tag:blogger.com,1999:blog-257248182009-07-11T21:24:45.161+05:30સુવાસSUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.comBlogger65125tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-89293300832281087942009-06-27T23:00:00.002+05:302009-06-27T23:08:31.104+05:30ત્રાસવાદ અને નકસલવાદના મૂળમાં ગોરી પ્રજાનો સંસ્થાનવાદ છે<div align="justify"><a href="http://www.gujaratsamachar.com/beta/content/category/41/16/">ન્યૂઝ વ્યુઝ</a><br />Written by GS News <br />Thursday, 25 June 2009 </div><div align="justify">गुजरात समाचार</div><div align="justify"> </div><div align="justify">બધા આતંકવાદીઓ મુસ્લિમ જ હોય છે તે વાત તમિળ ટાઇગરોએ અને નકસલવાદીઓએ જૂઠી સાબિત કરી છેમુંબઇ ઉપર ૨૬/૧૧ના આતંકવાદી હુમલો થયો, જેમાં સંખ્યાબંધ નિર્દોષ નાગરિકો સહિત જાંબાઝ પોલિસ ઓફિસરોના જીવ ગયા. આ અગાઉ પણ મુંબઇ સહિતનાં ભારતનાં અનેક શહેરોમાં બોમ્બ ધડાકા અને આતંકવાદી હુમલાઓ થયા હતા. ઓરિસ્સા, ઝારખંડ, આંધ્રપ્રદેશ, પશ્ચિમ બંગાળ અને છત્તીસગઢ જેવાં રાજ્યોમાં નકસલવાદ જોર પકડી રહ્યો છે. તેવી જ રીતે અમેરિકામાં ન્યુયોર્કના વર્લ્ડ ટ્રેડ સેન્ટર ઉપર આતંકવાદી હુમલાથી આખું અમેરિકા હચમચી ગયું હતું. તેના માટે પણ ઇસ્લામિક ત્રાસવાદને જવાબદાર માનવામાં આવે છે. મુંબઇના આતંકવાદી હુમલા પછી તો એવા એસએમએસ વહેતા થયા હતા કે, 'બધા જ મુસ્લિમો ત્રાસવાદી નથી હોતા પણ બધા જ ત્રાસવાદી મુસ્લિમ શા માટે હોય છે ?' આ પ્રકારના સંદેશાથી એવું ચિત્ર ખડું થાય છે કે વિશ્વભરના ત્રાસવાદ માટે મુસ્લિમો જ જવાબદાર છે. શું આ ચિત્ર ખરેખર સાચું છે ? કેટલાક મુસ્લિમો જો આતંકવાદ અથવા જિહાદના રવાડે ચડી ગયા હોય તો પણ તેની પાછળ કયાં ઐતિહાસિક પરિબળો જવાબદાર છે, તેનો વિચાર આપણે કર્યો છે ખરો ?<br />આજે વિશ્વભરમાં ફેલાયેલા ત્રાસવાદ તરફ નજર નાંખીશું તો ખ્યાલ આવશે કે જે દેશોમાં ત્રાસવાદ જોવા મળે છે, ત્યાં એક વખત બ્રિટીશરો રાજ્ય કરતા હતા. ગોરા અંગ્રેજો જ્યાં રાજ્ય કરતા હતા તે દેશોનું તેમણે ભારે શોષણ કર્યું હતું એટલું જ નહીં, આ પ્રજાને કાયમી ગુલામ રાખવા માટે તેમને અંદરોઅંદર લડાવી મારવાની કૂટનીતિ પણ અખત્યાર કરી હતી. બીજા વિશ્વયુધ્ધને પગલે બ્રિટને આ બધા જ સંસ્થાનોનો કબજો છોડી દેવો પડયો હતો. આ સંસ્થાનોને આઝાદી આપવાનું નાટક કરીને બ્રિટિશરોએ તેમના એવી રીતે ટુકડા કર્યા હતા કે આજે પણ તેઓ આંતરવિગ્રહની પરિસ્થિતિનો સામનો કરી રહ્યા છે. વિશ્વભરના દેશોમાં જોવા મળતા આતંકવાદનો જો અભ્યાસ કરવામાં આવશે તો તેમાં ઇસ્લામિક ત્રાસવાદ કરતાં પણ બ્રિટિશરોની ભાગલા પાડી લડાવી મારવાની નીતિ વધુ કારણભૂત જણાશે.ભારતની જ વાત કરીએ તો ઇ.સ. ૧૮૫૭ના સ્વાતંત્ર્ય સંગ્રામ દરમિયાન આપણા દેશમાં હિન્દુ-મુસ્લિમ એકતા જોઇને બ્રિટીશરો ડઘાઈ ગયા હતા. ઇ.સ. ૧૮૫૭ પછી ભારતની તાકાત તોડવા માટે અંગ્રેજોએ હિન્દુ તેમજ મુસ્લિમ પ્રજાને અંદરોઅંદર લડાવીને રાજ્ય કરવાની નીતિ અખત્યાર કરી હતી. આ નીતિની પરાકાષ્ટા સ્વરૃપે જ હિન્દુસ્તાનના ભાગલા કરવામાં આવ્યા હતા અને પાકિસ્તાનનો જન્મ થયો હતો. ભારતના બે ભાગલા કરીને બ્રિટીશરો તો આપણા ઉપખંડમાંથી વિદાય થઇ ગયા હતા પણ કાશ્મીરનું કોકડું છોડતા ગયા હતા. આજે ભારતમાં જે આતંકવાદ જોવા મળે છે, તેના મૂળમાં કાશ્મીર સમસ્યા છે. કાશ્મીરની મુલાકાતે જઇ આવેલા ભારતીય ટુરિસ્ટોનો અનુભવ કહે છે કે ત્યાંની બહુમતી પ્રજા ભારતમાં રહેવા માંગતી નથી. તેમને સ્વતંત્ર કાશ્મીર દેશ જોઇએ છે અથવા પાકિસ્તાનમાં ભળી જવું છે. આ સમગ્ર પ્રદેશને આપણે બળજબરીથી આપણા લશ્કરના કબજા હેઠળ રાખ્યો છે. ભારતના લશ્કરે કાશ્મીરની પ્રજા ઉપર કોઈ ઓછા અત્યાચારો નથી ગુજાર્યા. આપણે જેને આતંકવાદીઓ કહીએ છીએ તેમને કાશ્મીરી પ્રજા તેમના દેશની આઝાદી માટે લડતા ક્રાંતિવીરો ગણે છે. મુંબઇમાં બોમ્બ ધડાકા થાય અને નિર્દોષ નાગરિકોના જીવ જાય તે આપણને ખૂંચે છે તેમ ભારતીય લશ્કર કાશ્મીરી યુવાનોને આતંકવાદી ગણાવી ગોળીએ મારે છે અને તેમની મા બહેનો ઉપર બળાત્કાર કરે છે તે કેમ નથી ખૂંચતું ?<br />વિશ્વમાં આતંકવાદની યાદીમાં મોખરા ઉપર આજે પેલેસ્ટાઇનનું નામ આવે છે. આ પ્રદેશ અંગ્રેજોનું સંસ્થાન હતું. ઇ.. ૧૯૪૭માં પેલેસ્ટાઇનનો કબજો છોડી દેતા અગાઉ અંગ્રેજોએ તેમાં મોટી સંખ્યામાં બિન મુસ્લિમ પ્રજા વસાવી, જેમાં ખ્રિસ્તીઓનો અને યહૂદીઓનો પણ સમાવેશ થતો હતો. આ વિદેશીઓ અંગ્રેજોના શાસનકાળમાં અસ્તાચલ દરમિયાન આવ્યા હોવાથી તેઓ મૂળ મુસ્લિમ પ્રજાનો સંહાર કરી શક્યા નહીં. <span style="color:#cc0000;">બીજા વિશ્વયુધ્ધ પછી અમેરિકા અને બ્રિટને મળીને પેલેસ્ટાઈનની મૂળ પ્રજાની જમીન આંચકીને ત્યાં ઇઝરાયલનું નિર્માણ કર્યું હતું. આ મુસ્લિમો આજે પોતાની માતૃભૂમિને વિદેશી પ્રજાના આધિપત્યથી મુક્ત કરવા માટે સંઘર્ષ કરે છે તેને દુનિયા આતંકવાદના નામે ઓળખે છે. આ કહેવાતા આતંકવાદને કારણે ઇઝરાયલી પ્રજા કાયમ માટે ભયના ઓથાર હેઠળ જીવે છે.ઇઝરાયલને અમેરિકા જેવી મહાસત્તાનો ટેકો છે તો આખું ઇસ્લામિક વિશ્વ પેલેસ્ટાઇની ગેરિલાઓની પડખે છે. હકીકતમાં તેઓ ગેરિલા નથી પણ પોતાની માતૃભૂમિને વિદેશી પક્કડમાંથી મુક્ત કરાવવા માટે ઝઝૂમતા સ્વાતંત્ર્ય સૈનિકો છે. </span><span style="color:#ff6600;"><span style="color:#3333ff;">આજે આપણાં પ્રસાર માધ્યમો ઉપર અંગ્રેજોનો એટલો પ્રભાવ છે કે વિશ્વની કોઈ પણ ઘટનાને આપણે અંગ્રેજોનાં ચશ્માંથી જોવાને ટેવાઇ ગયા છીએ. આ કારણે જ પેલેસ્ટાઇનની પ્રજા આતંકવાદી છે, એવી છાપ આપણી છાપાં વાંચનારી પ્રજાના મનમાં ઘર કરી ગઇ છે. આ છાપાંઓ અને ટીવી આપણી સમક્ષ સિક્કાની એક જ બાજુ રજુ કરે છે. સ્કૂલોનાં ઇતિહાસમાં પણ આપણને અંગ્રેજોનો જ દ્રષ્ટિકોણ ભણાવવામાં આવે છે.</span><br /></span>આજે સિરિયા લિયોન નામના દેશમાં જે સંઘર્ષ ચાલી રહ્યો છે, તેના મૂળમાં પણ બ્રિટીશ સંસ્થાનવાદ છે. આ દેશનો કબજો બ્રિટિશરોએ અઢારમી સદીના અંત ભાગમાં લીધો પણ તેમાં ઓગણીસમી સદીમાં મોટી સંખ્યામાં યુરોપિયન તેમ જ કેનેડિયન કાળી ખ્રિસ્તી પ્રજાને વસાવવામાં આવી હતી. સિરિયા લાયેનની મૂળ મુસ્લિમ પ્રજાએ તેનો હિંસક વિરોધ કર્યો હતો. આ વિરોધ આજે પણ ચાલી રહ્યો છે. જોકે તાજેતરમાં બ્રિટીશ લશ્કરે આ દેશમાં પ્રવેશ કરીને આ વિરોધને ક્રૂરતાથી કચડી નાંખ્યો છે.ભારતની દક્ષિણે આવેલા શ્રીલંકામાં પણ બ્રિટીશરોએ પોતાનું સંસ્થાન સ્થાપ્યું હતું. આ ટાપુમાં આવેલા ચાના બગીચામાં કામ કરવા માટે ભારતમાંથી મોટી સંખ્યામાં તામિળ મજૂરોની આયાત કરવામાં આવી હતી. આ મજૂરો આજે ઉત્તર શ્રીલંકામાં તામિળ દેશ માટે લડાઈ લડી રહ્યા છે. શ્રીલંકાની સરકાર માટે ત્રાસવાદીઓ છે તો ભારતના તામિળોની સહાનુભૂતિ તેમની સાથે છે. આ તામિળ ટાઇગરોને ખતમ કરવામાં શ્રીલંકાની સરકારને મદદ કરવાની મૂર્ખાઈ શ્રી રાજીવ ગાંધીએ કરી તેના કારણે તેમને પોતાના જાનથી હાથ ધોવા પડયા હતા. જેઓ એવો પ્રચાર કરી રહ્યા છે કે બધા આતંકવાદીઓ મુસ્લિમ જ હોય છે, તેમના પ્રચારને આ તામિળ ટાઈગરો ખોટો સાબિત કરે છે કારણકે તેઓ બધા જ હિન્દુઓ છે. આવી જ રીતે મોટાભાગના નકસલવાદીઓ પણ હિન્દુ જ હોય છે.બધા જ ત્રાસવાદીઓ મુસ્લિમ જ હોય છે તે પણ પશ્ચિમી પ્રસાર માધ્યમો તરફથી ઊભું કરવામાં આવેલું મોટું જૂઠાણું છે. ભારતના કુલ ૬૦૦ પૈકી ૧૫૦ જિલ્લાઓમાં આજે નકસલવાદીઓનો પ્રભાવ વર્તાઇ રહ્યો છે. ભારતની એક તૃતિયાંશ પ્રજા આજે નકસલવાદીઓની અસર હેઠળ છે. આ પ્રજા મોટા ભાગે વનવાસી અને ગરીબ છે. અંગ્રેજોનો વારસો નિભાવી રહેલી આપણી સરકારે અને તેના અધિકારીઓએ આ પ્રજાનું એટલું શોષણ કર્યું છે કે નકસલવાદીઓનો સાથ લઇને તેમણે ભારતની સરકાર સામે સશસ્ત્ર સંઘર્ષ છેડી દીધો છે. આ બધા જ હિન્દુ 'આતંકવાદીઓ' છે પણ તેઓ બિનસાંપ્રદાયિક છે. તેમને કોઈ ધર્મ સાથે નિસ્બત નથી પણ તેઓ દેશી અંગ્રેજોના શોષણમાંથી મુક્ત થવાનો સંગ્રામ લડી રહ્યા છે. આ સંઘર્ષની વધુ અસર ગામડાંઓમાં જ જોવા મળે છે. શહેરોમાં વધુ અસર મુસ્લિમ ત્રાસવાદની જોવા મળે છે; માટે શહેરી પ્રજામાં એવી ગેરસમજ પેદા થઇ છે કે બધા આતંકવાદી મુસ્લિમ જ હોય છે.<br />ભારતની વનવાસી પ્રજા નકસલવાદીઓને સાથ આપી રહી છે, તેનું કારણ પણ ભારત ઉપર બ્રિટીશ સંસ્થાનવાદની અસર છે. બ્રિટીશરો ભારતમાં જે પધધતિએ રાજ્ય ચલાવતા હતા તે જ પધ્ધતિ અને તુમાખીખોર અમલદારશાહી આજે ચાલી રહી છે. આ પધ્ધતિના શાસનમાં વનવાસી પ્રજાના તેના જંગલ, જમીન અને જળ ઉપરના અધિકારોથી વંચિત કરવામાં આવી રહી છે. તેમની કુદરતી સમૃધ્ધિ તેમની પાસેથી આંચકીને દેશી-વિદેશી ઉદ્યોગપતિઓને સોંપવામાં આવી રહી છે, જેને કારણે આ ગરીબ પ્રજા બરબાદ થઇ રહી છે. આ પ્રજા પોતાના મૂળભૂત અધિકારોનું જતન કરવા માટે અત્યાચારી ભારત સરકાર સામે જંગ ખેલી રહી છે, તેને આપણે આતંકવાદ અને નકસલવાદ તરીકે ઓળખીએ છીએ. આ પણ પ્રસાર માધ્યમોનો જ પ્રભાવ છે ને ?આજે દુનિયાના જે બે દેશો ઉપર આતંકવાદનો આરોપ મૂકવામાં આવે છે તે ઇરાક અને અફઘાનિસ્તાનમાં પણ કહેવાતા આતંકવાદના મૂળમાં બ્રિટીશરોની સંસ્થાનવાદની નીતિ કારણભૂત છે. પહેલા વિશ્વયુધ્ધ દરમિયાન બ્રિટને ઇરાક ઉપર કબજો જમાવવા માટે ગુલામ ભારતના સૈન્યની મદદ લીધી હતી. ત્યારબાદ ભારતીય સૈનિકોનું સ્થાન બ્રિટીશ લશ્કરે લીધું હતું. આજે અમેરિકન લશ્કરે ઇરાકમાં પગદંડો જમાવ્યો છે. પોતાના દેશને અમેરિકાની દાદાગીરીથી બચાવવા માટે ઝઝૂમનારા સદ્દામ હુસૈનને આતંકવાદી ગણાવીને ફાંસી આપી દેવામાં આવી છે. <span style="color:#cc0000;">દુનિયાનો મોટામાં મોટી આતંકવાદી જો કોઈ હોય તો તે અમેરિકાનો ભૂતપૂર્વ પ્રમુખ જ્યોર્જ બુશ છે.</span> અફઘાનિસ્તાનમાં જોવા મળતા આતંકવાદના મૂળમાં પણ અમેરિકાની દાદાગીરી છે. વિશ્વમાં જ્યાં સુધી ગોરી પ્રજાના અત્યાચારો ચાલ્યા કરશે ત્યાં સુધી આતંકવાદનો અંત આવે તેવી કોઈ સંભાવના નથી.</div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-8929330083228108794?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-70038062235456178832009-05-31T20:34:00.001+05:302009-05-31T20:37:48.164+05:30આતંકવાદથી તાલિબાન પોપેગંડાની સફર<p align="justify"><span style="font-size:180%;color:#cc6600;"><strong><em>આતંકવાદથી તાલિબાન પોપેગંડાની સફર</em></strong></span></p><p align="justify">ફરીદ અહમદ </p><p align="justify"><span style="font-size:130%;"><em><strong><span style="font-size:100%;">પહેલા ન્‍યુ વલ્‍ડ ઓડર્ર પછી વોન ઓન ટેરર</span></strong><br /></em></span>લાગે છે કે ન્‍યુ વલ્‍ડ ઓડર્રના નકકી કરવામાં આવેલ પરિણામો અમેરિકાને સમય પમાણે નથી મળયા એને એમ હતુ કે, રશિયા સાથેના શીત યુધ્‍ધ ખતમ થવાથી આખી દુનિયાની ઇકોનોમી પર મડિવાદના સહારે એ પભાવી થઇ જશે. પણ અમુક કારણોસર મૂડિવાદનો લાભ એકલા અ‍મેરિકાને ફળયો નહી, ઉલટાનું રશિયા સાથેની લડાઇના લાભે પાકિસ્‍તાન અણુશકિત બની ગયુ તો નિરંકુશ મૂડિવાદના પતાપે તેલના માલિક આરબો માલદાર થઇ ઇકોનોમી પર કંટોલ મેળવવા માંડયા, આમ પોતાની નિષ્‍ફળતા જોઇ અમેરિકાએ ટેરરિઝમ નામનો નવો શત્રુ શોધી કાઢયો અને ઉંટવૈદુ કરીને અમુક દશો, લોકો સંસ્‍થાઓને કહયું કે તમને આ રોગ છે, માટે તમાર ગળા પર શસ્‍ત્ર ‍કિયા કરવી પડશે, આમ ન્‍યુ વલ્રર્ડ ઓર્ડરમાં રહી ગયેલી કચાશ (પરાયાઓએ મેળવેલ અણુ શકિત અને આ‍‍ર્થિકશકિત) બન્‍નેવ હવે ખતમ કરવામાં આવી રહી છે,વોર ઓન ટેરર અને વર્તમાન આર્થિક મંદીના બહાને તેલીયા રાજાઓ પર કંટોલ કરી લેવામાં આવ્‍યો છે. એટલે હવે બાકી રહેલા લક્ષને સાધવા વર્તૂળ નાનું પડે એમ હતું, અને આ લક્ષને મેળવવા એક નવું જ લેબલ તાલિબાન અથવા તાલિબાનાઇઝેશન શોધી કાઢવામાં આવ્‍યુ, આ લેબલ સીધુ લક્ષને ‍વીંધનારુ છે.<br />બયતુલ્‍લાહ મહેસુદ અને અન્‍યોને પણ થોડી થોડી છૂટછાટ આપીને શકિતશાળી બનાવી દેવામાં આવ્‍યા, બુગ્‍તી અને બલૂચ નેતાઓને ખતમ કરીને સઘળી લડાઇને ૫દેશવાદના બદલે તાલિબાની કરણ તરફ વાળવામાં આવી, હવે મોલાના સૂફી મુહંમદને છોડવામાં આવ્‍યા, અત્‍યાર સુધી મળેલ સ્‍વતંત્રતા અને નિરંકુશ છૂટથી પ‍ાકિસ્‍તાની તાલિબાનો કહેવાત લોકો વધુ ખુશ થઇ ગયા, અને એમણે એમના પભાવ વાળા જિલ્‍લામાં ઇસ્‍લામી કાયદાઓ લાગુ કરવાની માંગ કરી.<br />( એમ તો એમણે માગેલી ઘણી વસ્‍તુઓ પેહલેથી જ સરકારી કાનૂન પમાણે તે પદેશમાં થવી જોઇતી હતી, પણ સરકાર તેનો અમલ કરતી હતી નહી)<br />હવે શરુ થયો અસલી ખેલ પ્રચાર - પ્રસાર માધ્‍યમોએ આખી દુનિયામાં શોર મચાવી દીધો કે, તાલિબાન આવી રહયા છે. ખબરદાર .<br />દુનિયાના અનેક દેશોમાં એવા સંગઠનો છે જે એ દેશના અમુક ભાગો પર એક સ્‍વતંત્ર સરકાર જેટલો અંકુશ ધરાવે છે, શ્રીલંકામાક્ષ્‍ તામિલો (જેમનો હવે ખાતમો થઇ રહયો છે) અને નેપાળમાં માઓવાદીઓ સ્‍વતંત્ર પ્રદેશો પર અંકૂશ ધરાવતા હતા, આફિકાના અનેક દેશોમાં આ પરિસ્થિતિ છે, ભારતમાં પૂર્વોત્‍તર રાજયોમાં રાજયા સરકારોએ અલગતાવાદી સંગઠનો સંર્ઘષ વિરામનો કરાર કરવો પડે છે, આમ આ કોઇ નવાઇની ઘટના ન હતી પાકિસ્‍તાનમાં પણ આવું વધુ અલગ બલૂચ દેશ માટે, અલગ સિંધ માટે પણ થઇ ચુકયું હતુ, પણ ઉપર જણાવ્‍વામાં આવ્‍યુ એમ અહિંયા એક નવા ધ્‍યેય પ્રાપ્‍િત સામે હતી, એટલે પ્રોપેગન્‍ડો શરુ કરવામાં આવ્‍યો કે, તાલિબાન આવી રહયા છે, ખબરદાર. ઇસ્‍લામાબાદથી ૧૦૦ કિ. મી. દૂર ભારતથી ર૦ કિ. મી દૂર કરાંચી પર તાલિબાનો કંટોલ કરી શકે છે, તાલિબાનો ભારતની સરહદમાં ઘુસવા તૈયાર... વગેરે<br />દાઢી ,પાઘડી અને કફની લેંગાવાળા લોકો, બંદૂરો રાઇફલો લઇને ફરતા હોય અને મીડીયા વાળાઓ એની સાથે અત્‍યંત બિહામણા વાકયો બોલતા હોય, એક એવું વાતાવરણ ઉભું કરવામાં આવ્‍યું છે કે, સામાન્‍ય માણસને જાપાન પર પડી રહેલા અમેરિકાના અણુબોમ્‍બ, પાકિસ્‍તાનમાં હજુ પણ ચાલુ અમેરિકાના મિસાઇલ આકમણો, ઇરાક અફગાનિસ્‍તાન અને પેલેસ્‍ટાઇનમાં અમેરિકા અને ઇસરાયેલના રોકેટમારા, ટેન્‍કોની વિનાશકતા કૂચ અને સૈનિકોના બેફામ ગોળીબારથી એટલો ખોફ અને ડર નહી ઉત્‍પન્‍ન થાય,જેટલો દાઢી, પાઘડી, કફની લેંગાવાળા લોકોના હાથમાં એક રાયફલ અને બંદૂકવાળા દશ્‍યોથી થાય છે.