Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image] Ma – ha a Vezér másképpen nem döntött – csütörtök van. Négy nappal vagyunk a devecseri cigányriogató rendezvény után, ahol a szélsőjobboldali csürhe és a helyszínen száját tátó rendőrség a maga teljes szépségében mutatta be a nácizmus magyarországi térnyerését, valamint a kormány régi elveket hirdető házi újnyilasaihoz fűződő igencsak baráti érzelmeit. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere, betiltott szervezet alakzatban menetelése, motorbőgetés, rasszista jelszavak skandálása, palackhajigálás, kődobálás. A nagy zűrzavarban még az is előfordult, hogy Dunyhás testvérék egymást vágták fejbe betondarabbal, ami igen takarékos módja lenne az ország ideológiai rendbetételének, csak az a baj, hogy amíg ezek egymást mindannyian kórházba juttatják, addigra rengeteg kárt tudnak okozni a békés állampolgároknak és az amúgyis megtépázott országimázsnak, a haza nevében a hazának. Aztán elment három nap a nyámmogással, sopánkodással, majd ma – végre – három jogvédő szervezet a belügyminiszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult. A jogvédők szerint a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia a szélsőjobboldali tüntetést, amiben teljességgel igazuk is van, nem is lenne ezzel semmi baj, kivéve az idő múlását. Amikor kutyát idomítunk, akkor a követendő eljárás az, hogy ha a kutya rosszat csinált vagy nem engedelmeskedett a vezényszónak, akkor azonnal és következetesen büntetünk, hogy szegény blöki korlátozott befogadóképességű agyában összekapcsolódjon a helytelen cselekedet és az elkerülhetetlen büntetés fogalma. Hülye gazda az, aki fél nap múlva kezdi el a hólapáttal magyarázni a kutyájának, hogy mit is rontott el, mikor széttépte a szomszédasszony udvarán gyanútlanul bóklászó kislibákat, és hogy miért nem volt örvendetes esemény, amikor hazahordva a zsákmányt szépen lerakta egymás mellé a terítéket a küszöbre. Így van ez minden büntetéssel, akkor hatékony, ha azonnali és elkerülhetetlen. Ezért tudom pedagógiai szempontból helyesnek tekinteni a vörös csillagot viselő aktivisták azonnali rabosítását – az érvényes jogszabályt megsértették, a rendőrnek pedig e tekintetben nincs mérlegelési lehetősége – és ezért volt szakmailag kutyaütő a devecseri málészájúskodás – esetleg cinkos összejátszás? – ki tudja… A magukat demokratikusnak nevező pártokat viszont nem menti semmi, mivel mindahányuknak vannak szakértőik, akik akkor is tudták, hogy ez a rendőrség részéről szakszerűtlen és jogszabálysértő eljárás volt, ha csak a Híradót nézték, hadd ne taglaljam most, hogy miért. Mindenesetre a pártok fellépése erőtlen és határozatlan volt, a társadalom ingerküszöbét el sem érte, pedig aztán ezeknek az eseteknek az utóélete mindenkit érinthet, hiszen azt sugallja, hogy a problémákat önerőből, barkácsmódszerekkel lehet és kell megoldani, melyekhez betondarabok, folyadékkal töltött üvegek és baseballütők jelentik a megfelelő szerszámokat. Jelzem, a házkutatások során a rendezvényre a csürhének meghívót küldő családnál találtak baseballütőt, melyet természetesen a cigányok használtak, csak ők két rettegés között elvették tőlük, mint ahogy a betonnal fejbekólintott csürheführert is – másodszori elmondása szerint - a cigányok vágták fejbe, kár, hogy az ATV felvétele meg a sértett saját szavai némileg ellentmondanak ennek a verziónak. Hol van a feljelentés a rendezvényt „biztosító” rendőrparancsnok ellen? Hol vannak a tiltakozások, a