Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Gyilkosságokkal, azeriek tömeges kivégzésével fenyegető üzenetet kapott kedden Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezettől – jelentették azeri hírportálok. Igaz, vagy csak ezzel kívánják ellensúlyozni az azeriakkal szemben a baltás gyilkos nemzeti hőssé válása miatt világszerte tapasztalható ellenszenvet – ki tudja? Akármi is az igazság, számunkra a tény az, hogy ezzel az üggyel Magyarország célponttá vált, és aki ismeri a kaukázusi viszonyokat, az tudja, hogy ott nem szoktak a levegőbe beszélni, nem szoktak sérelmeket felejteni, ott, ha valaki felemeli a baltát valamely múltban elkövetett cselekmény megtorlása érdekében, abból nemzeti hős lesz. Ezek az emberek úgy vágják el ellenségeik torkát, mint gazdasszony a liba nyakát, ők más dimenziókban gondolkodnak erkölcsről és becsületről, erőről és gyengeségről, mint Európában szokásos. Úgy tűnik, sajnos, hogy most az örmények ellenségként tekintenek ránk. Évszázados sérelmeket hordoznak a lelkükben, és nem csak az azeriak, de ugyanúgy az örmények, csecsenek, ingusok, cserkeszek és a Kaukázus többi népe is, akik harcoltak egymás ellen, harcoltak az oroszok, majd a szovjethatalom ellen is. Elszántságuk és kegyetlenségük legendás, kegyelmet ritkán kérnek, ritkán adnak, rengeteg bajuk volt velük a cároknak és Sztálinnak is, aki a második világháború idején kollektív kitelepítéssel fejezte ki bizalmatlanságát ezekkel a népekkel szemben, márpedig ő már csak ismerte őket, von Haus aus, ugye… Az örmények sem kivételek, igencsak vastagon megvannak a saját sérelmeik, kezdve a törökök által kiirtott háromszázezer örménytől, folytatva a Sztálini tisztogatásoknak áldozatul esett, hozzávetőleg ugyanennyi örménnyel és befejezve az azeriek 1988-90 közötti vérengzéseivel. Máig forrnak az indulatok az örmények által lakott Hegyi-Karabah hovatartozása miatt, így aztán remény sincs a hangulat gyors megnyugvására, inkább elképzelhető, hogy casus belli lesz az egyébként politikailag nulla baltás gyilkos ügye. Mondhatnánk, a Kaukázus messze van, de akkor végtelenül ostobák lennénk, hiszen a modern világ összement, mint gatya a mosásban, bármerre el lehet érni néhány óra alatt, bárhol bármit be lehet szerezni, különösen egy olyan népnek, melynek kiterjedt diaszpórája van, akik itt élnek közöttünk is, mint magyar állampolgárok, de kötődésük népükhöz erős, és az ilyen cselekedetek hatására még erősebb lesz. Hogy ezt a Lepisilt Lángész nem látta előre, az kizárt. Mint ahogy az sem életszerű, hogy senki nem mérte fel a magyar külügyi apparátusban, hogy mennyire veszélyes ez a játék, mennyire könnyen válhatnak célponttá azeri diplomaták mellett magyar állampolgárok is. Persze a beteg gőg és akarnokság számára nem tétel egy esetleges bombamerénylet, mondjuk a moszkvai színházi merénylet mintájára, hiszen őt védi a TEK, meg egyébként is, az Erő vele van… Jelenleg folyik a kárenyhítés, az üzlet realizálása kicsit csúszik, de aki az ilyen „bekérettük a nagykövetet és tiltakoztunk” típusú dumák csak a teljesen retardáltak számára jelentenek némi megnyugvást, akinek kis esze van, az azonnal tudja, hogy ez porhintés a javából. Máris megjelent a nyilatkozat: A politikai botrány ellenére sem marad el az októberre tervezett azeri–magyar gazdasági értekezlet.  A magyar kormány szerint nem fogja befolyásolni hazánk és Azerbajdzsán gazdasági viszonyát az életfogytiglanra ítélt azeri katona kiadása és szabadon engedése miatt kialakult politikai botrány: „A korábban tervezettek szerint meg kívánjuk tartani a kormányközi magyar–azeri gazdasági vegyes bizottság találkozóját október 8–9-én Budapesten” – mondta tegnap a Világgazdaságnak  Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár – írja a Világgazdaság. Hogy aztán mi lesz ennek a vége, nehezen prognosztizálható, mindenesetre a nagyhatalmaknak nemigen hiányzik mostanában egy azeri-örmény fegyveres konfliktus. Tulajdonképpen a magyar állampolgár csak reménykedhet, hogy kimaradunk a biztosan bekövetkező megtorlásból, mindenesetre erre éppen annyi a biztosíték, mint amennyit az azeri elnök szava nyomott a latban a szabadon engedett katonatiszt ügyében. Már ha komolyan vette a megállapodást akármelyik fél is, és nem kacsintott össze a jó üzlet felett az azeri elnökkel Egyeske. Borzasztó belegondolni is, hogy milyen felelőtlen idióták kezében van az életünk …
:O))))