Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Az alaptörvény jogi, politikai és társadalmi értelemben is legitim, ezért "el a kezekkel az alkotmánytól - alaptörvénytől" - közölte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) csütörtökön az MTI - vel. Szívük joga legitimnek hinni ezt a jogi fércművet, mely nemhogy az évtizedek, de az első év próbáját sem állta ki, hiszen lassan már többet toldozgatták-foldozgatták az első évben is, mint az 1949. évi XX. törvényt, mely mindközönségesen az Alkotmány nevet viselte. Hogy aztán ezen kívül még a hatálybaléptetésének átmeneti rendelkezéseivel is mit összebohóckodtak a kétharmad remek jogérzékű tagjai, az már csak hab a tortán – ez utóbbi olyan remekül sikerült, hogy még a saját jogászaiknak sem volt bőr a képén nevüket adni hozzá. Jellemző, hogy az Alkotmányt átmenetileg helyettesítő kis dolgozatocskának is új nevet adtak, így lett Alaptörvény, melynek asztala is lett, meg nemzetiszínű madzagra fűzött gojóstola (ne feledjük, ezt még maga Schmitt Pál látta el kézjegyével, csak még előtte eltett befőttesüvegben néhány oldalt belőle készülő doktori disszertációjához…). Lett köztisztviselő is, aki az Alaptörvény Asztalát szolgálta, meg lett díszkiadás meg egyszerű kiadás Kövér aláírásával ékítve, meg mégegyszerűbb kiadás iskolásoknak osztogatva – miközben az ország értelmesebb fele már alig várja, hogy ezt a rengeteg papírt újrahasznosíthassa, és roppant sajnálja, hogy a kiadvány nem unortodox - kiadhatták volna tekercsben is. Akkor ezek lehettek volna a kumráni tekercsek mintájára az alcsúti tekercsek, sámánok és nemzeti érzelmű strigák tanulmányozgatták volna belőlük, hogy mi is kell a magyarnak a XXI. században. Az Alkotmánybíróság éppen most próbálta meg a lehető legenyhébb formában a hatalom tudomására hozni, hogy az, amit alkotott színét és állagát tekintve egy kalap szar, a szaga olyan, mint egy kalap szaré, tegye a fejére az, aki akarja. Ezt a remekművet védelmezi nagy elánnal a CÖF, amelyiknek, mint említettem, ez demokratikus joga, de ennél ők azért tovább is mennek: fenyegetőznek. Azt mondják, ha az ellenzék a regisztráció miatt tüntetni próbálna, akkor elfoglalják a Kossuth teret. Azt is mondják, ha a Békemenet elmegy a Parlament elé, az új alkotmányozók oda már nem fognak beférni". Hát azért erre ne vegyenek mérget, másrészt meg éppen ideje lenne beletörődniük abba, hogy lehet az ő véleményükön túl másfajta vélemény is az országban, és talán elegánsabb lenne, ha ez a kiöregedett  budai zsúrfiúk egyesülete kicsit toleránsabb lenne mások véleményével szemben. Merthogy számomra sajnos nem érv az, ha kijelentik, hogy szervezetük „mélységes aggodalommal figyeli a demokratikus ellenzéki erők összejöveteleit, ahol közjogi felhatalmazás nélkül néhány múltbéli levitézlett politikus és álcivil a nép képviselőinek nagy többségével elfogadott alkotmányát kívánja eltörölni". Ami azt illeti joggal aggódnak, hiszen a cél valóban ennek a jogi fércműnek az eltakarítása, következményeivel és megalkotóival együtt. Tudom, nagy teljesítmény volt a Vezéri instrukciókat jogi formába szuszakolni Brüsszel és Budapest között a vonaton, de ettől még az eredmény a fentebb körülírt állagú és minőségű lett. A nép többségére hivatkozni meg egyenesen nevetséges, a nép nem ott lakik, ahol a Békamenet tüntetői pergetik egyhangú napjaikat, a nép egészen másfelé