Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] A nagy erőlködésbe majdnem beleszakad a Fidesz kommunikációs stábja.
Úgy tűnik, hogy a célt ugyan elérték, hiszen itt már senki sem beszél se a Quaestorról, se a többi bróker és egyéb botrányról, se a leszavazott kétharmados törvényjavaslatról, itt ma már szintre csak a plakátkampány a téma.
Mégis, a helyzet olyan, mintha a maratoni futás célegyenesében a győztes versenyzőt nem dúskeblű démonok várnák az ásványvizes palackkal, hanem egy csődör, aki egészen mást tuszkolna a szájába, mondván: cumi komám, rászolgáltál!

Az elképzelés az lehetett, hogy a politikai ellentábor máskor oly kiszámítható reakciója a sopánkodás, jammerolás és a hiszti lesz, erre tessék - az egyetlen hatásos ellenszert vetették be, mely úgy hatott a Fideszre, mint Chemotox a döglégyre - meg ugyan nem ölte, de most a hátán fekszik, helyben pörög és vadul zümmög.
Orbánt kiröhögték a plakátjaival meg az erőlködésével együtt, és mint tudjuk, a nevetségesség öl.
Ha lett volna esze, számíthatott volna rá, hogy a bornírt baromsághegyek egyike, melyeket hálás népe elé oly szorgalmasan odacsinált, egyszer a fejére fog dőlni - úgy tűnik, ez most megtörtént.
Hogy az ellenkampány sikeres lesz, arra garancia a Kétfarkú kutya Párt meg a Vastagbőr Blog, hogy lesz felület, ahol megtekintheti a nép, azt meg valószínűleg Simicska fogja garantálni régi kedves barátjának.
Orbán lassan eljut oda, hogy körülötte szinte semmi sem működik úgy, ahogyan megszokta.
A korábbi seggnyalók időnként szünetet tartanak és körbelesnek, hátha új nyalnivaló ragyog fel a horizonton.
A vazallusok acsarkodnak egymásra, ami egyébként az orbáni koreográfia része lenne, de most nem ő irányítja a belső mozgásokat, hanem a helyzet, melybe belemanőverezte magát és bandáját.
Régi fénye már a múlté, félni ugyan m ég félnek tőle, de annyira azért már nem, a tetejébe gondban van, mint a tolvaj, aki tudja, hogy a Rendőrség már a nyomában van, és csak idő kérdése, mikor tartanak házkutatást, a szajréval meg tele a kéró meg a verda, és már kenőpénzt se nagyon akar elfogadni a kezéből senki.
Még él,. még mozog, de a régi maffiózó már soha nem lesz, már csak idő kérdése, mikor veri ronggyá kihívója, aki ma még csak az edzőteremben gyúr, de már az ő elpuhult hasát nézegeti, meg az állcsúcsát.

Pedig már a csodafegyvert is bevetette, persze ebből is látszik, hogy mennyire elszakadt a valóságtól, lassan olyan, mint saját maga Hitler-paródiája.
Azt hiszi, hogy ha kimondja Gyurcsány nevét, az elég lesz a rengeteg mocskos rablás és egyéb disznóság elsikálásához, de téved.
A három idióta - Kósa, Gulyás és Tuzson - Gyurcsányt próbálja támadni - hiába, eltelt majd tíz év és a hajdani sikeres lejáratókampány fénye megkopott, és nem mindenki pártzombi - vannak már sokan, akiknek elege lett a nagyívű országmentésből.
Persze azonnali eredményt várni hiba lenne- Sztálin is három napig agonizált ágyáról leesve, míg utódai - átmenetileg - ki nem tudtak egyezni egymással...
A diktátorok elhajtása mindig strapás feladat, de mindig van egy pont a szakadék előtt, ahol nem kell nagy tudomány, elég egy kis billentés.
Hogy ez mi lesz, azt ma még nem lehet tudni.
Lehet, hogy néhány plakát, lehet, hogy Tarsoly Csaba feljegyzése, - bármi lehet.
Magam részéről annak örülnék, ha ez a billentés egy negyvenhatos cipőtől eredne, de persze lehet, hogy a cipő gazdájára megint rátör a humanizmus, az úri nagyvonalúság, ami - lássuk be - nagy baj lenne.
De az is lehetséges, hogy egy tülökorrú Brutus végez majd vele, átmenetileg az se lenne rossz.
Hát majd meglátjuk, ő meg hadd kínlódjon, Ceaușescu se gondolta volna reggel, hogy milyen gyászos véget ér a napja, a liba is örült a kezében késsel elé közelítő gazdasszonynak, vannak szép illúziók szerető népről meg gondos gazdasszonyról, aztán egyszercsak nyissz, ugye...
Mi meg mondjuk el mindenkinek, aki csak hajlandó szóbaállni velünk, hogy itt az ideje véget vetni ennek a cirkusznak.

Hátha elhiszik...

:O)))