<br />હવે મહત્‍વનો પ્ર..ન એ છે કે,આ સિવાય પણ અમેરિકાનું બીજુ કોઇ લક્ષ્‍ય છે? જેને પ્રાપ્‍ત કરવા તે કોઇ બીજુ બહાનું શોધે? અથવા બસ અમેરિકા શાંત થઇ બેસી જશે ? જાણકારો કહે છે કે અમેરિકાની લગામ આજકાલ ઇસ્‍લામ વિરોધી યહૂદી લોબી પાસે છે, અને આ લોબીનું મુખ્‍ય ધ્‍યેય જગતમાંથી ઇસ્‍લામ અને મુસલમાનોને નષ્‍ટ કરવા છે, આતંકવાદનો શબ્‍દ કોઇ ધર્મ વિષેશનો અર્થ ન રાખવા છતાંતેને મુસલમાનનો પર્યાય બને એમ પ્રચલિત કરવામાં આવ્‍યો છતાં તેમાં અમુક અન્‍ય શકિતઓ અને પ્રવૃ‍ત્તિઓ આવી જતી હતી, જે અમેરિકાને સ્‍વીકાર્ય હતુ નહીં માટે હવે તેને સિમિત કરીતે તાલિબાનાઇઝેશન નામની નવી પરિભાષા બનાવવામાં આવી છે, જે સીધી રીતે જ મુસલમાનોને બદનામ કરે છે, હમણાં જ સંપન્‍ન થયેલ ચૂંટણીમાં ભારતીય મીડીયાએ પણ આ જ વલણ અપનાવ્‍યું હતું, આ દરમિયાના સામે આવેલ અન્‍ય શબ્‍દ પ્રયોગો અને જગતમાં ચાલી રહેલ પ્રવૃત્તિઓ જોતાં કહી શકાય કે આ પરિભાષાને હજુ વધારે સિમિત કરીને કઇ રીતે મુસલમાનોને બદનામ કરવામાં આવશે.<br />મુસલમાનોને ઇસ્‍લામના પ્રત‍િ લગાવ અને અન્‍યોના આકર્ષણ અને ઇસ્‍લામ સ્‍વીકાર જોતાં અમેરિકા અને યહૂદીઓ ઇસ્‍લામને જ ટાર્ગેટ બનાવવાનું ધ્‍યેય રાખે છે, એ સ્‍પષ્‍ટ છે.<br />આવી પરિસ્થિતિમાં મુસલમાનો માટે આવશ્‍યક થઇ પડે છે કે, ઇસ્‍લામ અને શરીઅતના આદેશોને જીવનમાં અપનાવવાની સાથે તેને સમાજ અને સામુહિક જીવનમાં પ્રચલિત અને સામાન્‍ય કરી દેવામાં આવે, લોકો માટે તે કોઇ નવી કે અણગમાની વાત ન રહે, ઉપરાંત ઇસ્‍લામી ઓદેશોની સાર્થકતા અને ઉપયોગિતા પૂરવાર કરવામાં આવે, વર્તમાન વૈસ્વિક નિયમોનો અભ્‍યાસ કરીને ઇસ્‍લામી કાયદા - કાનૂન શ્રેષ્‍ઠતા અને સર્વોપરિતા દર્શાવવામાં આવે.</p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7003806223545617883?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-15786786060499188042009-05-25T17:16:00.001+05:302009-06-03T16:42:48.248+05:30देवबंदhttp://www.bbc.co.uk/blogs/hindi/2009/05/devband-wusat-blog.html<br /><p>मैंने पिछले हफ़्ते दो दिन उत्तर प्रदेश के क़स्बे देवबंद में गुज़ारे. वही देवबंद जिसने पिछले डेढ़ सौ वर्षों में हज़ारों बड़े-बड़े सुन्नी उलेमा पैदा किए और जिनके लाखों शागिर्द भारतीय उप-महाद्वीप और दुनिया ऐ कोने-कोने में फैले हुए हैं. आज भी दारुल-उलूम देवबंद से हर साल लगभग चौदह सौ छात्र आलिम बन कर निकलते हैं.<br /><p>देवबंद, जिसकी एक लाख से ज़्यादा जनसंख्या में मुसलमान 60 प्रतिशत हैं. वहाँ पहुँचने से पहले मेरी ये परिकल्पना थी कि ये बड़ा सूखा सा क़स्बा होगा, जहाँ उलेमा की तानाशाही होगी और उनकी ज़ुबान से निकला हुआ एक-एक शब्द इस इलाक़े की मुस्लिम आबादी के लिए अंतिम आदेश का दर्जा रखता होगा, जहाँ संगीत के बारे में गुफ़्तगू तक हराम होगी, हिंदू और मुसलमान एक दूसरे को दूर-दूर से हाथ जोड़ कर गुज़र जाते होंगे, वहाँ किसी की हिम्मत नहीं होगी कि बग़ैर किसी डाँट-फटकार के बिना दाढ़ी या टख़नों से ऊँचे पाजामे के बिना वहाँ बसे रह सकें. देवबंद में मुसलमान मुहल्लों में अज़ान की आवाज़ सुनते ही दुकानों के शटर गिर जाते होंगे और सफ़ेद टोपी, कुर्ता-पाजामा पहने दाढ़ी वाले नौजवान डंडा घुमाते हुए ये सुनिश्चित कर रहे होंगे कि कौन मस्जिद की ओर नहीं जा रहा है. </p><br />इसीलिए जब मैंने सफ़ेद कपड़ों में दाढ़ी वाले कुछ नौजवानों को देवबंद के मदरसे के पास एक नाई की दुकान पर शांति से अख़बार पढ़ते देखा तो फ़्लैशबैक मुझे उस मलबे के ढेर की ओर ले गया जो कभी हज्जाम की दुकान हुआ करता था.</p><br />जब मैंने टोपी बेचने वाले एक दुकानदार के बराबर एक म्यूज़िक शॉप को देखा जिसमें बॉलीवुड मसाला और उलेमा के भाषण और उपदेश पर आधारित सीडी और कैसेट साथ साथ बिक रहे थे तो मेरा दिमाग़ उस दृश्य में अटक गया जिसमें सीडीज़ और कैसेटों के ढेर पर पेट्रोल छिड़का जा रहा है. जब मैंने बच्चियों को टेढ़ी-मेढ़ी गलियों और बाज़ार से होकर स्कूल की ओर जाते देखा तो दिल ने पूछा यहां की लड़कियों के साथ स्कूलों में किसी को बम लगाने का विचार अब तक क्यों नहीं आया. </p><br />जब मैंने बुर्क़ा पहने महिलाओं को साइकिल रिक्शे में जाते देखा तो मन ही मन पूछने लगा यहां मुहर्रम के बग़ैर महिलाएं आख़िर बाज़ार में कैसे घूम फिर सकती हैं. क्या कोई उन्हें सोटा मारने वाला नहीं. </p><br />जब मैंने बैंड बाजे वाली एक बारात को गुज़रते देखा तो इंतज़ार करता रहा कि देखें कुछ नौजवान बैंड बाजे वालों को इन ख़ुराफ़ात से मना करने के लिए कब आँखें लाल करते हुए आते हैं.</p><br />जब मुझे एक स्कूल में लंच का निमंत्रण मिला और मेज़बान ने खाने की मेज़ पर परिचय करवाते हुए कहा कि ये फ़लाँ-फ़लाँ मौलाना हैं, ये हैं क़ारी साहब, ये हैं जगदीश भाई और उनके बराबर में हैं मुफ़्ती साहब और वो जो सामने बैठे मुस्कुरा रहे हैं, हम सबके प्यारे लाल मोहन जी हैं..... तो मैंने अपने ही बाज़ू पर चिकोटी काटी कि क्या मैं देवबंद में ही हूँ? </p><br />अब मैं वापस दिल्ली पहुँच चुका हूँ और मेरे सामने हिंदुस्तान और पाकिस्तान का एक बड़ा सा नक़्शा फैला हुआ है, मैं पिछले एक घंटे से इस नक़्शे में वो वाला देवबंद तलाश करने की कोशिश कर रहा हूँ जो तालेबान, सिपाहे-सहाबा और लश्करे-झंगवी जैसे संगठनों का देवबंद है.</p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-1578678606049918804?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-73078219978936674302009-05-15T08:58:00.001+05:302009-06-03T16:46:03.435+05:30अपना तो खून पानी ! जीना मरना बे मानी !<a href="http://www.divyabhaskar.co.in/gujarat/rajkot/">http://www.divyabhaskar.co.in/gujarat/rajkot/</a><br />Jagdish Acharya, Rajkot<br />Friday, May 15, 2009<br />સોમવારે વાંકાનેર પંથકમાં એક ધૃણાસ્પદ બનાવ બન્યો। વડોદરાના આદિવાસી વિસ્તારમાંથી પેટિયું રળવા માટે કામની શોધમાં આવી રહેલી પંદર-પંદર વર્ષની બે આદિવાસી બાળાઓ ઉપર બે શખ્સોએ બબ્બે વખત બળાત્કાર કર્યા। એ સમાચાર અખબારોમાં છપાયા। લોકોએ રસભર વાચી લીધા અને એ પછી મોટાભાગના લોકો ભૂલી પણ ગયા।<br /><br />આ સમાચાર વાચીને સમાજમાં ખળભળાટ ન થયો. કોઈનું હૈયું રડયું નહીં. કોઈએ પોતાના હૃદયમાં પીડા ન અનુભવી. પંદર વર્ષની ગરીબ બાળાઓના શિયળ લૂંટાય એ ઘટના કદાચ શરમજનક નહીં ગણાતી હોય. એવું લાગે છે કે, આપણે સાવ લાગણીહિન, જડ, સંવેદનો વગરના અને આત્મા વગરની હાલતી ચાલતી લાશો જેવા બની ગયા છીએ.<br />જરા કલ્પના કરો. બન્નો બાળાઓની ઉમર માત્ર પંદર વર્ષની હતી. આપણી પંદર વર્ષની પુત્રી કે નાની બહેન હોય એવી જ એ નિર્દોષ હતી. આપણે આપણી પુત્રીઓને કરતા હોઈએ એટલું જ વહાલ એ બન્નો બાળાઓને પણ એમના મા-બાપ કરતા હશે. એ બાળાઓની ઉમર પણ હતી માતા-પિતા અને પરિવારના હેતભર્યા માળામાં પુષ્પની માફક ઉછરવાની. એ બાળાઓની ઉમર પણ હતી મમ્મી-પપ્પા પાસે લાડકોડ કરવાની, બાર્બીડોલની માગણી કરવાની.<br />એ બાળાઓની ઉમર પણ હતી લાડકા ભાઈઓ સાથે ધીંગામસ્તી કરવાની. એ બાળાઓની ઉમર પણ હતી સારું શિક્ષણ મેળવીને પોતાના ભવિષ્યને ઉજજવળ બનાવવાની, મુગ્ધ આંખો વડે સુખમય ભાવિના સ્વપ્નો નિહાળવાની. આપણી પુત્રીઓ જેવી જ એ બાળાઓ પણ માસૂમ હતી, નિર્દોષ હતી, ગભરુ હતી.<br />પણ, કમનસીબી એ હતી કે, એમના જન્મ ગરીબ પરિવારોમાં થયા હતા. એવા પરિવારોમાં જયાં પેટનો ખાડો કેમ પૂરવો એની દરરોજ સમસ્યા સર્જાતી. એ એવા પરિવારોમાં જન્મી હતી જેના નસીબમાં વિધાતાએ સમાજના શોષણનું ભોગ બનવાના લેખ લખ્યા હતા.<br />આ પરિવારોની ગરીબીનો કોઈને અંદાજ નથી. આદિવાસી વિસ્તારોમાં કાચા ઝૂંપડા બાંધીને જિંદગી ગબડાવ્યે જતાં આ લોકોની દરિદ્રતા, લાચારી અને મજબૂરીના એક અંશની કલ્પના પણ આંખો ભીની કરી જાય એવી છે અને આ મજબૂરી એ પરિવારના અબાલ-વૃઘ્ધો સહુને મજૂરી કરવા મજબૂર કરે છે.<br />આવી જ મજબૂરીને વશ થઈને આ બે આદિવાસી બાળાઓ આપણા સૌરાષ્ટ્રમાં કામની શોધમાં આવી રહી હતી. પેટનો ખાડો પૂરાય એટલું બે ટંકનું ભોજન મેળવવા એ પોતાના પરિવારજનોને છોડીને જામનગર જઈ રહી હતી ત્યારે ટ્રેનમાં બે હરામખોર વાસનાંધો એમને મળી ગયા. કૂદરતને ખોળે ઉછરેલી અને દુનિયાદારીથી અજાણ એવી આ નિર્દોષ બાળાઓ એ પાપીઓની આંખોમાં ઉછળતા વાસનાના સાપોલિયાઓને પીછાણી ન શકી. ભોળવાઈ ગઈ. ‘‘જામનગર આવી ગયું..’’ એમ જણાવી બન્નો નરાધમોએ એ બાળાઓને વાંકાનેર ઊતારી દીધી. બાળાઓ સાથે એમનો ૧૫ વર્ષનો ભાઈ પણ હતો.<br />એ પછીનો ઘટનાક્રમ સમગ્ર માનવજાતિ માટે કલંક સમાન ગણાય એવો છે. બન્નો નરાધમો રાત્રિના ગાઢ અંધકારમાં બન્નો અબૂધ બાળાઓ અને એના ભાઈને સીમમાં લઈ ગયા.<br />ત્યાં જઈ બાળાઓના ભાઈને માર મારીને ભગાડી દીધો. એ ક્ષણની કલ્પના કરો. એ તરુણની સ્થિતિ કેવી થઈ હશે ? પોતાની બહેનોના વાસનાંધ પિશાચો શું હાલ કરશે એ વિચાર સાથે એ કેવો કંપ્યો હશે ? એણે કેટલી વેદના અનુભવી હશે ? એને કેટલીચિંતા થઈ હશે ? અજાણી સીમના કાજળધેરા અંધકારમાં અથડાતાં, કૂટાતા એણે ‘‘બચાવો... મારી બહેનોને કોઈ બચાવો, ભગવાનને ખાતર કો’ક મદદ કરો...’’ એવા પોકાર પાડયા હશે અને જયારે કયાંયથી કોઈ જવાબ નહીં મળ્યો હોય ત્યારે થાકીને, હારીને એણે કેવા આંસું સાર્યા હશે ?<br />નરાધમોના હાથમાં સપડાયેલી બાળાઓની હાલત કેવી હશે ? જેને મદદગાર માન્યા હતા એ રાક્ષસોનું સ્વરૂપ અને મલિન ઈરાદો, પારખ્યા પછી બન્નો બાળાઓ કબૂતરની જેમ ફફડી હશે કે નહીં ? વાસનાંધ હરામખોરોએ સીમમાં બન્નોને પછાડીને બળાત્કાર ગુજાર્યો હશે ત્યારે પંદર-પંદર વર્ષની આ બન્નો બાળાઓએ કેવી પીડા અનુભવી હશે ? કેવું દર્દ થયું હશે ? બન્નોએ સહાય માટે ઈશ્વરને પ્રાર્થના કરી હશે. ‘જો મા, તારી ફૂલ સમી લાડલીઓને આ પિશાચો કચડી રહ્યા છે...’ એવો મૂક આર્તનાદ કર્યોહશે.<br />પંદર વર્ષની બાળાઓના શરીર ચૂંથનારાઓની કેવી વિકતિ હશે ? કઈ હદે એમણે વિકત્તિ ઠાલવી હશે એની આછેરી કલ્પના પણ હૈયું કંપાવી દે તેવી છે. વાત માત્ર આટલેથી જ નથી અટકતી. આ નરાધમોએ બાળાઓને બે દિવસ સધી પોતાના કબજામાં રાખી. બે દિવસમાં ૧૨૫ કિ.મી. ચલાવી. ભૂખી, તરસી, પાશવી અત્યાચારનો ભોગ બનેલી બાળાઓના શરીર કામ નહોતા કરતા.<br />દર્દ અને પીડા સહન નહોતી થતી. પગ લથડિયા ખાતા હતા. ચાલતા ચાલતા પણ આંખોના પોંપચા ઢળી જતા હતા. પણ આ રાક્ષસોમાં દયાનો છાંટો પણ નહોતો. ઘોદા મારી મારીને બાળાઓને ચલાવ્યે રાખી અને ત્યારબાદ થાકીને ઢળી પડેલી, લાચાર, ભયથી ધ્રુજતી બાળાઓ પર બન્નોએ બીજી વખત બળાત્કાર ગુજાર્યો.<br />આ બાળાઓ ઉપર કેવી વીતિ હશે ? એ બાળાઓના માતા-પિતા અને પરિવારજનો ઉપર કેવી વીતિ હશે ? આપણા સંતાનોને શાળા-કોલેજેથી ઘરે આવતા પંદર મિનિટ પણ મોડું થાય તો આપણા હૈયા થડકવા લાગે છે. ત્યારે, બે ઘડી આ બાળાઓના વાલીની જગ્યાએ દરેક મનુષ્ય પોતાને મૂકી જૂએ તો એ ગરીબોની વેદના સમજાશે.<br />તો આંખમાં ખુન્નાસ ઊતરી આવશે. તો નરાધમોને જીવતા સળગાવી દેવાનું ખુન્નાસ ઊભરાઈ આવશે.<br />વાત માત્ર આ એક કિસ્સાની નથી. ભરૂચ, ડાંગ, આહવા અને વડોદરાના આદિવાસી વિસ્તારોમાંથી ખેતમજૂરી તથા રસ્તાનો કામો કરવા મોટીસંખ્યામાં દિવાસી પરિવારો આવે છે. બે કોળિયા ભોજન માટે અહીં આશરો શોધનારા આ ગરીબ પરિવારોની તરુણીઓ અને યુવતીઓના અહીં આપણા સૌરાષ્ટ્રમાં શિયળો લૂંટાય છે.<br />અમરેલી જિલ્લાના એક ગામડામાં વાડીએકામ કરતી એવી જ એક યુવતી ઉપર થોડા સમય પહેલાં પાંચ-પાંચ લંપટોએ સામૂહિક બળાત્કાર કર્યોહતો. રાજકોટની હોસ્પિટલમાં એ યુવતીને લાવવામાં આવી ત્યારે એ બાપડી ઊભી પણ નહોતી રહી શકતી. અંતે એ યુવતી અગાસી ઉપરથી પડી ગઈ છે એવી નોંધ સાથે મામલો સમેટી લેવાયો.<br />આવા કિસ્સાઓ તો હિમશીલાના ટોચ સમાન છે. આદિવાસી યુવતીઓના શરીરો બળજબરીથી ચૂંથવા માટે જ સર્જાયેલા હોય એ હદે એમનું શારીરિક શોષણ થાય છે. આ આદિવાસી કન્યાઓ ખડતલ હોય છે. શારીરિક શ્રમને કારણે એમના દેહો ચૂસ્ત અને સ્નાયૂબઘ્ધ હોય છે. પણ, કઠણાઈ એ છે કે, એમની આખી છાતી ઢાંકી શકે એટલા વસ્ત્રો એમની પાસે નથી હોતા. એમની પાસેથી પસાર થતો દરેક પુરુષ એ ગરીબ શરીરો ઉપર વાસનાના લોલુપ તીરો ફેંકતો જાય છે.<br />શું આ આપણી સંસ્કતિ છે ? આપણે ધાર્મિક હોવાનો દંભ તો આબેહુબ કરતા રહીએ છીએ. જગતજનની અને મા ભગવતી જેવા શબ્દો ઊચ્ચારતા રહીએ છીએ. સ્ત્રી સન્માનની શાણી શાણી વાતો કરતા રહીએ છીએ. નારી ઉત્થાન માટેના સંમેલનો ભરતા રહીએ છીએ. બેટીઓને બચાવવા માટે રેલીઓ કાઢતા રહીએ છીએ અને બીજી તરફ, જેને પૂરતું ખાવાનું પણ નથી મળતું એવા લાચાર-ગરીબ મા-બાપોની લાડકવાયી બેટીઓના શિયળોને ભૂખ્યા વરુઓ ચૂંથતા રહે છે.