Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

Azt mondta Balogh András, az MSZP elnökhelyettese, a párt megújulásának kétlábon járó jelképe, hogy „az az akció, amelyet Gyurcsány Ferenc megkezdett, illetve folytatott, kifejezetten káros, nemcsak az MSZP számára, de a teljes baloldal és az ország számára is” mertmivelhogy most, amikor kritikus időszakot és szociális válsághelyzetet él át az ország, a fontos kérdésekkel kellene foglalkozni, nem pedig a párt belső ügyeivel.[Image]Egyre szilárdabb bennem a meggyőződés, hogy a Szocialista Párt káderpolitikája felülmúlhatatlan, mindig, minden posztra a legmegfelelőbb fiatal káder kerül, emellett hálatelt szívvel örvendezem amiatt is, hogy hazánk és a Thaiföld mind a mai napig nem áll háborúban egymással, annak dacára, hogy Balogh András Őexcellenciája éveken keresztül képviselte ott hazánkat.Csipet kis balszerencse és most Viktornak nem a saját népével, hanem Bhumibol királlyal kellene megvívnia harcát a hazáért a Vérmező síkján.Tulajdonképpen érthető a dolog.Mikor egy hajó a tengeren hánykódik, a vihar tépi a vitorlákat, az elszabadult kötelek csapkodnak, a motortér vízben áll, a hajómotorok állnak és a legénység evezőlapátokkal veri egymást, időnként egyet-egyet hadonászik a hónuk alatt a ketrecekbe zárt libáinkkal elrohanó kalózok felé is – ilyenkor fontossági sorrendet kell állítani.Balogh elnökhelyettes szerint ilyenkor jött el az ideje annak, hogy a hajózás távlatos kérdéseiről beszélgessünk, megvitassuk a kalózokkal, hogy ha majd egyszer kikötünk, akkor mit is kellene tennünk, milyen rakományt kellene felvennünk, milyen széplányokat kellene Pepita Ofélia műintézményében megpocsékolnunk.Hát nem is tudom, én kicsit azért másként látom a dolgokat, valószínűleg ideológiai fejletlenségem okán.Valahogy úgy képzelem, hogy egy ilyen helyzetben a legelső feladat a hajó működőképességének helyreállítása, ennek pedig személyi és tárgyi feltételei is vannak.Mondjuk, a mindig részeg fedélzetmester helyére kell keresni valakit, akinek nem ez az egyetlen pozitív tulajdonsága, hanem emellett képes a legénység irányítására is, aztán meg kell szervezni a fedélzeti őrségeket, úgy, hogy mindenki tudja a feladatát, aztán be kell tömni a lékeket, meg kell javítani a hajómotort és ismét mozgásba kell hozni a hajót.Természetesen az elnökhelyettes nem vonja kétségbe e munkálatok szükségességét, de rögvest elkezd visszamutogatni az előző kapitányra, akit egyébként többségükben azok távolítottak el a hídról, akik most éppen roppant elégedettek a hajó állapotával, hiszen még úgy-ahogy úszik – na jó, a korlátokat át kellene festeni…Hogy itt az elmúlt egy évben semmi érdemleges nem történt a párt környékén a Demokratikus Koalíció megalakulását leszámítva, az a párt elnökhelyettesét nemigen érdekli, mivel szerinte a pártszavazási kezdeményezés egy egységbontó törekvés, amely gátat jelent a kibontakozás számára.Namármost egységet bontani akkor lehet, ha van egység, de itt nemhogy egység nincs, de még azt sem fogalmazták meg rendesebben, hogy miben is kellene egységet felmutatnia a párt tagságának.Másrészt meg az egység önmagában nem érték.Ez csak akkor válik értékké, ha valaki képes egy elérendő célt felvázolni, annak elérése érdekében mozgósítani azokat, akik aztán egységes fellépéssel és döngő léptekkel el is érik majd azt.Enélkül az egység nem sokat ér, hiszen - bár a temetőben sincsenek viták -  mégsem a halottak kongresszusa a leghatékonyabb testület.Pofára estünk, bevertük az orrunkat, azóta meg legfeljebb a viszkető – égő sebek vakargatásával vagyunk elfoglalva.Még elképzelés se nagyon van, hogy kikkel együtt, mikor és hogyan tudja majd a Szocialista Párt megszorongatni a nagyképű ám egyre érzékelhetőbben önmaga által sarokbaszorított ellenfelet.A pártvezetés egy év alatt sem tudott felmutatni semmiféle épkézláb elképzelést, lassan ott tartunk, hogy egyetlen szilárd pontja van a programnak: Gyurcsányt ne!A frakció beásta magát, mint Montgomery El-Alameinnél, befestették magukat terepszínűre és most várom a hírt, hogy miután kiderült, hogy mégsem követ kell törniük, melyikük vesz fel háromszoros költségtérítést.A végeken a vert hadak megszeppenten pislognak, fogalmuk sincs, kinek higgyenek, időnként elhúz előttük a pártvezetés valamelyik küldötte és gyurcsányriogatót tart.Elrikkantja magát, hogy „LIBERALIZMUS!” meg, hogy „KÖZÉP FELÉ NYITÁS!” – ilyenkor a helyi kórus siratórészlege a „prolidiki, prolidiki” szavakat zsolozsmázza és közben vörös lepedőre festve egy nagyorrú ördög képét lóbálja.Szóval át kellene szerintem ezeket a dolgokat jobban gondolni, míg van még kikkel és miért.Az elnökhelyettes azt is mondta, hogy „Senkit nem izgat, hogy mi is történik az országban, mi történik a munkavállalókkal, mi történik az oktatási rendszerrel. Engem ezek a kérdések izgatnak, és amikor előjön, hogy a pártban döntsük el, miféle rivalizálások folynak, azt felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom” A pártban nem azt kell eldönteni, hogy miféle rivalizálások folynak, hanem azt, hogy mit kezdjünk azokkal.Másrészt meg én súlyos tévedésnek tartom ebben a beosztásban valakitől, hogy a problémát ilyen módon – szimpla személyi rivalizálássá – egyszerűsítse.Itt arról van ugyanis szó, hogy milyen legyen ennek a pártnak a jövője, ez pedig nem bagatell probléma, hiszen ebben a kérdésben az ország jövője is többé-kevésbé benne van.Mellesleg említeném, hogy Gyurcsány milliója, amit a cigányoknak ajánlott fel meglehetős vihart kavart.Ennek oka az, hogy a csak önmagának kaparó kisszerűség megint szembetalálkozhatott önmagával és a Gyurcsánnyal való összehasonlításból egy istennek se jött ki jól.Tulajdonképpen ő az egyetlen magyar politikus, aki mindenféle sunyi maszatolás nélkül odaállt az üldözött kisebbség mellé és adott nekik.A sajátjából.Nem az ország pénzét osztogatta, hanem a saját pénzét.Jó lenne, ha ezt mindenki egy tiszteletteljes fejbólintással tudomásul venné.
:O)))