Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]A katyńi áldozatok emléknapja alkalmából 13.-án tartott ünnepi megemlékezést Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és a lengyel nemzetiségi önkormányzat. A szombati rendezvényen Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, a magyarok más nemzeteknél jobban megértik a lengyeleket, és jobban együtt éreznek velük.A múltat ugyan már nem lehet megváltoztatni - mondta –, de „a mi kezünkben van a jövő”.Hát ez bizony igaz, de hogy ki ez a „mi” és mit kezd a kezében levő jövővel, az még kérdéses – természetesen reméljük a legjobbakat.A katyni mészárlás a szovjet hadifogságban levő lengyel tisztek meggyilkolása volt a múlt század negyvenes éveiben, amikor a szovjet csapatok a Molotov-Ribbentrop paktum következményeként bevonultak Lengyelországba.Hozzávetőleg húszezer embert lőttek agyon három ismert helyszínen, rájuk emlékezett Óbuda-Békásmegyer lakossága.Nagyon dicséretes dolog együttérzésünket kinyilvánítani más népek szenvedése miatt, isten ments, hogy elvitassam a jószándékú emberektől ezt a jogot.Mindössze az jutott eszembe, hogy talán az lenne a normális dolog, ha előbb a saját portánkon kezdenénk a sepregetést.Volna éppen mit sepregetni, hiszen bajaink egyik fő okozója, hogy mi nem szeretünk a történelemből tanulni, képtelenek vagyunk saját hibáinkkal és bűneinkkel szembenézni.Igaz ez főként a magyar jobboldalra, beleértve az olyan pragmatikus politikusokat is, akik - ha az hozná a szavazatokat - Mengelével is lepacsiznának.Még csak nehezükre sem esne, hiszen oly közel állnak azokhoz, akik szerint Hitlernek igaza volt, csak rossz módszert választott.Mi, ha a múltról esik szó, akkor vad szerecsenmosdatásba kezdünk, relativizálgatunk és letagadjuk a csillagot is az égről – főleg, ha az vörös, vagy hatágú és sárga.Nálunk a II. világháborús német megszállás ellen szervezkedő Ságvári a hazaáruló és nem azok, akik belevitték az országot egy gyilkos háborúba, nálunk arról szó sem eshet, hogy létezett egy, a németek ellen harcoló Budai Önkéntes Ezred is. Nálunk, sokaknál – és e tekintetben már egy is sok - a Becsület Napjának elnevezett neonáci ünnepség a nyerő, ahol azokat ünnepeljük, kik egy teljesen kilátástalan helyzetben emberileg és katonailag is bűnös döntést hozva fiatal emberek tízezreinek életét dobták oda értelmetlenül - ezt az ostobaságot hívják ők becsületnek. Miközben ritkán és általában akkor is kívülállóként beszélünk a II. Világháborúban elesett katonák és munkaszolgálatosok százezreiről, a magyar csendőrök által vagonba rakott, vagy Kamenyec-Podolszkíj tömegsírjaiba lőtt zsidókról, kiket a magyar állam adott ki a németeknek, a rájuk váró sors biztos tudatában.Ma úgy tízezren vonultak a Budapesten az Élet Menetében, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a holokauszt magyarországi áldozataira.Nagyon szép – lassan tradíciónak - mondható rendezvény ez, a résztvevők száma is gyarapodik évről évre, mégis, számomra zavaros a kép.Azért zavaros, mert olyanok is vannak a résztvevők között, akiknek élete, tevékenysége egyáltalán nem indokolja jelenlétét.Ilyen például Kövér házelnök részvétele is a menetben, mely engem kicsit arra emlékeztet, mint mikor a libasülttel, kaláccsal terített fehér asztalra odadobnak egy nyers lómájat.De vannak olyanok is, akiknek jelenléte hiányzik.Itt van mindjárt a miniszterelnök, aki az ilyen kényes helyekre – csatkai búcsú, holokauszt-megemlékezés – inkább az asszonyt küldi maga helyett, nehogy véletlenül túlzásba vigye az elköteleződést, vagy érzelmeiben sértse igaz magyar barátait, akik jobb lábukkal a Jobbikban, bal lábukkal a Fideszben állnak, ő maga meg a kettő között lóg, kiszolgáltatottan…Fene tudja miért, de azt hiszem, hogy Erdő Péter bíboros úr hirtelen megvilágosodása és tisztes, de kissé megkésett kiállása