<br />આ કઈ જાતની સભ્યતા છે ? આ કઈ જાતની સંસ્કતિ છે ? આ કઈ જાતનું પૌરુષત્ત્વ છે ? સાચું પૌરુષત્ત્વ તો અબળઆઓના શિયળોનું રક્ષણ કરવામાં છે. અનેક નરબંકાઓએ અબળાઓના શિયળો બચાવવા માટે મહામૂલા બલિદાનો આપ્યા છે. પણ, અફસોસ, સંત અને શૂરાની ભૂમિ ગણાતા સૌરાષ્ટ્રને આવા નપાવટો અભડાવી રહ્યા છે. આવા કત્યો નિહાળીને કદાચ ઈશ્વર પણ આંસું સારતા હશે. આ નરાધમોને ઈશ્વરના સંતાન કહેવાય ? ના, આ તો અધમમાં અધમ પાપની પેદાશો હશે. આ નરાધમોને પશુ કહેવાય ? ના, પશુઓ પણકદી બળાત્કાર નથી કરતા.<br />સૌરાષ્ટ્રમાં છાશવારે બનતી આવી ઘટનાઓ સમાજ માટે શરમજનક છે. બળાત્કારો કરનારા જાણે છે કે, આ આદિવાસીઓ ગરીબ છે. એમની કોઈ વગ નથી, એમનુ કોઈ મદદ કરવાનું નથી. જરૂર પડશે તો પાંચ-દસ હજાર રૂપિયા દઈને, શામ, દામ, દંડ, ભેદ અપનાવીને મામલો શાંત કરી દેશું. ગરીબોની હેસયિત શું ? ગરીબોને ન્યાય અને અન્યાય શું ?<br />આદિવાસી યુવતીઓ ઉપર બળાત્કારો ગુજારનારા કોઈને ઉદાહરણરૂપ સજા થઈ હોય એવું આજ સુધી સાંભળ્યું નથી. આ ગરીબોના નિ:સાસા કોઈને સંભળાતા નથી. સમાજમાં કોઈના પેટનું પાણી હલતું નથી. સૌરાષ્ટ્રની ભૂમિ ઉપર આવા જઘન્ય કત્ય ન થવા જોઈએ. જે ભૂમિ ઉપર આવા ઘોર પાપકર્મ થાય એ ભૂમિનું સત હણાય જાય.<br />એવા બળાત્કારીઓને તો તાલિબાની પઘ્ધતિથી સદા માટે શાંત કરી દેવા જોઈએ. ન રહે બાંસ ન બજે બાસંૂરી. આવા બનાવોને જે સમાજ હળવાશથી જોયે રાખે એને માનવસમાજ ન કહેવાય, એને નપૂંસકોનો મેળો કહેવાય. એવા સમાજને મા ભગવતીના આરાધક ન કહેવાય, એને તો માતાજીના ‘ભગત’ કહેવાય.<br />>>>><br />ગોવાના દરિયાકિનારે નશીલા દ્રવ્યો સુંઘી સુંઘીને મદહોશ બનેલી કોઈ વિદેશી મહિલા પયર્ટક ઉપર બળાત્કાર થાય છે ત્યારે ટીવી ઉપર ન્યૂઝ ચેનલો કાગારોળ કરી મૂકે છે. કણાર્ટકમાં દારૂના એક પબમાં નાચતી આધુનિક યુવતીઓને ‘રામસેના’ના કાર્યકરોએ ઢીકાપાટુ માર્યા ત્યારે આખો સમાજ ખળભળી ઊઠયો હતો. કેન્દ્રીય મંત્રી રેણુકા ચૌધરી કણાર્ટક દોડી ગયા હતા.શાળાની કોઈ વિધાર્થિની સાથે કોઈ લંપટ શિક્ષક અડપલાં કરે ત્યારે વિધાર્થી સંગઠનો શાળામાં જઈને તોડફોડ કરે છે.<br />પણ, બે કોળિયા ભોજન માટે આવતી ગરીબ આદિવાસી બાળાઓના શિયળો છાશવારે લૂંટાતા રહે છે એમાં કોઈનો આત્મા ઊકળતો નથી. એ બનાવોમાં નારી સંસ્થાઓને આંદોલન કરવા જેવું જણાતું નથી. એ બાળાઓની મદદે કોઈ દોડી જતું નથી. એ બાળાઓ અને એમના પરિવારજનોના મૂંગા હિબકાં, લાચારી, હાયકારા અને એમની આંખોના ખૂણે ઊભરાતાં આંસુઓનું દર્દ સમજી ન શકે એ સમાજને માનવસમાજ ન કહેવાય, એને નપુસંકોનો મેળો કહેવાય.<br />ગરીબોના શિયળ લૂંટાય એને કદાચ બળાત્કાર નહીં ગણવામાં આવતો હોય. સમાજના આ બેવડા ધોરણ, આપણે કેટલા દંભી, પાખંડી, સ્વાર્થી અને સંવેદનહિન છીએ એનું પ્રતિબિંબ પાડે છે.<div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7307821997893667430?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-37430417773244598072009-04-12T10:05:00.001+05:302009-06-03T16:46:03.435+05:30वोट हमारा राज तुम्हारा ये कब तक ? <br /><div><a href="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5505_Sir-002.gif"><img style="WIDTH: 436px; CURSOR: hand; HEIGHT: 2503px" alt="" src="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5505_Sir-002.gif" border="0" /></a> <br /><a href="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5504_Sir-003.gif"><img style="WIDTH: 436px; CURSOR: hand; HEIGHT: 368px" alt="" src="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5504_Sir-003.gif" border="0" /></a> <br /><div><a href="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5504_Sir-003.gif"></a> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /><div><a href="http://urdusahara.net/images/scrollingnews/5504_Sir-003.gif"></a></div></div></div></div></div> <br /><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3743041777324459807?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-40437336711336697082009-04-09T07:52:00.002+05:302009-04-09T08:02:30.476+05:30सबको शिक्षा से आएगा बदलाव<div align="justify"><span class="">महमूद मदनी<br />राज्यसभा सदस्य </span></div><div align="justify"><a href="http://khabar.ibnlive.com./blogs/68/213.html">http://khabar.ibnlive.com./blogs/68/213.html</a></div><div align="justify"><span class="">ये</span> देश एक ऐसा देश है कि पूरी दुनिया में इसके जैसा कोई दूसरा आपको नहीं मिलेगा। एक ऐसा देश जहां इतनी सारी भाषाएं, धर्म, जातियां, कल्चर और भी बहुत सारी चीजें हैं।<br /><br />जनरल इलेक्शन से अगले 5 सालों के लिए लोगों की तकदीर का फैसला होगा। और उस 5 साल की सरकार का असर सिर्फ 5 सालों तक ही नहीं होता बल्कि अगर गलत नीतियां हों तो अगले कई सालों तक हमें उसके प्रभावों के बर्दाश्त करना पड़ता है। ये हमारे देश के भविष्य का सवाल है।<br /><br />पिछले 60 सालों में एक ऐसा वातावरण क्रिएट कर दिया गया है कि मुसलमान और हिंदू अलग रहें। हम एक दूसरे की परेशानियां सोचते नहीं हैं, फिक्र नहीं करते और जज्बात से सोचने की कोशिश नहीं करते कि हमारे सामने वाले के क्या इमोशंस हैं। मेरे ख्याल से चुनावों में धर्म, जाति के आधार पर वोटिंग करना सही नहीं है। ये एक चिंता का विषय है।<br /><br />इंडियन डेमोक्रेसी में मुस्लिम पार्टिसिपेशन नंबर के ऐतबार से ठीक नहीं है और क्वॉलिटी के ऐतबार से तो जीरो है। सही मायने में पार्टियों ने मुस्लिम लीडरशिप को पॉलिटिकल स्पेस नहीं दिया। बल्कि उन लोगों को पॉलिटिकल स्पेस मिला जो पार्टियों के पॉलिटिकल लीडर हैं मुसलमानों के पॉलिटिकल लीडर नहीं हैं। जो जमीन से जुड़े हुए नेता थे और हैं उन्हें पार्टी ने मौका ही नहीं दिया। ऊपर पहुंचे वो जो पार्टी के नेता थे। मुसलमानों के नेता नहीं थे। उन्हीं को मौका मिल रहा है तो वो पीछे मुड़कर क्यों देखेंगे। मैं मानता हूं कि किसी नए पॉलिटिकल इस्टैबलिशमेंट की जरूरत है, पार्टी की जरूरत है। लेकिन सिर्फ इस्लाम और मुसलमान के नाम पर नहीं बल्कि जिन लोगों को न्याय नहीं मिला है वो सब एक साथ आगे बढ़ें।<br /><br />अगर मुसलमान की बात करें तो उसे सिर्फ एजुकेशन की जरूरत है। अगर 20 साल का एक टारगेट मुसलमान सेट कर लें तो 20 साल में एक बदलाव आएगा, एक जनरेशन आएगी। एजुकेशन के मामले में हमने बहुत कोशिश की है। हमसे ज्यादा किसी ने नहीं की है इस देश में। हमारे 3 हजार से ज्यादा प्राइमरी स्कूल चलते हैं मदरसों के साथ। जहां मेन स्ट्रीम प्राइमरी एजुकेशन होती है। हमने लड़कियों के लिए टीचर्स ट्रेनिंग कॉलेज बनाया और अब आगे लड़कियों के लिए वेस्टर्न यूपी में मेडिकल यूनिवर्सिटी बनाने की सोच रहे हैं।<br /><br />ये बहुत बड़ा मुल्क है तो सबसे पहले लोगों को इसके लिए तैयार करना है कि एजुकेशन की जरूरत क्यों है। हम मुसलमानों से ये कह रहे हैं कि तुम्हें बच्चों और बच्चियों को पढ़ाना है खासतौर से बच्चियों को। ये एक दिन का काम नहीं है। इसके लिए आपको 20 से 30 साल का टार्गेट सेट करना पड़ेगा। जो बच्ची आज पढ़ेगी उसी आगे वाली जेनरेशन उसका रिजल्ट होगी। तो 40 साल बाद यापको ये मालूम होगा कि हमने क्या खोया और क्या पाया।<br /><br />मुझे अगर मौका मिलेगा तो मुस्लिम कम्यूनिटी ही नहीं बल्की सबके लिए एजुकेशन, प्राइमरी हेल्थ और समाज में आजादी के नाम पर जो नंगापन फैलाया जा रहा है जिससे हमारी नसल की नसल बर्बाद हो रही है उसको ठीक करने के लिए बोलूंगा। औरतों को बराबरी मिलनी चाहिए लेकिन कपड़े उतारने से बराबरी नहीं मिलती एटीट्यूड बदलने से बराबरी मिलती है। औरत को बाजार में खड़ा कर दिया और घर में उसके साथ वही ढंग है दहेज का भ्रूण हत्या का। ये कैसी आजादी है। </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-4043733671133669708?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-38897858305890195282009-04-02T22:48:00.002+05:302009-06-03T16:38:24.061+05:30हिंद - पाक में आतंकवादी हमले--किसका षड़यंत्र<div align="justify">हिंद - पाक में आतंकवादी हमले--किसका <span class="" id="0" title="Click to correct">षड़यंत्र</span></div><p align="justify"><br /></p><div align="justify">Aziz Burney<br />Group Editor Roznama Rashtriya Sahara<br />भारत और पाकिस्तान आतंकवाद के लिए उपजाऊ ज़मीन साबित हो रहे हैं। इससे पूर्व अफगानिस्तान और इराक आतंकवाद का केन्द्र बन गए थे और पूरी दुन्या में अमेरिका ने आतंकवाद के विरुद्ध युद्ध करने का प्रण करते हुए यदि उन्हें तबाह न किया होता तो आज भी अफगानिस्तान और इराक आतंकवाद की आग में जल रहे होते। न वहां शान्ति प्रिय सरकारें चल रही होती, न हामिद करजई और नूरुल अलमालिकी जैसे शान्ति प्रिया, देश भक्त, मानवता प्रेमी शासक और नेता इन देशों को मिलते। भला हो अमेरिका का के उसे ११ सितम्बर २००१ को न्यू यार्क में वर्ल्ड ट्रेड सेंटर पर हुए आतंकवादी हमले के बाद पूरी दुन्या से आतंकवाद को मिटाने की ज़िम्मेदारी ली वरना खुदा जाने क्या होता?अब आप आशा कर सकते हैं के जिस तरह अमेरिका ने अफगानिस्तान और इराक से आतंकवाद को समाप्त किया उसी तरह भारत और पाकिस्तान से भी आतंकवाद को समाप्त किया जा सकता है। वास्तव में हम भाग्यशाली या दुर्भाग्यशाली कौमें हैं ( दोनों में से जो शब्द आप को उचित लगे) जिन्हें अपने वर्तमान और भविष्य के बारे में स्वयं सोचने की आव्यशकता नहीं है, यह उत्तरदायित्व भी अमेरिका ने स्वीकार कर लिया। यदि हम सोच सकते तो शायद यह अवश्य सोच लेते की क्या कारण है के आतंकवाद या आप्राकृतिक मौत के चलते सबसे अधिक भारत और पाकिस्तान ने अपने नेताओं को खोया है। ३० जनवरी १९४८ को स्वतंत्रता के मसीहा राष्ट्रपिता महात्मा गाँधी की हत्या से लेकर पूर्व प्रधान मंत्री इंदिरा गाँधी और राजीव गाँधी की हत्या तक हमने अपने अनेक राष्ट्रिय नेताओं को खोया है।अगर आतंकवादी हमलों में मरने वाले आम लोगों की बात करें तो यह सूची बहुत लम्बी हो जायेगी। इसी तरह पाकिस्तान ने फांसी के तख्ते पर चढाये जाने वाले जुल्फिकार अली भुट्टो, हवाई दुर्घटना में जनरल जियाउल हक़ और पिछले वर्ष एक आतंकवादी हमले में बेनजीर भुट्टो को खोया है। इस प्रकार पाकिस्तानी जनता की बात करें तो मेरियट होटल पर हुए आत्मघाती हमले से लेकर पुलिस ट्रेनिंग सेंटर पर हुए आतंकवादी हमले तक उन्होंने भी सेंकडों शान्ति प्रिया नागरिकों को खोया है। अगर आतंकवादी हमलों में मारे गए सभी सभी लोगों की बात करें तो बात चाहे भारत की हो या पाकिस्तान की, यह संख्या लाखों से कम नहीं है। हम दोनों ही देश शायद इस बात से संतुष्ट हो जाते हैं के बम धमाका भारत में हो तो निशाना पाकिस्तान को बना दिया जाए और जब बम धमाका पाकिस्तान में हो तो वो इशारा भारत की और कर दे और मीडिया को हर बम धमाके के बाद पहले से ही सुनिश्चित किए गए आतंकवादी संघटनों के नामों को सामने रखने का अवसर मिल जाए।बम धमाके अगर भारत में होते हैं तो यह ज़िम्मेदारी इंडियन मुजाहिदीन और लश्करे तैय्यबा पर डाली जा सकती है और अगर यह बम धमाके पाकिस्तान में हो तो दोषी ठहराने के लिए अल्काइद और तालिबान का नाम ही काफ़ी है। हम यह कहना नहीं चाहते के यह आतंकवादी संघटन इन हमलों में शामिल नहीं होंगे या इन आतंकवादी संघटनों को संदेह के दायरे से बहार रखा जाए, मगर इस से हटकर भी कुछ सोचने की आव्यशकता है। आख़िर बिन लादेन और अलकायदा के भूत का नाम लेकर कितने देशों को नष्ट करने की ज़मीन तैयार की जायेगी?हम यह क्यूँ नहीं सोचते के भारत और पाकिस्तान की तबाही के पीछे किसी और शक्ति का उद्देश्य भी छुपा हो सकता है? क्या हम अफगानिस्तान और इराक़ की परिस्थितियों को अनदेखा कर दें , इस पर गौर न करें के इन दोनों देशों को किस प्रकार तबाह किया गया, क्या यह सच हमारे सामने नहीं है के ९/११ के बाद आतंकवाद पर नियंत्रण पाने के बहने अफगानिस्तान और इराक़ को तबाह कर दिया गया? अमेरिका द्वारा खुले आम भयानक आतंकवादी हमले किए गए, हजारों लाखों की संख्या में मासूम इंसानों की जानें गयीं जिन में अस्पतालों में इलाज करा रहे रोगी भी थे, मासूम बच्चे और औरतें भी थीं। फिर भी हम अमेरिका को शान्ति का मसीहा मानते हैं। उस ने अफगानिस्तान और इराक़ में अपनी कठपुतली सरकारें बनाकर इराक़ की तेल की दौलत पर कब्ज़ा कर लिया और अफगानिस्तान को परदे के पीछे अपनी गुलामी में ले लिया। हमें लगता है के अब पाकिस्तान की बारी है।