalmát korlátozó Aranybulla kiadásán - úgy tünik - egyelőre nem akar eltöprengeni...
A jövő kőolaja az ivóvíz, nem lehet elég korán hozzákezdeni a vízvagyon feletti rendelkezés jogának megkaparintásához.
Természetesen ez sem egyszerű feladat.
Kósa Lajos "agyrémnek" nevezte, hogy ma Magyarországon több, mint 400 víziközmű szolgáltató van, számukat csökkenteni kell, s ebben integrátori szerep vár a megyei jogú városokra - tette hozzá.
Pécs volt az első helyszín, ahol megmutatkozott a Fidesz gátlástalansága e területen is, de fű alatt már nyomulnak, ahol csak tudnak.
Kósa ma megint nagyot alkotott, felvetettee egy debreceni vízügyi konferencián, hogy érdemes lenne újragondolni azokat a nagy programokat, amelyekben Magyarország elkötelezte magát az Európai Unió felé.

Ezek között említette a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését és az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházásokat, amelyre 1000-1200 milliárd forintos támogatási keretet biztosít az Európai Unió.
Szerinte fennáll a veszély, hogy ezekkel a  beruházásokkal olyan szolgáltatásokat csinálunk, amit a fogyasztó nem tud megfizetni, s az is kérdés, "most kell-e megterhelni Magyarországot ezzel az 1000 milliárdos programmal".
Okos.
Tanácsolnám neki, ásson egy kutat és igyon abból, a kút mellé meg telepítsen egy pottyantóst, hadd legyen megfizethető a víz és csatornaköltség.
Igaza is van, - az egymillió munkahely teremtésének jegyében  ugyan, vigyenek már innen  a francba egy olyan beruházást, melynek árának vagy kilenctizedét nem nekünk kell fizetni, melynek megvalósítása során rengeteg alacsonyképzettségű embert lehetne foglalkoztatni.
Az ivóvíz minőségének javítása is úri huncutság, hadd kéküljön az a csecsemő a nitrátos víztől, igya a paraszt az arzént meg a vasat, attól lesz acélos a jelleme, - ha túléli, annyi sem marad vissza felnőttkorára, mint Kósának a pálinkás csócsa szopogatásából...
[Image]A vízműveket, csatornavállalatokat  első lépésben ki kell emelni a jelenlegi rendszerből és össze kell vonni, aztán majd lehet eltöprengeni a sorsukon, - mindenesetre könnyebb a tárgyalás egy lepusztult rendszer ügyében, mint egy ezerötszáz milliárddal értéknövelt, zömében önkormányzati vagyon lenyúlásáról, - azt az ezerötszáz milliárdot majd akkor kell beletolni, mikor már nevükre vették a fiúk...És ugye - addig is - az önrészre szánt pénzt ki lehetne osztani az ötletadó és társai között, ezzel a kis előleggel enyhítve a nyolc ínséges év maradandó mentális nyomait...Persze akkor itt van még ez a megoldatlan kérdés: a levegő ügye.Lehetne mondjuk mindenki orrára lélegzet-számlálót applikálni, - ez nagyon jól jövedelmező üzlet lehetne, hiszen a műszeren, a szerelésen, a hitelesítésen és a leolvasáson külön-külön is jól megélhetne egy-egy "közeli" vazallus, csak az a gond, hogy vélhetőleg némi társadalmi méltatlankodást váltana ki, mivel orális szex közben a szerkezet zavarná az élvezetet, ezért kétséges a bevezethetősége.Marad hát a személyi lihegőadó, - tekintettel a zemberek többségének két tüdőlebenyére a söralátéten kettes szorzóval szerepeltetve...
:O)))