Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]


Itt állunk Jóurunk regnálásának negyedik ciklusának elején - ebből hármat sorbakapcsolt a történelem, bizonyítva azt, hogy a sors vak és ostoba, hiszen Nagyurunk első regnálása már előrevetítette annak baljós képét, hogy mi fog történni, ha egyszer újra hatalomra kerül.
Nem is kellett csalódnunk, lopott, mint a gép és a vége felé már a látszatra se nagyon ügyelt, elképzelhető, hogy milyen stílusban, ha már az Unió birka vezetői is megelégelték a dolgot.
Habár ebben nem vagyok túlzottan biztos, lehet, ha az Amerika által ihletett uniós intenciókkal nem szegül szembe, akkor a mai napig kapja a lopnivaló pénzt, némi ejnye-bejnye körítéssel.
Talán már meg is szoktuk a sarcot, de a világ bonyolult és kegyetlen, így aztán az ukrajnai helyzet bétett neki, mint a szentkuti búcsú.
Most éppen olyannak tűnik, mint a mackó, melynek feje beleszorult a mézeskaptárba, és belülről ezer kis gyilkos szurkálja a pofáját, kívülről meg a méhész rugdalja a fenekét dühös buzgalommal, ő meg tanácstalan, mint Hitler negyvenötben.
Nem is csoda, hogy elemet kellett benne cserélni és konzultálnia kellett Napóleonnal és Sztálinnal itt a szomszédban, puha, párnázott körülmények között, újradizájnolva.
De az is lehet, hogy merénylet áldozata: felrobbant a szájában a fogkefe...


Az Úr igazságos, így azért kapta a csapást, mert életében először valóságos probléma miatt ment szembe az Unióval.
Ezidáig csak a lopott holmit védte vadul, vagy új lopási lehetőségek kizsarolása ügyében emberkedett, esetleg a német-római császári trón megszerzése érdekében mutogatta izmait hazánk nemzetközi politikában kislégsúlyú, ám testi valójában vágósúlyban levő bajnoka.
Most viszont kiderült, hogy olvasta a Trónok harcát, és megjegyezte a Stark ház jelszavát: Közeleg a Tél.
Ez magában nem lenne baj, a baj az, hogy Putyin elzárja a gáz és olajcsapokat, ami egyébként valóban disznó dolog, de hát mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki, az Unió hatodik szankciós csomagja után annyira csodálkozni ezen - már szinte határos a hülyeséggel.
Mindenesetre hogy Nagyurunk végre pofára esett, ez ugyan szórakoztató, de semmiképpen nem megoldás a problémára, merthogy az ostor ismét és már megint rajtunk csattan.Nem valószínű, hogy a hatvanpusztai Schweineschanze luxus-bunkere fűtés nélkül maradna, kerüljön bármennyibe is a gáz, legfeljebb majd kisegíti a tulajdonosokat Mészáros Lőrinc, végtére is ő a gázszerelő, nem igaz?


De Mari ángyi a faluvégi házában vidáman megfagyhat, és még az is meglehet, ha túléli a telet, a mosolya már nem lesz annyira őszinte, mikor szeretett Vezére tanácsát hallja arról, hogy a helyzet megoldása alacsonyabb fogyasztás, vagy magasabb kereset.
Abban sem tud majd könnyen állást foglalni, hogy melyik számára a kedvezőbb: éhen halni vagy megfagyni a lakásában, és meg tudja-e érteni az infláció fogalmát még azelőtt, hogy visszaadná halhatatlan lelkét a Teremtőnek.
Persze az is lehet egy szerencsétlenebb esetben, hogy a fagyhalál átmenetileg kiesik, tekintettel az atombomba robbanásakor felszabaduló energiára, a néhány tízmillió fokos hőmérsékletre, de nem sokáig lehet örülni elpárolgásunk közben a jó időnek, mert utána jöhet a tartós nukleáris tél, és aki véletlenül elfelejtett elpárologni, az megfagy.
Vagy éhenhal, tehát a jelenlegi helyzet akár egy nukleáris tél olvasópróbájának is felfogható - és az már bizony a hatvanpusztai Führer-bunker lakóit sem fogja kímélni - de sajnálom...Mindenesetre egyelőre a politikusok sík hülyék, a német kancellár azzal dicsekedett, hogy az ukrán hadsereg sikereit a német fegyvereknek köszönheti.
Nyilatkozatával valószínűleg hozzájárult a német és az orosz nép baráti közeledéséhez, tekintettel a világháború húszmillió szovjet áldozatára.
Mint tudjuk, egy ember halála tragédia, húszmillió ember halála statisztika.
És mintha igazolódna a népi bölcsesség: kutyából nem lesz szalonna...


Hogy ebből a helyzetből hogy fog kikecmeregni Európa, az egyelőre rejtély, mindenesetre a politikusok nagy pofája ellenére még tíz év múlva is ennek a hatását fogjuk nyögni, ha nem egyezünk ki az oroszokkal.
Most nagy a győzelmi ujjongás, de azt azért tudni kell, hogy ezzel még nem zárult le semmi - az oroszok által elfoglalt görögországnyi területből visszafoglaltak az ukránok egy heves-megyényi területet, amit persze meg is kell majd tartani.
A propaganda persze nagy szavakat használ, de a harcokat nem az szokta nyerni akinek nagyobb a pofája, hanem akinek nagyobb az ereje.
Az oroszokat mások is lenézték már, súlyos árat fizettek érte.
Ha lenne itthon a vezetésben csepp felelősségtudat, már készülnének a téli melegedők, a fűtött közösségi szállások, a legkisebb falvakban is, mert ott nincsenek bevásárlóközpontok, plázák, ahova be tud húzódni végszükségben az, akinek nincs módja fűteni a lakását.
És bizony kellene tenni valamit az alapvető élelmiszerek árával is, de nem úgy, mint az olcsó tej esetében, amelyik létezik ugyan, csak nem kapható.
És talán rá kellene venni az embereket arra, hogy érezzenek egymás iránt némi felelősséget, mint úgy negyven évvel ezelőtt, amikor még tudtuk, mi az a társadalmi szolidaritás.
Ha Orbán bukik, azzal az ország csak nyer.
Hogy ki jön utána?
Ez még kérdés, attól tartok az inga még nem lendült ki jobbra a legszélső pontjáig, mint Pintér nőgyógyász legutóbbi rendelete is tanúsítja.
Pedig már úgy reménykedtem, hogy Káslerrel elment nyugdíjba az utolsó polihisztor politikus...
Bárki jön is Orbán után, mozgástere annyi lesz, mint nyúlnak a ketrecben.


De minden elmúlik egyszer, előre hát, tört fényű tekintettel a bizonytalan jövőbe! 


:O)))