जिस प्रकार तालिबान का बहाना लेकर अफगानिस्तान को तबाह किया गया था उसी तरह अब तालिबान का बहाना बना कर पाकिस्तान को तबाह किया जायेगा, क्यूंकि पाकिस्तान परमाणु शक्ति है, अफगानिस्तान और इराक़ से बड़ा और ताकतवर देश है, अतः उसे तबाह करने की योजना भी उससे बड़ी और चतुराईपूर्ण होगी। पाकिस्तान को तबाह करने के लिए उस पर चारों तरफ़ से हमलों की ज़रूरत होगी। पाकिस्तान के अन्दर इतने आतंकवादी हमले होंगे के हर तरफ़ तबाही का दृश्य होगा, सरकार असफल हो जायेगी, आतंकवाद पर नियंत्रण न पाने की स्थिति में एक तरफ़ भारत पर आरोप लगाया जायेगा, दूसरी तरफ़ अमेरिका से सहायता की प्रार्थना की जायेगी।फिर अमेरिका पाकिस्तान में दाखिल होने के बाद वहां के शासकों को यह समझाने में सफल हो जायेगा के तुम्हारे परमाणु शक्ति संस्थान अगर तालिबान के हाथ में आगये तो ज़बरदस्त तबाही होगी। अत: इस की सुरक्षा का उत्तरदायित्व हमारे पास रहने दो। लाचार और मजबूर पाकिस्तानी शासक सद्दाम हुसैन का हाल देख चुके हैं, इस लिए न करने की हिम्मत नहीं कर सकेंगे। परिणाम स्वरुप पाकिस्तान की परमाणु शक्ति अमेरिका की मुट्ठी में होगी। उसके बाद अमेरिका तालिबान को समाप्त करने के नाम पर पाकिस्तान का भी वही हाल करेगा जो अफगानिस्तान और इराक़ का हुआ।भारत और पाकिस्तान के बीच समबन्ध इस सीमा तक ख़राब होंगे के भारत को पाकिस्तान की तबाही पर कोई दुःख नहीं होगा और वो उसे तबाह करने के लिए हर तरह की सहायता देने के लिए भी तैयार हो जायेगा। इसलिए भारतीय नेतृत्व को यह समझा दिया जायेगा के देखो तालिबान का पाकिस्तान पर प्रभुत्व हो चुका है और अब वो भारत से केवल १० किलो मीटर दूर हैं। अगर तालिबान का सर नहीं कुचला गया तो वह पाकिस्तान के बाद भारत को भी आतंकवाद द्वारा तबाह कर देगा। आपको मुंबई में हुए (२६/११) आतंकवादी हमले से सीख लेना चाहिए और आतंकवाद के ख़िलाफ़ इस जंग में हमारे साथ खड़ा होना चाहिए। इसके बाद वही होगा जो इराक़ की तबाही के दौरान हुआ था, जिस तरह अमेरिका ने इराक़ को तबाह करने के लिए पाकिस्तान की धरती का उपयोग किया था, उसी प्रकार पाकिस्तान को तबाह करने के लिए भारत की ज़मीन प्रयोग की जायेगी। इस काम को पूरा करने में अमेरिका का परस्त मीडिया ज़बरदस्त रोल निभाएगा। आम जनता को मानसिक रूप से तैयार करेगा के तालिबानी आतंकवाद से छुटकारा पाने के लिए अमेरिका का साथ देना आवयशक है।पिछले एक महीने में दिखायी जाने वाली खबरें अगर आपके मस्तिष्क से ओझल न हुई हों तो आप को याद होगा के इसी महीने अर्थात मार्च में पाकिस्तान की एक मस्जिद में ठीक जुमे की नमाज़ के बीच आतंकवादी हमला हुआ और उसके बाद अब पाकिस्तान के पुलिस ट्रेनिंग सेंटर पर। इन दोनों आतंकवादी हमलों से पहले ही मीडिया तालिबान के भय से पूरी दुन्या को सूचित करता रहा और उसके बाद वास्तव में यह भय सच के रूप में दिखाई देने लगा।यह बात संदेह से परे क्यूँ है के यह पाकिस्तान और भारत के ख़िलाफ़ सुनियोजित षड़यंत्र है? ११ सितम्बर २००१ के बाद पूरी दुन्या को जिस तरह आतंकवाद का भय दिखाया गया और अफगानिस्तान व इराक़ को तबाह कर दिया गया उसका लाभ आख़िर किसे पहुँचा? किस ने अपनी श्रेष्ठता साबित की? किसे ने अपने आप को शक्तिशाली साबित किया? किसने पेट्रोल की दौलत पर कब्ज़ा किया? किसने अपने हत्यारों को बेचने के लिए ज़मीन तैयार की? फिर कब तक हम इन तथ्यों पर विचार नहीं करेंगे? हमने अपने इसी रोजनामा राष्ट्रीय सहारा में पिछले वर्ष लगभग एक महीने तक पूरे एक पृष्ठ द्वारा "९/११ का सच" सामने रखने के प्रयास किया था। आज भी एक हज़ार से अधिक पृष्ठों पर आधारित यह रिपोर्ट हमारे पास मौजूद हैं।इन्टरनेट द्वारा तथ्यों की तलाश करने वाले आज भी ऐसी असंख्य रिपोर्टों का अध्ययन कर सकते हैं के जिन से साबित होता है के अमेरिका ९/११ बिन लादेन या अलकायदा का कारनामा नहीं बलके सी आई ऐ और मूसाद शक के दायरे में हैं। क्या भारत में इंडियन मुजाहिदीन, लश्करे तैय्यबा और पाकिस्तान में तालिबान और अलकायदा, सी आई ऐ और मूसाद की ही साजिशी टोली है? यह बात कड़वी है मगर सच भी हो सकती है। भारत और पाकिस्तान अगर मिल बैठ कर सोचें तो क्या वह ही एक दूसरे की तबाही पर आमादा है या कोई और इन दोनों को तबाह करने की साजिशें रच रहा है? </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3889785830589019528?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-17131234401721626702009-03-26T22:40:00.000+05:302009-03-26T22:42:01.102+05:30राज़ क्या है इन विषैले भाषणों का?<p>राज़ क्या है इन विषैले भाषणों का?</p><p>Aziz Burney<br />Group Editor Roznama Rashtriya Sahara<br />हिंदुस्तान दुन्या का एक मात्र ऐसा देश है, जहाँ स्पष्ट रूप से हिंदू बहुसंख्यक हैं। देश में लगभग ८० प्रतिशत हिंदू होने के बावजूद देश का प्रधानमंत्री एक सिख (अल्पसंख्यक वर्ग से) देश की सब से शक्तिशाली महिला सत्ताधारी गठबंधन यु पी ऐ की चेयरपरसन श्रीमती सोनिया गाँधी और उन के बाद सब से शक्तिशाली राजनितिक व्यक्तित्व अहमद पटेल। तीनों का ही सम्बन्ध देश के विभिन्न अल्पसंख्यक वर्गों से। कुछ दिन पहले तक देश के राष्ट्रपति ऐ पी जे अबदुलकलाम भी अल्पसंख्यक वर्ग से सम्बन्ध रखते थे और आज देश के उपराष्ट्रपति हामिद अंसारी साहब का सम्बन्ध भी अल्पसंख्यक वर्ग से है। ऐसा अनोखा उदहारण विश्व के किसी अन्य देश से नहीं मिल सकता। यह इस देश की लोकतंत्र में आस्था और सांप्रदायिक सोहार्द का सब से बड़ा उदहारण है। यदि किसी राजनितिक दल को यह ग़लतफहमी है की वो हिंदुस्तान के सभी हिन्दुओं या हिन्दुओं की बहुसंख्या की प्रतिनिधित्व करता है तो यह भ्रम है। यदि इस देश का हिंदू नहीं चाहता तो राष्ट्रपति, उपराष्ट्रपति जैसे पदों पर किसी मुस्लमान की नियुक्ति उन्हें सहन नहीं होती। न वो एक सिख का प्रधानमंत्री बनना स्वीकार करते और न ही एक ईसाई महिला का देश का सब से बड़ा शक्तिशाली व्यक्तित्व बन पाना सम्भव हो पता।<br />क्या भारतीय जनता पार्टी और उस के संकेत पर चुनावी सभाओं में विषैले भाषण देने वाले बताएँगे की पिछले लगभग पाँच वर्षों में कितने हिंदू संघटनों ने इस बात पर आपत्ति की है के यह प्रमुख पद अल्पसंख्यकों के पास न हों। देश चलाने का उत्तरदायित्व ऐसे लोगों को न सोंपा जाए जिसका सम्बन्ध बहुसंख्यक वर्ग से न हो। क्या कोई धरना प्रदर्शन, विरोध, जलसा,जुलूस,रैली इस मुद्दे को लेकर आयोजित किया गया? यदि नहीं तो अब चुनाव का समय आते ही भारतीय जनता पार्टी को राम मन्दिर और हिन्दुओं की याद क्यूँ आगई? अपनी राजनीति और महत्त्वकांक्षा के लिए १८ वर्ष तक श्री राम के नाम का प्रयोग करने के बाद भी क्या अपना चेहरा उन्हें आईने में दिखाई नहीं देता। मासूम हिन्दुओं को कारसेवा के नाम पर साम्प्रदायिक दंगों की भेंट चढा देना, हिंदू और मुसलमानों को लड़ा देश को घृणा की आग में झोंक देना क्या हिंदूवादी होने का तर्क करार दिया जा सकता है? क्या इसे हिन्दुओं से प्रेम और उन के अधिकारों की सुरक्षा की प्रक्रिया करार दी जा सकती है?<br />नहीं, बिल्कुल नहीं, कौन देशवासी हिंदू इस बात को स्वीकार करेगा के स्वतंत्रता के मसीहा मोहनदास करमचंद गाँधी की हत्या करने वाला नाथू राम गोडसे हिन्दुओं का प्रतिनिधि था, हिन्दुओं के अधिकारों की सुरक्षा की भावना रखता था, हिंदूवादी था, हिन्दुओं का मित्र था, नहीं! वह मानवता का शत्रु था, भारतीयता का शत्रु था, देश की स्वतंत्रता का शत्रु था, मुसलमानों का ही नहीं हिन्दुओं का भी शत्रु था और ऐसे शत्रु हैं वह सब जो नाथू राम गोडसे जैसी मानसिकता रखते हैं। यदि कुछ लोगों को वरुण गाँधी, साध्वी प्रज्ञा सिंह ठाकुर, योगी आदित्यनाथ और साध्वी प्राची जैसे लोगों में नाथूराम गोडसे की छवि दिखाई देती है तो उन्हें इस देश और इस देश के निवसियों का मित्र या हमदर्द स्वीकार नहीं किया जा सकता।<br />हमने नहीं लिखा वरुण गांधी के चुनावी सभाओं में दिए गए विषैले भाषण पर, हमने नहीं लिखा साध्वी प्राची के अनुत्तार्दायित्व्पूर्ण (गैरजिम्मेदाराना) भाषण पर, हम नहीं लिखते आज भी इस विषय पर, इसलिए की इन भडकाव बातों का उल्लेख घृणा में बढोतरी करने के अतिरिक्त और कुछ नहीं करेगा।<br />परन्तु लिखना पड़ा क्यूंकि भारतीय जनता पार्टी के नेताओं ने चुनाव आयोग के एक उचित सुझाव को मानने से इंकार कर दिया। इसे विचार करने योग्य भी नहीं समझा। वरुण गाँधी की उमीदवारी या चुनावी मुहीम से हटाना तो दूर, उनका उत्साहवर्धन किया जाने लगा। हर क्षेत्र में वरुण गाँधी की मांग है, यह ढिंढोरा पीटा जाने लगा।<br />क्या वरुण गाँधी का यह कहना ठीक था की सभी हिन्दुओं को एक पंक्ति में खड़े हो जाना चाहिए और बाकी लोगों को पाकिस्तान भेज देना चाहिए। हमने बार बार अपने लेखों में अपने भाषणों में इस एतिहासिक सच को सामने रखा है की देश के विभाजन के लिए मुस्लमान नहीं इस देश की राजनीती जिम्मेदार है।<br />१४ अगस्त १९४७ को देश नहीं बंटा बलके मुसलमानों को बांटने का षड़यंत्र रचा गया था और उसके बाद देश के विभाजन के लिए मुसलमानों को जिम्मेदार करार देने का प्रचार इसलिए किया गया की वह हीन भावना का शिकार रहें, स्वयं को अपराधी समझें और उन्हें दूसरी श्रेणी का नागरिक बना कर पेश किया जाए और यही बात आज वरुण गाँधी कह रहे हैं जो उस समय की सम्प्रदयिम मानसिकता की सोच थी तथा देश के विभाजन की नींव बनी।<br />क्या भारतीय जनता पार्टी एक सोची समझी योजना के तहत वरुण गाँधी का चेहरा सामने रख कर देश के एक और विभाजन की नींव डाल रही है? क्या वह अपने देश विरोधी षड्यंत्रों को इतिहास के पन्नों में इस प्रकार दर्ज करना चाहते हैं की १९४७ में जब देश बंटा, तब भी नेहरू परिवार जिम्मेदार था और १९४७ के पशचात जब देश बंटा; तब भी नेहरू परिवार का ही एक सदस्य जिम्मेदार था। अन्तर यह है के पहला विभाजन पंडित जवाहर लाल नेहरू के दौर में हुआ या पहले विभाजन का कारण पंडित जवाहरलाल नेहरू बने और उसके पशचात विभाजन का कारण वरुण गाँधी बने।<br />वरुण गाँधी का सम्बन्ध जिस परिवार से है, उस परिवार ने इस देश की जनता और इस देश की सुरक्षा के लिए अपना खून बहाया है। अपने प्राणों की आहुति दी है। इस परिवार से यदि आज कोई रक्तपात की बात कर रहा है तो उसे न तो अनदेखा किया जा सकता है, न उसे हलके तौर पर लिया जा सकता है। देश की सम्पूर्ण जनता के बिना धर्म व जाती के भेदभाव के बिना मिल बैठ कर यह सोचना होगा के कौन है वह जो वरुण गांधी की यह मानसिकता बना रहे हैं?<br />जिस नवयुवक का सम्बन्ध एक शांतिप्रिय परिवार से हो, उसे क्यूँ आतंकवादी के रूप में प्रस्तुत किया जा रहा है? किसी के हाथ काट डालने की बात कराकर उस की कौनसी छवि पेश की जा रही है? क्या करीमुल्लाह, मज्हरुल्लाह जैसे नामों को वरुण गाँधी की ज़बान से कहलवाकर उस की छवि एक मुस्लिम विरोधी के तरह पेश करना एक षड़यंत्र नहीं है? क्या वरुण गाँधी द्वारा सिखों का मजाक उड़ना, उनको पागल कहलवाना, देश के प्रधानमंत्री और एक विशेष वर्ग का अपमान नहीं है?<br />वरुण गाँधी एक नवयुवक हैं। राजनीती के मैदान में उन का यह पहला कदम है, नया खून, नया जोश, नई उमंगें, शायद उन्हें इतना समय ही न मिला हो के इन बातों पर गहराई से विचार कर सकें, इन चालों को समझ सकें, जान सकें के यह शातिर मानसिकता के राजनीतिग्य उन्हें एक खतरनाक हथ्यार के रूप में प्रयोग कर परदे के पीछे लाभ उठाना चाहते हैं, क्या वरुण गाँधी नहीं जानते के उनकी माँ का सम्बन्ध किस समुदाय से है ? क्या वरुण गाँधी नहीं जानते के उन के दादा का नाम फिरोज़ गांधी था? यदि हम यह कहें के वरुण गाँधी तुम वह हो, जिसकी शिराओं में एक पारसी का खून भी है। तुम तो सांप्रदायिक सोहार्द का जीता जागता उदहारण हो, तुम्हें देख कर तो हिंदुस्तान के बहुसंख्यक यह कह सकते हैं के हाँ तुम्हारे प्रतिनिधित्व पर गर्व हो सकता है, काश के तुम्हें इसी रूप में पेश किया जाता, परन्तु यह हो न सका।<br />हम जानते हैं जलन एक विद्रोही मानसिकता बनाने में मुख्य भूमिका अदा करती है और उच्च परिवारों के शत्रु ऐसे नवयुवकों का प्रयोग बहुत आसानी से कर लेते हैं, जो ईर्षा या हीन भावना की आग में जल रहे हों। हो सकता है के यह कहकर भ्रमित किया गया हो की यदि तुम्हारे ही भाई राहुल गांधी को आने वाले कल का प्रधान मंत्री करार दिया जा सकता है तो तुम्हें क्यूँ नहीं और यह काम हम करेंगे, और बस झांसे में एक मासूम मानसिकता इस षड़यंत्र का शिकार हो गई। जिसके चेहरे पर मासूमियत टपकनी चाहिए थी, वह क्यूँ मित्रों को भी शत्रु बनने पर उतारू होगया। वह क्यूँ भाई को भाई से लड़ाने का दाग अपने दामन पर लेने को मजबूर हो गया? सोचना होगा........वरुण गाँधी को भी, उस की माँ को भी और हम सब को भी। यदि हम खामोश रहे तो अपनी राजनीती के लिए सांप्रदायिक मानसिकता रखने वाले यह लोग एक एक करके प्रत्येक परिवार को प्रत्येक नवयुवक को नफरतों की आग में झोंक देंगे। यह देश जहाँ दूध की नदिया बहती थीं, वहां खून की नदिया बहती नज़र आएँगी, जो एकता व शान्ति का प्रतीक था, वहां नफरतों का ज्वालामुखी नज़र आएगा। क्या हम चुनाव जीतने के लिए कुछ लोगों की सत्ता की चाहत पूरी करने के लिए अपने देश को तबाही के गढे में जाते हुए देखते रहेंगे। नहीं, बिल्कुल नहीं, यह ज़िम्मेदारी हम पर भी आती है। हमें केवल वोट नहीं देना है बलके ऐसी विषैली सोच के नेताओं को सबक सिखाना है...........