Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Nem volt spekulációs célja az államcsődös beszédnek, így foglalt állást a PSZÁF.

Nem látta indokoltnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a piacfelügyeleti eljárás megindítását Kósa Lajos fideszes alelnök és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének nyár eleji nyilatkozatai kapcsán.
Miért is látta volna indokoltnak, hiszen éppencsak az államcsőd határára taszigálta Magyarországot és a frászt hozta Európára beszédével Kósa és a beszédben elhangzottak megerősítésével Szíjjártó Péter, - ilyen bagatell ügyekkel a Felügyelet nem foglalkozik.
[Image]Igaz, hogy nemzeti valutánk környékén mindenféle gyanús mozgások figyelhetők meg, az is igaz, hogy abban az időszakban, mikor a beszédek elhangzottak, állítólag  a szokásos forgalom többszöröse került lebonyolításra a forint házatáján, de hát ez már mindegy is, - a PSZÁF kimondta a verdiktet, márpedig  Roma locuta, causa finita mint tuggyuk.A Roma ez esetben pedig az egyszemélyi hatalom aktuális letéteményese, hiszen tudjuk, a mai politikai strukturában minden döntés egy kézben fut össze, és az a kéz nem bolond, hogy oda üssön, ahol az ő érdekeit szolgálják ki gondolkodás nélkül.Pedig a magyar valuta házatáján lenne éppen vizsgálódnivaló, hiszen az árfolyama nem teljesen a piaci hatásoknak megfelelően alakul és lehetett már olyat is olvasni, hogy már régen háromszáz fölé szökött volna az árfolyam, ha minden esetben, mikor ez a veszély fenyegetett, nem kezd valami meg nem nevezett rejtélyes külföldi bank heves és nagytételű  forintvásárlásba...
De a Pénzügyi Szerveezetek Állami Felügyeletét ez a dolog nem nagyon érdekli, hiszen vannak itt fontosabb dolgok is, valamit tenni kellene ugye, hogy azok a bankok, melyek a lakossági piacon bezavarnak bizonyos hazai érdekekbe, mihamarább tünjenek el a pályáról, nehogy a Főnök baráti bajsza lekonyuljon.
Eközben persze megtudhatjuk, hogy itt éppen jogállam van, és vége a banánköztársaságnak, - ezt maga a Vezér jelentette ki, banánnal a mellső lábában...
Persze neki sem könnyű, mondania kellene valamit Sukoró ügyében, és miután a cseh Legfőbb Ügyész ismét nekiugrott a Gripenek ügyének (holott ott is már - kétszer is - kimondták, hogy minden a legnagyobb rendben történt) egyátalán nem biztos, hogy itthon lezártnak lehet tekinteni a Gripen-beszerzés rapid döntését, melyet maga a Vezér hozott meg az ő lángeszével.
Ugye, ez a banánköztársaságosdi is...
Mikor a nemtaggyűlésen, melynek résztvevői a tagok - köztük Orbán Viktor - voltak, döntés született arról, hogy államférfiúi állásfoglalásának megfelelően "ne mi nyerjük a legtöbbet", akkor a "jogállam" bírósága úgy döntött, hogy ezt a dolgot, mint megalapozatlan vádat el kell vetni
A "jogállam" ügyészsége sem látott kivetnivalót abban, hogy egy állami támogatás odaítélésének ügyét egy magántársaság nemtaggyűlésén döntse el a családja javára az, akire az ország rábízta a kincstár kulcsát.
Azért én reménykedem, hogy egyszer ezek az ügyek még megméretnek, ha máshol nem a történelem mérlegén, és legalább egy lábjegyzetben szerepel majd a történelemkönyvekben, hogy a XX-XXI század fordulója táján egy rövid ideig a magyar állam irányítása olyan kezekbe került, melyek tisztának még nagy jóindulattal sem voltak mondhatók.
Azért vagyok optimista, mert az ilyen piti szőlőbányász ügyektől eltekintve az ügyeknek külföldi szereplői is vannak, és ezek a szereplők igazi nemzetközi nehézfiúk, - egy Demján úgy aránylik Lauderhez, mint Tabaki Sír Kánhoz, ha valaki emlékszik még a Dzsungel könyvére...
És azt hiszem, ez egyszer az OTP és Magyarország nagyhatalmú oligarchája, Orbán főnöke is rossz lóra tesz, amikor a nemzetközi pénzvilággal próbál ujjat húzni, mert hiába támogatja meg Orbán rogyadozó álláspontját az IMF-el kapcsolatban, - mondván a folyó finanszírozáshoz nincs szükség rá, - ezzel csak úgy viselkedik mint kisgyerek az esti erdőben, - énekelget félelem ellen.
Merthogy az, hogy a magyar gazdaság ma a piacokról is finanszírozható, ez már régen kiderült, hiszen már Bajnaiék sem hívták le az egyébként lehívható utolsó hitelrészletet, - Orbán persze ma már le sem hívhatná, hiszen kiszaladtunk a határidőkból.
Orbánnak nehéz helyzete van, - legalább ketten mogyorózzák, akik nyolc éven keresztül finanszírozták, és most fizetni kell, ha nem akarja, hogy a legjobb esetben a karját törjék.
Próbál ugyan közömbös képet vágni a dologhoz, de nincs vele nagy sikere, csak totyog zavartan, mint anyuka, akinek megtalálta aktképeit gyereke a számítógépén, - hogy másszon ki a slamasztikából?
Kire számíthat?
Ha belegondol mélyebben, akkor a nemzetközi pénzvilágra innentől kezdve nem, Lauder és George Pataki óta az Egyesült Államokra sem nagyon, attól tartok, Európa is leginkább csipkekesztyűvel fogva tanulmányozza őt, mint rosszlány a liliomszálat.
Oroszországban Putyin alig titkoltan röhög rajta, Kína meg messze van és ott egyébként még főosztályvezetői szinten is nehezen fogadnák ha meghallanák idióta protekcionalista szónoklatait.
Dávid Ibolya nem értett a focihoz, de a disznótorhoz meg a magyar népmesékhez ezek szerint igen, - az ő interpretációjában hangzott el egy példabeszéd a kisgömbőcről, aki addig zabált, míg kipukkadt.
Jó étvágyat kívánok Orbán Viktornak...
:O)))