Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre, "mert akkor csak a jóisten tudja, mikor indulnak be a mi növekedést elősegítő programjaink" - mondta Vezérünk csütörtökön Brüsszelben. Ezért aztán mi nem várunk senkire, mi meg fogjuk írni a tündérmese következő fejezetét, és ha a fene fenét eszik, akkor is elindítjuk a programokat,  és ezek elindítása magyar részről nem függ attól, hogy "itt, Európában ezeket a programokat a többieknek sikerül-e elindítaniuk vagy nem".  Azt is mondta a Vezér, hogy az irány világos: akik bent vannak az eurózónában, "nem tudnak életben maradni másképpen, csak ha létrehoznak egy erőteljes bank-, fiskális és politikai uniót". Meg olyat is mondott, hogy "Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés”. Hát bizony, ez a döntő kérdés - nevezetesen az, hogy ha Európa „ott” van, akkor hol is van Magyarország? Jó, jó, nyakig a kulimászban, de ha ez a kulimász nem egy közös európai kulimászos gödör, akkor ez csak a mi saját kis feneketlen kulimászunk? És ha éppen légzőkészülékért kiabálunk, akkor ki a fene fog nekünk odadobni egyet, vagy akár csak odanyújtani egy faágat a partról, hogy segítségével kimászhassunk a mi saját kis gödrünkből? Merthogy ha egy család bajban van, akkor minden tagja menti a többieket, aztán ha már mindenki a parton piheg, akkor esetleg odafigyel azokra is, akik más gödrökből próbálnak kimászni, de lehet, hogy már csak a kulimász fortyogó felszínén pöffenő, szétpattanó buborékokat látja. Az a kérdés pedig, hogy „mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket”, csak és kizárólag a Vezér személyének vonatkozásában értelmezhető. Habár én még egy-két hónapot adtam volna a fejedelmi többes bevezetésére, de ha sietős, hát sietős, ez legyen szegénykének a legnagyobb baja - na istenem, hozzájön a többi tünethez a megalománia is, ez aztán már nem oszt, nem szoroz. Tévednék, amikor azt feltételezem, hogy nincs pontosan tisztában az Unió szó jelentésével? Meg az is baj lehet, hogy egy skizoid személyiség, aki hol Orbán Viktornak, hol magának az Úristennek képzeli magát, nehezen fér bele a fejébe, hogy az Unió mi vagyunk, pontosabban mi is vagyunk. Magyarok is vagyunk és az Unió polgárai is –egyszerre és egyidejűleg. Nem vagy-vagy, hanem is-is. Nehéz az ilyet annak megérteni, aki máig törzsi keretekben gondolkodik, és bár utazgat Európában, de azt úgy szemléli, mint Gazsi a Louvre-t: szar egy hely, itt aztán sehol nem lehet libát lopni… Amikor beléptünk az Unióba, akkor pontosan tudtuk és elfogadtuk, hogy szuverenitásunk egy részét át kell adnunk az államszövetségnek, és azt is tudtuk, hogy az Unió előtt csak az lehet a perspektíva, ha az ügyek – a pénzügyek, a külügyek, a gazdasági ügyek, a katonai együttműködés ügyeinek egyre nagyobb részét kell átadnunk a közös szervezeteknek. Európának a XXI. század kihívásaira csak egységben van esélye megfelelő válaszokat adni. A mi Vezérünknek viszont a Szovjetunió utódállamainak példája lebeg a szeme előtt, a Türkménbasi leginkább, kinek országa ugyan nem tartozik egy szuperhatalomhoz, ellenben polgárai evés helyett minden este megnézhetik Vezérük tizenötszörös életnagyságú aranyszobrát. Szóval akkor mi most haladéktalanul növekedési programot indítunk, nem vesztegethetünk el egyetlen percet sem! Igaz, a jövő évi költségvetés, melyre a Vezér vadul hivatkozik, mint a növekedési program forrására, olyan, mit a gyerek, melyből csak egy fül született meg, de azt sem kell szólongatni, mert süket. Ez a költségvetés olyan ócska, hogy meg sem tud bukni, ez Tündérország álomköltségvetése lesz, amelyiken több lyuk lesz, mint Mariska néni tésztaszűrőjén, és ezen az sem fog segíteni, ha a Fideszes képviselők úgy nyomják a gombot az elfogadására, hogy a homlokukon kidagadnak az erek és a nagy erőlködéstől elszellentik magukat - csak nagyobb baj ne legyen… Ellenben növekedés az lesz, ezt már látni. Növekedni fogy az államadósság, az infláció, az elszegényedés, az éhező gyerekek száma, a csőd és felszámolási eljárások száma, a kiszolgáltatottság, a politikai elnyomás, a társadalmi elégedetlenség. Próbálkozik a Vezér, mint kiskutya az ugatással, de hiába a nagy elszántság, a hang sem nem elég öblös, sem nem elég erős, mindenki, aki nem magyar, csak nevet rajta. Mi meg sírhatunk, és mellette még dühönghetünk is, mert a könnyeinket a Fidesz propagandája egyrészt örömkönnyeknek nyilvánítja, másrészt meg megadóztatja. Ezenközben a magát demokratikusnak aposztrofáló, de inkább csak ostoba ellenzék megint bebizonyította, hogy mennyire alkalmatlan mindenféle komoly politikai tevékenységre, merthogy megint elkapta őket a gyurcsány-fóbia, - egy tervezett rendezvény mögött az exminiszterelnököt vélték felsejleni, ezért aztán hanyatt-homlok világgárohantak a résztvevők, Oszkóstól, Ungár Klárástól, mindenestől. A Szema nevű liberális párt – van e, ki e pártot nem ismeri? - elnöke is lemondta részvételét. Az esemény a lemondások miatt elmarad. Mellesleg a rendezvényt egy Kobak Klub elnevezésű civil szervezet hívta volna létre, a Klub egy olyan rendezvényt akart tartani, ahol "demokratikus ellenzéki pártok és mozgalmak" képviselőivel megvitathatták volna az ellenzék együttműködésének lehetőségeit. " Azért van mindek örülnünk is, a politikai szűklátókörűség növekedéséhez nem kell Orbán növekedési programja, az ebben az országban vadul burjánzik, mint a dudva…
:O)))