</p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-1713123440172162670?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-55018488771167038492008-12-24T19:22:00.000+05:302009-06-03T16:45:47.073+05:30કન્‍યા કેળવણી અને ઇસ્‍લામ<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span class="Apple-style-span" style="font-style: italic;"><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(255, 0, 0);"><span class="Apple-style-span" style="font-size:large;">કન્‍યા કેળવણી  અને ઇસ્‍લામ </span></span></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>ઇસ્‍લામ ધર્મનો આધાર જ ઇ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લમ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">અને અમલ પર છે, અર્થાત ઇલ્‍મ પ્રાપ્‍ત કરો અને તે પ્રમાણે અમલ કરો. ઇસ્‍લામી માન્‍યતા અનુસાર અલ્‍લાહ તઆલાએ જયારે માનવ વિશ્વ સર્જવાનો નિર્ણય કર્યો તો પ્રથમ માનવી આદમ  અલૈ.</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.નું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> સર્જન કર્યુ પછી અલલાહ તઆલાએ ફરિ</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શ્‍તા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ઓ ઉપર માનવીની શ્રેષ્‍ઠતા બતાવવા માટે આદમ અલૈ.ને ઇલ્‍મ અને જ્ઞાન આપ્‍યુ.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;text-indent: 0.5in; "><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આમ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મથી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સફર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શરુ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરવાની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માન્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યતા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ધરાવનાર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ધર્મ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અનુયાયીઓ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વિરોધી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોય</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અથવા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સંકુચિત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માનસ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ધરાવતા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શકય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નથી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.</span><span lang="AR-SA" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લામી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇતિહાસ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જોતાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> સ્‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પષ્‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ટ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">થાય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">. </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મુસલમાનોએ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યથાશકિત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ્‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ્ઞાનની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સેવામાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કદી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પાછું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વળીને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નથી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જોયુ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">કમનસીબે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દુનિયા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઉપર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બ્રિટન</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ફ્રાન્‍</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અન્‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યુરોપીય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સત્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તાઓએ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જયારે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કબજો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જમાવ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તેમણે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તાબા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હેઠળના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દરેક</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દેશના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ્ઞાનના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ગળે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ટૂપો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દઇ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દીધો</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:.5in"><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;text-indent: 0.5in; "><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આજે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જયારે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લામી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વિશ્વ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આર્થિક</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રીતે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કઇક</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સધ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ધર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">થયું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આપણે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જોઇએ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છીએ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ્ઞાન</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સેવા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પૂરતા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પ્રયત્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરવામાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આવી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રહયા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ભારતની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વાત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરીએ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આઝાદી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વખતે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ભાગલાના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ભાર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વેઠીને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બેવડ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વળી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ગયેલા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એકલા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પડી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ગયેલા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મુસલમાનોને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">૫૦</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વરસ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સીધા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">થતાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લાગ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એન</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આજે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તેઓ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જાગૃત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">થયા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઘણું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વહેલું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કહેવાય</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> , </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આવી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રીતે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તુટયા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પછી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હરિફાઇ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નહી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">અદેખાઇનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સામનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરીને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આટલા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વહેલા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ટટ્ટાર</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">થવા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મુસલમાનોનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોસલો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દાદ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માંગી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">,<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;text-indent: 0.5in; "><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આપણે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હવે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કન્‍</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કેળવણીની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વાત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરીએ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-indent:.5in"><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શિક્ષણ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ફેળવણી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બાબત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લામમાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્રી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પુરુષ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વચ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ચે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કોઇ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ભેદભાવ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રાખવામાં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આવ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નથી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">કુર્આન અને હદીષમાં અલ્‍લાહ અને તેના રસુલ પયગમ્‍બર સાહેબના અદેશોમાં આવા તફાવત</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ને </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">કોઇ સ્‍થાન નથી.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ઉલટાનું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> સ્‍ત્રીઓને શિક્ષણ અને કેળવણી આપવા ઉપર ભાર મુકવામાં આવ્‍યો છે. એટલે જ ઇતિહાસ </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દ્વારા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">આપણને જાણવા મળે છે, કે મુસ્લિમ સ્‍ત્રીઓએ ઇલ્‍મ પ્રાપ્તિમાં કોઇ પાછીપાની નથી કરી.