Megjegyzés helye: PuPu BLOGJA

[Image]A hatodik legkockázatosabb országnak sorolta be hazánkat fizetésképtelenné válás tekintetében szerdán közzétett jelentésében a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Nem sokan vannak utánunk, de azért a még nálunk is rosszabb helyzetben levő országok között is akad csemege, merthogy Görögországon és Portugálián kívül itt lelhető Olaszország és Venezuela is.
Olaszországon nemigen van mit csodálkozni.
Ott Orbán nagy példaképe intézte az állam ügyeit, de Venezuela értékelése meglepett, hiszen kőolajtartalékai rengeteg meggondolatlanságra is fedezetet nyújtanak, ez esetben inkább a politikai kockázat és a gazdaság kapitalista szemmel nemkívánatos struktúrája okozhatta a rossz besorolást.
Nem valami szép kép az, melyet a tükör rólunk mutat, de csodálkozásra semmi okunk, hiszen amit a Fidesz-kormánynak nevezett Orbán művel, az minden, csak nem gazdaságpolitika, inkább csak ötletek előkészítetlen bevezetésének kusza halmaza.
Ha visszaemlékszünk a Gyurcsány-kormány időszakára, akkor az egyik legfőbb vád a reformdühnek aposztrofált viselkedés volt, amellyel azt rótták a koalíció terhére, hogy előkészítetlenül és a társadalommal való megfelelő egyeztetések nélkül akarták átalakítani például az egészségügyet.
Hát ha az reformdüh volt, akkor ez egy őrült eszelős ámokfutása, aki azt képzeli, hogy a választók arra jogosították fel, hogy zavaros elképzeléseit a társadalomra erőltesse, egy olyan kétharmados felhatalmazásra hivatkozva, amelyet mégcsak nem is a választáson résztvevők kétharmada legitimált, hanem amelyre csak a választási matematika adott lehetőséget, és amely mögül a társadalmi támogatás napról-napra fogy.
Persze, most nem esik szó arról, hogy a szavazóbázis fogytával a kormány legális ugyan, de nem legitim, merthogy ez most nem a Gyurcsány-kormány.
Ha a szocialisták a tizedét tették volna meg annak, amit Orbán szemrebbenés nélkül megtesz, akkor Budapestet lángokba borította volna az Orbán által felhergelt csőcselék, most meg Gaskó arról nyilatkozgat, hogy ha most nem sikerül eredményt elérni a kormánnyal szemben, akkor ősszel jön az irgumburgum
Közben harsognak a győzelmi jelentések, ha a munkaerőpiac természetes mozgása úgy hozza, akkor a szezonális hatásokból bekövetkező foglalkoztatás-növekedést is mint hatalmas győzelmet adják elő.
Azt gondolom, hogy a feketeleves még hátravan, hiszen ma a nyugdíjakhoz piszkált hozzá, holnap az egészségügyi ellátás kerül sorra, de elbabrálgat a Munka Törvénykönyvével is, és mire az általa oly sokszor emlegetett emberek felébrednek, akkorra minden demokratikus joguktól megfosztott páriák lesznek, és még örülhetnek, ha nem kell betontörmeléket talicskázniuk a Népstadion bontásán.
Persze nagy dumában nincs hiány, a libacomb be van ígérve mindenkinek, csak éppen a kukorica árát, melyen a libákat fel kellene nevelni, már régen odaadta a haveroknak és a vazallusoknak a Vezér, most pedig szokás szerint a legvédtelenebb rétegeken, a rokkantnyugdíjasokon és a nyugdíjasokon akarja összespórolni pofátlansága árát.
Azt gondolja valószínűleg, hogy Kína majd megoldja minden problémáját, merthogy Kína mégsem az IMF, de ebben is téved, mint annyi másban.
Aki hitelt ad, az szeretné a pénzét viszontlátni kamatostól, és a hitel visszafizetésére biztosítékokat kér.
Ki tudja, lehet, hogy még visszasírjuk az IMF követelményrendszerét, végtére is az IMF egy nemzetközi szervezet, melyben tagok vagyunk, ellenben Kínában nem vagyunk egyelőre még tagok, bár ki tudja, hogy mit hoz a jövő.
Amikor elspekulálunk, hogy Orbán milyen politikai elődökből lett összegyúrva, akkor azért van némi változás: Rákosihoz és Ceausescuhoz nyugodtan hozzáadhatjuk még Enver Hodzsát is.
Normális országokban a politika azon munkálkodik, hogy megfelelő környezetet teremtsen a gazdaságnak ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés révén az ország népének élete egyre jobb legyen – nálunk meg a gazdaság éppúgy, mint a társadalom egy célt kellene, hogy szolgáljon: Orbán hatalmának bebetonozását.
Azt hiszem, amikor a nép a szavazófülkékben forradalmárkodott, nem éppen ilyen állapotokra vágyott.
És abban is biztos vagyok, hogy az üres dumából is egyre inkább elege lesz – annyira azért nem lenne szabad lebecsülni a választót, hogy feltételezze valaki, hogy nem veszi észre, hogy éhbérért árkot ás Borsodban.
A demagóg dumákból is elege lesz egyszer az embereknek, és a választó büntet.
Ha nem azonnal és az utcán, akkor majd a fülkékben megcsinálja a maga csendes ellenforradalmát.
Nagyon örülhetünk, ha csendes lesz…


:O)))