nyomorog. Ami a nagy többséget illeti, az csak a választási martematika alapján lett kétharmad, ha a választók és a leadott voksok számát nézzük, akkor azért ez a kijelentés erősen necces. De nincs gond, a mai ellenzék nem vonja kétségbe a jobboldal jogát ahhoz, hogy megalkosson egy új alaptörvényt, joga ahhoz is van Orbán Viktornak, hogy a parlamenti díszvacsorán felkuporodjon a szép damasztabroszra és odacsináljon, csak éppen nem illik. Mint ahogy Horn Gyulának is joga lett volna kétharmaddal alkotmányozni, meg választási törvényeket buherálgatni, csak éppen a vén prolinak volt stílusérzéke meg erkölcsi tartása, és az első dolga volt az alkotmányhoz való hozzápiszkálást négyötödös törvénnyé tenni. Ő tudta, hogy egy alkotmány akkor legitim, ha azt az ország lakossága elfogadja és egyet is ért vele, mert a jog és a tisztesség nem minden esetben szükséges, hogy kizárják egymást. Ami az ellenzék közjogi felhatalmazását illeti, azt meglehetősen vicces kétségbe vonni, ilyesmit csak viruló diktatúrákban szoktak a másodosztályú diktátorocskák tenni, nem sokkal falhozállításuk előtt. Ami meg a levitézlettséget illeti, világ röheje, hogy a Békemenet elő sorában több a volt kommunista seggnyaló, mint az ellenzék politikai vezetői között összesen, beleértve a szocik vezető testületét is. Ha egyes szocialista vezetőkről azt mondják, hogy valamilyen módon kötődött a szocialista rendszerhez, az nem nevezhető stílustörésnek – de ha a Népszava, meg a 168 óra volt publicistája kommunistázik, hát attól az embernek kifordul a gálája. Egyébként meg a rendőrség dolga az, ha az ellenzék tüntetni akar, akkor biztosítsa ennek feltételeit, a CÖF vezetőinek meg az lenne a dolguk, hogy elkerüljék a provokatív helyzeteket. Vonuljanak máskor fel-le, - háromszázhatvanöt napból áll az év és Budapest területe ötszázhuszonöt négyzetkilométer, van hely bőven. Talán nem kellene fenyegetőzni, meg arra utalni, hogy ők majd megakadályozzák az ellenzék demonstrációját, mert a mögöttük álló tömeg egyre csökken, míg az ellenzék mögött álló tömeg egyre nő. Még az is előfordulhat, hogy a nagypofájú apuka saját gyermekével találja szembe magát, mert az – esetleg – minden atyai erőlködés dacára a demokráciát választotta a kedves papa alattvalói mentalitása és hőbörgése helyett. A taxisblokádnál ott imbolygott az a Parlament ablakában szegény jó Horváth Balázs és bíztatta híveit, akik éppen ellentüntetni akartak. Jobb volt, hogy akkor a bajt sikerült elkerülni, - belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a jobboldali elkötelezettség találkozik a taxisofőr kurblivasával – jobb a békesség. Tüntessen mindenki, kedve szerint, - de aki polgárháborús állapotot akar teremteni az országban, az nettó hazaáruló. Tudom, a Vezér éppen most fizeti ki 2006 futballhuligánjait, ezért lesz stadion azoknak, akik a tévészékháznál és október 23.-án jeleskedtek, de nem szabad elfelejteni, nem lehet kétszer belelépni ugyanabba a folyóba. Ma már más a világ, elég csak a diáktüntetéseken résztvevőket megnézni. Sokan vannak. És mindegyiknek vannak szülei, testvérei, rokonai barátai, ismerősei. És talán még van az országban rendőr is, aki még nem elejtette el, hogy mi is a dolga. Ha a Parlament előtt tüntet az ellenzék, megyünk velük, és ha odajönnek a CÖF tüntetői is, akkor nem mi leszünk azok, akik megszegik a törvényt. De hagyni sem fogjuk magunkat.
:O)))