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પયગમ્‍</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સાહેબ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અલૈ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ફરમાન</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કોઇ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માણસની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્રણ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પુત્રી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોય અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તેણીઓનું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સારું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઘડતર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>અને તેઓના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">બાબત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અલ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લાહ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તઆલાથી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ડરતો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રહે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તેના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જન્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>અન્‍ય એક કથનમાં પયગમ્‍બર સલ. ફરમાવે છે, કે જે કોઇ માણસની એક પુત્રી હોય, અને તે તેણીનું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> યોગ્‍ય ઘડતર કરે, સારા સંસ્‍કારો શીખવાડે, સારું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> શિક્ષણ આપે, અલ્‍લાહ તઆલાએ આપેલ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>નેઅમતોથી એની પરવરિશ કરે, તો આ બેટી તેને જહન્‍નમ–નર્કથી બચવા માટે આડ બની જશે.<span style="mso-spacerun:yes">  </span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="mso-tab-count:1">            </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">બુખારી શરીફમાં પયગમ્‍બર સલ.ના એક કથન- હદીષ નો ઉલ્‍લેખ છે તેમા તો માણસને તેની ગુલામડીઓ અને નોકરાણીઓને પણ શિક્ષણ આપ્‍વાનુ પરોત્‍સાહન<span style="mso-spacerun:yes">  </span>આ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પવા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">મા</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> આવ્‍યુ છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>પયગમ્‍બર સલ. ના પવિત્ર<span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પત્નિ </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">હઝરત આઇશા રદી. મદીનાની સ્‍ત્રીઓના વખાણ કરતા હતા, એટલા માટે કે મદીનાની સ્‍ત્રીઓ દીન શીખવા સદા તત્‍પર<span style="mso-spacerun:yes">  </span>રહેતી હતી, અને શર્મના કારણે પુરુષોથી પાછળ ન રહેતી હતી.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>પયગમ્‍બર સલ્‍લલ્‍લાહુ અલૈહિ વ સલ્‍લમ પણ સ્‍ત્રીઓના શિક્ષણ બાબત સદા તત્‍પર અને ઉત્‍સાહી રહેતા. સામાન્‍ય સજોગોમા</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> અવસરો ઉપરા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ત એક નકકી દિવસ‍ વિશેષ </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રૂપે </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">સ્‍ત્રીઓ માટે નકકી કર્યો હતો, જેમા તેણીઓને પયગમ્‍બર સાહેબ સલ. શિક્ષણ આ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">પતા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span>અને ધર્મની વાતો શીખવાડતા.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>એટલે જ આપણે જોઇએ છીએ કે પયગમ્‍બર સાહેબ સલ.ના સમયકાળથી જ સ્‍ત્રીઓ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> ઇલ્‍મની દુનિયામાં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> તેમનું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> સ્‍થાન પાકું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> કરી લીધું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> હતું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">. આ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પ </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">સલ્‍લલ્‍લાહુ અલૈહિ વ સલ્‍લમ ના સમયે મકકામા લખતા વાચનાર માણસોની સખ્‍યા ગણીને ૧૩ અથવા ૩૦ હતી</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">,</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> પર</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">તુ આ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પ </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">સલ્‍લલ્‍લાહુ અલૈહિ વ સલ્‍લમના પોત્‍સા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">હન અને તાકીદના કારણે થોડા જ સમયમા એટલા બધા મુસલમાનો લખતા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> વાચતા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> શીખી ગયા કે. અલ્‍લાહના અદેશો એટલે કે કુર્આન અને પયગમ્‍બર સાહેબના કથનો એટલે હદીષો તેઓ કાગળ, ચામડા કે અન્‍ય વસ્‍તુઓ ઉપર લખી લેતા હતા.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>પયગમ્‍બર સાહેબના પત્નિ હઝરત હફસા રદી. એ અન્‍ય એક સ્‍ત્રી પાસેથી લખતા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> વાંચતા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> શીખ્‍યું </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">હતું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, અન્‍ય એક પત્નિ હઝરત સફિય્‍યહ પકવાનમાં બે મિસાલ હતાં, ઇબ્‍ને મસ્‍ઉદના પત્નિ તેમની કારીગીરીથી પોતાનું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> અને ફુલ ટાઇમ શિક્ષણમાં વ્‍યસ્‍ત એમના પતિનુ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> પણ ભરણપોષણ કમાઇ લેતા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">.</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> હઝરત આઇશા રદી. સારવાર અને ઇલાજમાં નિપુણ હતા, તેઓ પોતે કહે છે કે પયગમ્‍બર સાહેબ બિમાર પડતા તો અરબસ્‍તાનના મોટા મોટા તબીબો સારવાર માટે આવતા, અને તેણી તેઓના બતાવેલ નુસ્‍ખા યાદ કરી લેતાં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">. ઉમ્‍મે વરકહ અને અન્‍ય સ્‍ત્રીઓએ આખુ કુર્આન હિફઝ કરી લીધુ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> હતુ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>બાદના સમયમા આ સિલસિલો </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ચા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">લુ જ રહયો, એક હઝાર વરસોની યાદી હમણા આ</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પવી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> શકય પણ નથી, થોડા વરસો પૂર્વે મુંબઇમાં જેમનુ અવસાન થયુ એ જનાબ કાઝી<span style="mso-spacerun:yes">  </span>અત્‍હર મુબારકપુરી સાહેબે એક પુસ્તક લખ્‍યુ છે, </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">‘</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ખવાતીને ઇસ્‍લામકી દીની ઇલ્‍મી ખીદમાત</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">‘</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span>તેમાં એમણે જ્ઞાનના વિવિધ ક્ષેત્રોમાં નામના પેદા કરનાર હઝારો સ્‍ત્રીઓનો ઉલ્‍લેખ કર્યો છે, શકય હોય તો<span style="mso-spacerun:yes">  </span>દરેકે આ પુસ્‍તકનો અભ્‍યાસ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>કરવો જોઇએ.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>આમ ઇસ્‍લામી તાલીમ અને આદર્શો અનુસાર સ્‍ત્રી<span style="mso-spacerun:yes">  </span>કેળવણી અને શિક્ષણ બાબતે કોઇ બાંધ નથી એટલુ જ નહિ , એ ધાર્મિક રીતે આવશ્‍યક , આવકાર્ય અને સરાહનીય કાર્ય છે એ સ્‍પષ્‍ટ છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>આનુ એક સ્‍પષ્‍ટ ઉદાહરણ આ પણ છે કે આજકાલ મુસલમાનો </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દ્વારા </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">બાળકો માટેના મદરેસાઓ ચલા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વવા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">માં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> આવે છે એ જ પમાણે<span style="mso-spacerun:yes">  </span>બાળકીઓ માટેના પણ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>વિશેષ મદરસાઓ ચલા</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વવા</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">મા</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ં</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> આવી રહયા છે. આ જ પરિસ્થિતિ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>સ્‍કૂલો<span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> અન્‍ય તાલીમી સસ્‍થાઓની છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>અ</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્રે </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> હું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> બે<span style="mso-spacerun:yes">  </span>ત્રણ સ્‍પષ્‍ટતાઓ કરવાનો મોહ પણ રોકી શકતો નથી.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">(૧) જ્ઞાન</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">-</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મનો</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મુળ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઉદેશ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-spacerun:yes">  </span></span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લામની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નજરે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જોબ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">સર્વિસ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નોકરી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ચાકરી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નથી</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">. </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ન</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ્ઞાનનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અાશય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પૈસા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કમાવો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રોજગાર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મેળવવાનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે,</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">અને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જ્ઞાનની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મહામૂલી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દોલતને</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આવા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નાનકડા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મકસદ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પ્રાપ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરવું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પુરુષ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પણ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શોભનીય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નથી,</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્રી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કેમ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કરી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હોય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શકે </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">? </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્રીની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આવી</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દરેક</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">જરૂરતોનો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ભાર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">લામ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">દ્વારા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">તેના</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પિતા</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઉપર</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નાખ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યો</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">છે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માટે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સર્વિસ</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">, </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">જોબ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style=" mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રોજગારની</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">નિય્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">યતે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇલ્</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">‍</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">શીખવું</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કોઇ</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સરાહનીય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કાર્ય</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ન</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કહેવાય</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"> </span>એટલે જ આ બાબતને ઇસ્‍લામની વિશિષ્‍ટતા કહી શકાય કે એણે સ્‍પષ્‍ટ </span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">રૂપે</span><span lang="GU" style="font-family:Shruti;"> </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">કહયું</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> છે કે સ્‍ત્રીનું </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">અસલ કાર્યક્ષે</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ત્ર</span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"> ઘર છે, તે ચિરાગે ખાના છે, શમ્‍એ મહેફિલ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>નથી, જરુરત પમાણે ઘર બહાર નીકળવા, કમાવા અને કર્તવ્‍ય નિભાવ્‍વાની પણ છુટ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"> </span>બીજી વાત એ છે કે ફકત જોહેર જીવનમાં કાર્યરત સ્‍ત્રીઓને જોઇને પણ મુસ્લિમ સ્‍ત્રીના શિક્ષણ કે અભણતા<span style="mso-spacerun:yes">  </span>વિશે કોઇ મંતવ્‍ય બાંધવુ ખોટો આધાર કહેવાશે.</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align:justify"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>અમને તો સમગ્</span><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ર </span><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">મુસ્લિમ વસતી બાબતે શિક્ષ્‍િાત કે અશિક્ષ્‍િાત હોવાની જે ઓછી ટકાવારી દર્શાવવામા આવે છે એ બાબતે વાંધો છે એટલે કે શિક્ષ્‍િાત કે અશિક્ષ્‍િાત હોવાની ગણતરી માટેનો કોઇ નકકી માપદંડ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>રાષ્‍ટીય સ્‍ત્‍રે જ નકકી નથી.</span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>આ એક બીજો વિષય છે હમણા એની ચર્ચા અસ્‍થાને છે<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"></p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-5501848877116703849?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-30183844318640320602008-12-16T18:55:00.001+05:302009-06-03T16:45:47.074+05:30ઇસ્‍લામ અને નારી સન્‍માન<p class="MsoNormal"><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1">        </span>ઇસ્‍લામ અને નારી સન્‍માન </span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"><span lang="GU" style="mso-bidi-language: GU;font-family:Shruti;">સ્‍ત્રી અને પુરુષ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>માનવીય સમાજના બે સરખા ભાગો છે, સમાજ માટે બન્‍નેવનું સમતોલ સ્‍થાન બતાવતાં અલ્‍લાહ તઆલા ફરમાવે છે , </span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">હે લોકો અમે તમને એક પુરુષ અને એક સ્‍ત્રીથી પેદા કર્યા છે.( કુર્આન ૪૯- ૧૩)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઈસ્‍લામના આગમન પૂર્વે દરેક સમાજ અને કોમમાં સ્‍ત્રીના અસ્તિત્‍વને પાપ અને પતીતની માન્‍યતા આધારિત અપશુકન સમજવામાં આવતું હતું, ઘણા સમાજોમાં તો સ્‍ત્રીનું સ્‍થાન એવું હતું કે તેઓ સ્‍ત્રીને માનવી પણ સમજતા હતાં, કે કેમ એમાં પણ શંકા થઇ આવે છે. <span style="mso-spacerun:yes"> </span>તે એક જાનવરની જેમ પુરુષના ઘરમાં રાખવામાં આવતી, મુહમ્‍મદ પયગમ્‍બર સાહેબે સંદેશો સંભળાવ્‍યો કે<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આસમાન અને જમીન બધું અલ્‍લાહનું જ છે, તે જે ઇચ્‍છે છે તે પેદા કરે છે, જેને ઇચ્‍છે છે તેને માદા (છોકરી) અને જેને ઇચ્‍છે છે તેને નર (છોકરો) આપે છે. (કુર્આન ૪૨-૪૯)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ્‍ત્રી અને પુરુષના સમતોલ અસ્તિત્‍વના કારણે જ અલ્‍લાહ તઆલાએ એના આદેશોમાં બન્‍નેને સમાન અને સરખી હેસિયત આપી છે, કુર્આનમાં એક જગાએ છે<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">‘ હે નબી મુસલમાન પુરુષોને કહી દો કે, નજરો નીચી રાખે, અને. શર્મગાહ (શરીરના ગૃપ્‍ત ભાગો)ની રક્ષા કરે અને હે નબી મુસલમાન સ્‍ત્રીઓને પણ કહી દો કે નજરો નીચી રાખે અને શર્મગાહો(શરીરના ગૃપ્‍ત ભાગો)ની રક્ષા કરે.‘ (કુર્આનઃ ૩૦-૩૧)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કોઇ પણ સમાજની સુખાકારી અને પ્રગતિ માટે આવશ્‍યક હોય છે કે તેના દરેક અંગોને, વ્‍યકિતને સમતોલ અને યોગ્‍ય સ્‍થાન મળે. માટે આવશ્‍યક છે કે સ્‍ત્રીને પણ ઘરમાં સમાજમાં, ગામમાં અને દેશમાં યોગ્‍ય સ્‍થાન આપવામાં આવે, આ જ બાબત ઇસ્‍લામ અને કુર્આનની નજરે પણ આવશ્‍યક અને અનિવાર્ય છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">કુર્આન શરીફમાં એટલે જ ‍સ્‍ત્રીઓ સાથે સદવર્તન કરવાની વિશેષ તાકીદ કરવામાં આવી છે (કુર્આનઃ૪-૧૮)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">મકકાની ફતેહ વખતે નબીએ કરીમ સલ્‍લલ્‍લાહુ અલયહિ વ સલ્‍લમ દ્વારા કરવામાં આવેલ મહત્‍વના નિવેદન –પ્રવચનમાં પણ લોકોને સ્‍ત્રીઓના અધિકાર અને સન્‍માન બાબત વિશેષ ધ્‍યાન રાખવાની તાકીદ કરવામાં આવી હતી<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count: 1">        </span>નમુના રુપે અત્રે અમુક બાબતો રજૂ કરુ છુ, જેનાથી સ્‍પષ્‍ટ થાય છે કે ઇસ્‍લામમાં સ્‍ત્રીને એક નોખી, સ્‍વતંત્ર અને વિશેષ હેસિયત આપવામાં આવી છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count: 1">        </span>સ્‍વતંત્ર વ્‍યક્તિત્‍વ</span><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">ઇસ્‍લામે સ્‍ત્રીને એક નોખું અસ્તિત્‍વ અને તેના પતિથી અલગ મહત્‍વ આપ્‍યું છે, તેને માત્ર પતિની પૂંછડી નથી બનાવી કે પતિના અસ્તિત્‍વમાં તેનુ અસ્તિત્‍વ ખોવાય જાય. આ માટે તેણીને પણ તેના ધન-દોલતની માલિક સમજી તેમાં વહીવટ કરવાનો પૂરે પૂરો કાનૂની અને<span style="mso-spacerun:yes">  </span>ઇસ્‍લામી હક આપવામાં આવ્‍યો. (કુર્આનઃ નિશાઅ ૯૭)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count: 1">        </span>માનવીય સમાનતાઃ </span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">માનવીય સમાનતાની દષ્ટિએ પણ પુરુષ અને સ્‍ત્રીમાં કોઇ ફરક નથી. અને આખિરતમાં પણ સવાબ - પુણ્‍યની દષ્ટિએ બેઉ સરખાં છે (નહલઃ ૯૭)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પતિની પસંદગીનો હકક</span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">પુરુષની જેમ ‍સ્‍ત્રીને પણ તેના જીવનસાથીની પસંદગી બાબત સંપૂર્ણ અધિકાર આપીને એ માટે સ્‍ત્રીની મંજૂરીને આવશ્‍યક ઠરાવવામાં આવી છે, તેની મરજી વિરુદ્ધ કોઇને અધિકાર નથી કે તેના વૈવાહિક જીવન બાબત કોઇ પણ જાતનો ફેંસલો કરે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">વારસાઇ હક</span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">એ જ પ્રમાણે પુરુષોની જેમ સ્‍ત્રીઓને પણ સગાઓ, એટલે કે માતા- પિતા અને ઔલાદ તરફથી વારસાઇમાં ભાગીદાર બનાવવામાં આવી છે.(સુરએ નિસાઅઃ ૭)<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count: 1">        </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>આ અમુક તે બાબતો ગણાવી છે, જેના વિશે મુસલમાનો અને ગેરમુસ્લિમોમાં પણ ખોટી ગેરસમજ ફેલાયેલી છે, બાકી ઇસ્‍લામની દષ્ટિએ માનવસમાજના આ બન્‍ને પૈડાઓ વચ્‍ચે કોઇ ભેદભાવ નથી, હા જેમ બે પુરુષ વચ્‍ચે કે કોઇ સંઘ અથવા સંગઠનની જવાબદારીઓ બાબતે, તેના જિમ્‍મેદારોના અધિકારો અને જવાબદારીઓની વહેંચણી હોય છે, એ જ પ્રમાણે સંસાર, ઘરેલુ જીવન, બાળકોની કેળવણી, અને અન્‍ય બાબતો વિશે ઇસ્‍લામ દ્વારા પુરૂષ અને સ્‍ત્રી વચ્‍ચે સ્‍પષ્‍ટ જવાબદારીઓ અને અધિકારોની વહેંચણી કરી દેવામાં આવી છે. જેમ કે શારિરીક રીતે ગર્ભ ધારણ કરવાથી લઇને બાળકને જન્‍મ આપવાની<span style="mso-spacerun:yes">  </span>જવાબદારી કુદરતી રીતે જ સ્‍ત્રીને આપવામાં આવી છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આ જ પરિપેક્ષ્‍યમા જોઇએ તો સ્‍ત્રીને અનેક બાબતોમાં પુરુષથી ચઢિયાતા અધિકારો ઇસ્‍લામ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>દ્વારા આપવામાં આવ્‍યા છે. જેમ કે </span><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:1.0in;text-align:justify"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">૦ પત્નિ અને ઔલાદની ભરણપોષણની સંપૂર્ણ જવાબદારી ફરજિયાત રૂપે પતિ ઉપર નાંખવામાં આવી છે .(સુરએ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>બકરહ<span style="mso-spacerun:yes">  </span>૩૨) </span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:.5in;text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">૦ શાદી માટે સ્‍ત્રીને મહેરની હકદાર બનાવ્‍વામાં આવી છે, અર્થાત સ્‍ત્રી તેના અને તેના ખાનદાનના મોભા અને સ્‍થાન અનુસાર યોગ્‍ય રકમ શાદીના બદલા રૂપે શોહર પાસેથી લેવાની હકદાર છે. આ એવો હક<span style="mso-spacerun:yes">  </span>છે કે જો સ્‍ત્રી - પુરુષ તેમની સંમંતિથી છોડી દેવા માંગે તો પણ ચાલશે નહી, અફસોસ લોકોએ આજે અવળી રસમ અપનાવી છે, અને ઉલટાના છોકરા પક્ષવાળાઓ સ્‍ત્રીપક્ષ પાસેથી દહેજની માંગણી કરે છે.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:.5in;text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">સ્‍ત્રી અધિકારો માટે લખતા વિચારતા કે કાર્ય કરતા માણસો માટે આ મહત્‍વનો પોઇન્‍ટ છે, ઇસ્‍લામ શાદીના અવેજમાં સ્‍ત્રીને માલની અધિકારી અને હકદાર ગણે છે, નહિં કે પતિને.<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:.5in;text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">૦ કુદરતી વ્‍યવસ્‍થાને આધિન અમુક કમઝોરીઓ કે પરિસ્થિતિઓના કારણે સ્‍ત્રી માટે ઇઝઝત અને આબરૂ એટલે કે શીયળતા મોટી પૂંજી ગણવામાં આવી છે આ બાબતે પુરુષોની મેલી મથરાવટીને સામે રાખીને સ્‍ત્રીને કલંકિત કરવાની કોશિશ અને તેના પર ખોટા આક્ષેપો મુકનાર માણસ માટે કુર્આનમાં સ્‍પષ્‍ટ સઝાઓ નકકી કરવામાં આવી છે. </span><span style="mso-bidi-language:GU"><o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin-left:.5in;text-align:justify;text-indent:.5in"><span lang="GU" style="mso-bidi-language:GU;font-family:Shruti;">આખા કુર્આનમાં ફકત ચાર સઝાઓ સ્‍પષ્‍ટ રૂપે નકકી દર્શાવવામાં આવી છે, એક ચોરીની, એક હત્‍યાની , એક વ્‍યાભિચારની અને એક સ્‍ત્રી ઉપર વ્‍યાભિચારના ખોટા આરોપની.</span><span style="mso-bidi-language: GU"><o:p></o:p></span></p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3018384431864032060?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-74606825643809980962008-12-13T19:08:00.000+05:302009-06-03T16:43:18.255+05:30ઇસ્‍લામ, ભારત, મુસલમાનો અને આતંકવાદ<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/QRarCGMbVS8&amp;hl=en&amp;fs=1"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowscriptaccess" value="always"><embed src="http://www.youtube.com/v/QRarCGMbVS8&amp;hl=en&amp;fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7460682564380998096?