feljelentések az önbíráskodás és az etnikai csoport elleni gyűlöletkeltés miatt? A hallgatás csak felbátorítja a szélsőjobbot, akik ezzel az erő benyomását kelthetik, ez pedig veszélyes, hiszen az erő vonzza az embereket. Ki szeret egy teszetosza bandához tartozni? Elárulom - senki. Ez lett a veszte Gyurcsánynak is, aki viszolygott meglépni a szükséges brutális intézkedéseket, a puccsisták perbefogását, ehelyett utcai verekedésekhez asszisztált az adrenalinfüggők és a hatalom rendőrei között. Ahelyett, hogy gyökerénél ragadta volna meg a problémát, és határozottan fellépett volna a hatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedés eszmei és gyakorlati irányítói ellen. Gyurcsány megkapta határozatlanságáért és szépelgő, önmaga demokrataságába beleájult viselkedéséért a maga büntetését, először a puccsista lehetetlenítette el, aztán a folyamat befejezését ráhagyta a volt kormányfő elvbarátaira, akik áldásos tevékenységének köszönhetően ma ott ténfereg a periférián, újra és újra követve el ugyanazon hibákat, melyek a bukását okozták – de ez majd egy másik bejegyzés témája lehet. Ellenben Sólyom szidolozásának kérdése akut probléma. Tamás Gáspár Miklós nem az egyetlen, aki el van attól ájulva, hogy az egyébként alkotmányjogászként nagytudású, de korlátolt, sértett és végletesen elfogult Sólyom beszólt a Viktátornak, elvileg kockáztatva azt, hogy egy rövidesen beterjesztésre kerülő egyéni képviselői indítvány eredményeképpen holnaptól a „Fedél nélkül” című sajtótermék értékesítésében alkothasson maradandót. Persze gyakorlatilag semmi kockázat nincs itt, a sas nem kapdos sólymokat, mert tudja, hogy a vitamin a héjában van, emellett a mi szempontunkból – értem ez alatt a demokratákat - kit érdekel, hogy a leszerepelt ex-államfő hogyan osztozkodik azzal a politikussal, akinek az elpofátlanodásához maga is hozzájárult. Sólyom szó nélkül eltűrte, hogy egész alkotmányjogi életműve kellős közepébe belecsináljon ez a kókler és helyette egy senkivel és néhány alsenkivel írasson saját szája íze szerinti alkotmánypótlékot. Sólyom magas stallumában sem volt képes felülemelkedni elfogultságain, gyakorlati tevékenysége éles ellentétben állt elméleti munkásságával. Erre most itt éppen, hogy csak hálát nem rebegnek neki a demokratikus ellenzék némely tagjai annak okán, hogy Bivalybürgözd-alsón elmondott egy olyan beszédet, melyben leginkább csak maszatolta a szart, a szokásos egyrészt-másrészt dumákkal kente el az igencsak egyszemélyi diktatúra létrehozásának felelősségét, mely felelősségben neki is része van, nem is csekély. TGM nagyon okos fickó, szerintem mindent be tud bizonyítni és a duplájáért az ellenkezőjét is, az érvelés virtuóza, nagy kár, hogy tíz esetben ötször magáért az ellentmondásért brillíroz, merthogy ő egy egyéniség, ugye, - mint ahogy ez kétségkívül igaz is. Hát tőlem aztán puszilgassa az exelnök fenekét, - szíve joga – de azért jobb lenne a szépen szarba szökkenő diktatúra ellenzékének nem belehalni a vélt sportszerűségbe, már megint. Ezt lehet, hogy egyes belvárosi kávéházakban díjazzák, de a náci csürhe nem törődik vele, csak megy döngő léptekkel az önkényuralom felé. Volt már a magyar történelemben olyan periódus, amikor kiváló gondolkodók cserélték az eszmét Vácon, jobb lenne, ha mai utódaik, mielőtt kinyitják a szájukat, végiggondolnák, hogy milyen következményekkel járhat az ilyesmi. Vagy legalább kérjenek ettől a hatalomtól is egy lakást, hogy ne nézzék őket full idiótának.
:O)))