bennem a politikai haszonszerzésre való törekvés gyanúját ébreszti.Meg kell ugyanis mutatni a világnak, hogy a hivatalos Magyarország nem neonáci, nem szélsőjobboldali, hanem konszolidált európai állam, mely elítéli a nácizmust és fejet hajt az áldozatok emléke előtt.Ambivalens érzései támadnak annak, aki ismeri a magyarországi helyzetet, hiszen hogy is hihetne az ember olyanoknak, akik a nemzetközi pénzügyi rendszerről beszélve kódoltan bár, de folyamatosan zsidóznak, akik a saját tehetségtelenségüket, krakélerségüket a nemzetközi zsidó összeesküvéssel próbálják igazolni, akik eltűrik és néha sunyin szítják a rasszizmust és a gyűlöletkeltést.Hogy is lehetne hinni egy olyan ország vezetőinek, melyet csak egy hajszál választ el alkalmanként a cigányellenes pogromoktól, ahol a neonáci félkatonai szervezetek a kétharmadon röhögve randalírozhatnak, ahol a rendőrség hülye indokokkal betilthatja a melegek felvonulását, ahol a hatalom ugyanúgy egy Vezér kezében koncentrálódik, mint 1944-ben Németországban, vagy akár Magyarországon is.Hogyan is lehetne hinni egy olyan ország vezetőinek, mely egyre nyíltabban vállalja példaképként Horthy rendszerét, kinek csendőrei és állami tisztviselői parádés szervezettséggel és gyorsasággal küldték haláltáborokba a magyar vidék zsidóságát és a végtelenségig kiszolgáltatott cigányokat?Erdő bíboros úr nem szólt egy haragosabb szót sem, mikor a cigányokat vadászpuskával lőtték halomra, az alsópapság sem vonzódik – ritka kivételektől eltekintve - a cigányok között végzett pasztorizációs munkához, pedig ha valami az egyház feladata, hát a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak felkarolása, felemelése az igencsak Krisztusnak tetsző cselekedet lenne.Reménykedjünk, hogy mai beszéde annak következménye, hogy magába szállt és átismételte a hajdani zsidó rabbi tanításait, akit mindközönségesen csak Jézusnak hívnak keresztény testvérei.Természetesen nem baj, ha az állam egyes közjogi méltóságai kinyilvánítják az ország hivatalos álláspontját zsidó és cigány honfitársaikkal kapcsolatban, de talán többet jelentene, ha Rákay Philip a következő, immár hárommilliós nagygyűlésen - melyre Bayer Zsolt vezetésével vonulnak a kissé már lottyadt narancs hívei - bejelentené, hogy a Nemzet Ügyvédje és Főmérnöke ma a zsidókról és a romákról fog beszélni.És a Vezér nem kettősbeszélne, hanem elmondaná egyértelműen mindazoknak, akiknek ezzel kapcsolatban kétségeik vannak, hogy a magyar zsidók és cigányok ugyanúgy magyarok, mint a magyar svábok és bunyevácok - honfitársaink, akik egyenrangúak és egyenjogúak ebben az országban.És amikor ezt mondja, akkor ott állhatnának mögötte a Fideszes kemény mag tagjai, még talán szövetségese, Semjén Zsolt is.Utána pedig ugyanolyan gyorsan hoznának törvényt az antiszemita és rasszista bűnök elleni egyértelmű fellépésről, mint amilyen sebesen tudtak törvényt hozni mindahányszor, mikor anyagi érdekeik így kívánták.Szeretnék egy tisztességes, jelentőségének megfelelő köztéri emlékművet is a Holokauszt és a II. Világháború katonai és polgári áldozatainak, de nem szeretném ezen az emlékművön látni Szálasi és követői nevét.Szeretnék egy olyan törvényt látni, mely élesen elhatárolná az antiszemita, rasszista indítékból elkövetett bűncselekményeket a garázdaságtól, mely nem adna egyetlen bírónak sem kibúvót a bűncselekmények tisztességes és korrekt minősítése alól.Szeretnék olyan kormányt, mely nem azért parádézik az Élet Menetén, mert attól tart, hogy ha nem mutogatja, hogy európai, akkor  az Unió döntéshozói nem adnak neki pénzt arra, hogy visszaalakítsa a Kossuth teret Horthy korának megfelelő kinézetűre, és ha már így alakult, akkor a társadalmat is.Persze, hogy én mit szeretnék, az lényegtelen.De ha tízmillióan szeretnénk valami hasonlót, azt már nem lehetne figyelmen kívül hagyni…
:O)))