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-84692907555205439122008-11-29T16:09:00.002+05:302008-11-29T16:18:07.657+05:30Press-Release: Condemnation Of Mumbai Terror Attack<span class="Apple-style-span" style="color: rgb(51, 51, 51); line-height: 18px; font-family:'Trebuchet MS';font-size:13px;"><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 15px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; ">NDIAN-AMERICANS CONDEMN THE MUMBAI TERROR ATTACKS AND SEEK EFFECTIVE GOVERNMENT ACTION TO STOP TERRORISM</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 15px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; ">November 28, 2008 </p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 15px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; ">As a broad-based coalition committed to promoting justice, peace and human rights, we denounce in strongest possible terms the dastardly terror attacks in Mumbai and demand that the highest echelons of  political decision makers in India, be held accountable for what seems to be widespread and escalating trend of abject failures in protecting precious lives of ordinary citizens and preserving the pluralistic fabric of India.</p><p style="padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 15px; padding-left: 0px; margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; ">We express............................<a href="http://indianmuslims.in/press-release-condemnation-of-mumbai-terror-attack/">More</a></p></span><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-8469290755520543912?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-30973437362967620722008-11-23T19:23:00.003+05:302008-11-23T19:32:46.508+05:30ઇસ્‍લામ, ભારત, મુસલમાનો અને આંતકવાદ<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family:Shruti;"></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">યહીં પ્‍ો શકિત ભી શાંતિ ભી </span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">યહીં પે અહિંસા કી રોશની ભી<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ઇસી લીયે તો બુલંદતર હે</span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">જહાં મેં હિંદુસ્‍તાન વાલે<o:p></o:p></span></p> <p class="MsoNormal"></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;">ઇસ્‍લામ અ<span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ને  ભારત </span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">મુસલમાનોની માન્‍યતા પ્રમાણે સૌપ્રથમ માનવી આદમને સ્‍વર્ગમાથી સીધા ભારતની ધરતી પર અલલાહ તઆલાએ ઉતાર્યા, કેટલાયે આરબ લેખકો ભારતને માનવીનુ પૈતૃક ઘર ગણાવે છે, મુસ્લિમ સંશોધકોએ આ વાત પણ લખી છે કે પ્રથમ માનવી આદમ અલૈ. કેટલાક ફૂલ અને છોડ પણ સ્‍વર્ગમાથી સાથે લઇ ભારતમાં ઉતર્યા હતા, જેના કારણે ભારતની જમીન ફળદ્રુપ છે.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ઇસ્‍લામી માન્‍યતા અનુસાર સ્‍વર્ગની ચાર નદીઓ ધરતી પર વહેતી મૂકવામા આવી છે, જેમાંથી એક ભારતમાં વહે છે. </span><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">મુસ્લિમ ઇતિહાસકારોએ અન્‍ય્‍ા એક બાબત પણ વિષેશ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">રૂપે લખે છે કે અરબસ્‍તાનમાં પેગમ્‍બર મુહમ્‍મદ સાહેબ (સલ)ના નબી હોવાના દાવાને સાભળી પુર્વ ભારતના એક અગ્રણી રાજાએ તેના તરફથી શુભેચ્‍છા મંડળ અરબસ્‍તાન મોકલ્‍યું</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">હતું અને પયગમ્‍બર સાહેબે એમને આવકારતાં કહયું કે મને ભારતની દિશામાથી ખુશ્‍બૂ આવે છે.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">પયગમ્‍બર સાહેબનું કથન છે કે હઝરત આદમ અલૈ. સૌથી પહેલા માનવી છે અને માણસોમા સૌથી પહેલા હાજી છે,</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">અમુક લેખકોના મતે હઝરત આદમ અલૈહીમુસ્‍સલામે હિન્‍દુસ્તાનથ પગપાળા ૪૦ હજ કર્યા છે.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">મકકા શરીફની મુખ્‍ય</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ઇમારત એટલે કે ખાનઅે કાબાથી ભારત પૂર્વ દિશાએ છે, અને મકકાની દરેક મહત્‍વની અને પવિત્ર</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">વસ્‍તુઓ , જેમ કે હજરે અસવદ, મુલ્‍તજમ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">કાબાનો દરવાજો , મકામે ઇબ્રાહીમ , સફા અને મરવહની પહાડીઓ, મિના, મુઝદલિફહ, અરફાત અને ભારત</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">આ બધુ જ પૂર્વ દિશામા છે ભારતીય મુસલમાનો આને પોતાનું સદભાગ્‍ય સમજે છે.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ભારતની મહાનતા માટે આથી વિશેષ કઇ કહેવાનું નથી . સ્‍વયં ભારતની વિશાળતા, સમૃધ્‍ધતા , વિવિધતા અને ભવ્‍ય</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">સંસ્‍કૃતિ નો ઇતિહાસ એ ભારતની એવી મહામૂલી દોલત છે કે‍ વિશ્વમા એનો પર્યાય ઉપ્‍લબ્‍ધ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">નથી.</span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"><o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ભારતની આ મહાનતા અને</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">વિવિધતાનુ મૂળ શું છે ? </span></span></p> <span lang="AR-SA" style="line-height:115%;font-family:Shruti; mso-ascii-font-family:Calibri;mso-fareast-font-family:Calibri;mso-hansi-mso-ansi-language:EN-US;mso-fareast-language:EN-US;mso-bidi-language: AR-SAfont-family:Calibri;"><div style="text-align: justify;"><span style="mso-tab-count:1">        </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">આ મહાનતાનુ મૂળ તેમા વસ્‍તી</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">વિવિધ લઘુ‍મતિઓ છે, એક જ વાકયમાં</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">કહીએ તો ભારત લઘુમતિઓનો દેશ છે, તેમા કોઇ પ્રજા કે ધર્મના લોકો બહુમતિમાં હોવાના બદલે વિવિધ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">લઘુમતિઓની બહુમતિ છે, અને આ સઘળી લઘુતિઓએ સહઅસ્તિત્‍વ માટે પરસ્‍પરના ભાઇચારની વિકસાવેલ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">સંસ્‍કૃતિ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">એ જ તેની મહાનતાનું મુળ છે.</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">એને જ અહિંસા અને બંધુત્‍વનુ મથાળું આપીને ગાંધીજીએ તેમની ચળવળ ચલાવી હતી</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">અને દેશને એક સુત્રે</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">બાંધી દીધો હતો, આજે એ સુત્રો અને સંસ્‍કારોનો</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">અવકાશ સર્જાયો છે, એ જ સઘળી સમસ્‍યાઓનું મુળ છે, આ જ ભારતમા પ્રસરી</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">રહેલા પરસ્‍પરના આંતકવાદની જડ છે અને એ જ કોમી</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">વિભાજન</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">અને રાજકીય પડતીનું</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family:arial;">અસલી કારણ છે.</span><br /></div></span><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><o:p><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span><span class="Apple-style-span" style=" line-height: 17px; "><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">આપણે જાણીએ છીએ કે આઝાદી પછી આપણા નેતાઓએ વિશેષ કરી નહેરુજી, સરદાર પટેલ, મવલાના આઝાદ વગેરેએ બિન જોડાણવાદી દેશોના સગઠનમાં રહેવાને પ્રાથમિકતા આપી હતી, બલકે ભારત એનો અગેસર દેશ હતો અને દાયકાઓ સુધી આપણે એને અનુસરતા હતા, પરંતુ છેલ્‍લા કેટલાક વર્ષોથી ન્‍યુ વર્લ્‍ડ ઓર્ડરના તાબે થઇ આપણી વિદેશનીતિ‍માં અમુક આકમાણકારી સત્‍તાઓ</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">તરફે જુકાવ આવ્‍યો છે, હું માનું છું કે આ બાબત જ આ ફસાદ અને ભેદભાવનુ મુળ છે.</span></span></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><o:p><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span><span class="Apple-style-span" style=" line-height: 17px; "><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">જરા વિચારીએ, ભારતની આઝાદીની સાથે જ ભારતની વિવિધ દિશાઓમાં તેના દુશ્‍મનો</span><span style="mso-spacerun:yes"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">  </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">ઉભા થઇ ગયા હતા, પરંતુ કાશ્‍મીર અને પંજાબ સિવાય કોઇ પણ ‍બીજા રાજયના લોકોએ બગાવત નથી કરી. મુસલમાનો બાબત વિચારીએ તો કાશ્‍મીર સિવાય કોઇ પણ રાજયમાં ભારતવિરોધી વિચારધારાને આધાર મળ્યો નથી. શુ આ કોઇ નાની સુની વાત છે?</span></span></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><o:p><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span><span class="Apple-style-span" style=" line-height: 17px; "><span style="mso-tab-count:1"><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">        </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;">દેશ બધુઓએ આ બાબતે ગહનતાથી વિચારવાનુ હુ આહવાન કરુ છુ..........</span></span></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="AR-SA" style="font-family:Shruti;"><o:p><span class="Apple-style-span" style="font-size:medium;"> </span></o:p></span></p><p></p><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3097343736296762072?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-32544226967760546162008-11-10T16:25:00.001+05:302008-11-10T16:30:46.869+05:30જેહાદની નવી વ્યાખ્યા બનાવો : મુસ્લિમ બૌધ્ધિકો<span class="Apple-style-span" style=" ;font-family:Arial;font-size:13px;"><h1 class="headline" style="text-align: justify; font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 51); margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.4em; font-family:Surya;font-size:20px;">જેહાદની નવી વ્યાખ્યા બનાવો : મુસ્લિમ બૌધ્ધિકો<span class="Apple-style-span" style="color: rgb(0, 0, 0); font-weight: normal; line-height: 21px; font-size:14px;"></span></h1><h1 class="headline" style="text-align: justify; font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 51); margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0px; margin-left: 0px; line-height: 1.4em; font-family:Surya;font-size:20px;"><span class="Apple-style-span" style="color: rgb(0, 0, 0); font-weight: normal; line-height: 21px; font-size:14px;">ભારતમાં મુસ્લિમ બૌધ્ધિકોની સૌથી મોટી સંસ્થા જમિયત ઉલેમા-એ-હિંદે આતંકવાદ સાથે ખરાબ રીતે વપરાતા શબ્દ જેહાદની નવેસરથી વ્યાખ્યા કરવાની જરૂરીયાત છે તેમ જણાવ્યુ હતુ.</span></h1><div id="newsMatter" style="font-family: Surya; font-size: 14px; color: rgb(0, 0, 0); line-height: 1.5em; font-weight: normal; "><p style="text-align: justify;">જ્યારે આધ્યાત્મિક ગુરૂ શ્રી શ્રી રવિ શંકરે મુસ્લિમ અને આતંકવાદને અલગ પાડવા પર ભાર મૂક્યો હતો.</p><p style="text-align: justify;">જમિયત ઉલેમા-એ-હિંદ દ્વારા આતંકવાદને વખોડી કાઢવા આયોજીત એક સંમેલનમાં બોલતા ધ આર્ટ ઓફ લિવિંગના પ્રણેતા શ્રી શ્રીએ જણાવ્યુ હતુ કે મુસ્લિમો અને આતંકવાદને અલગ રાખવા જોઈએ. જો આપણા જ પરિવારનો કોઈ સભ્ય આતંકવાદમાં સામેલ હોય તો તેને અલગ પાડી દેવો જોઈએ અને તેને હાંકી કાઢવો જોઈએ.</p><p style="text-align: justify;">જેહાદ શાંતિ સ્થાપવા અને માનવીના પ્રાથમિક અધિકારોની જાળવણી માટે જ છે. આતંકવાદ ગુન્હો છે અને કુરાન તથા ઈસ્લામિક મૂલ્યોમાં તે સૌથી મોટો ગુન્હો છે.</p><p style="text-align: justify;">આતંકવાદ સતામણી, ભય અને એક બીજાને મારી નાખવાનુ અને સમાજમાં કાયદા અને કાનૂનને ભંગ કરવાનુ તથા સમાજિક અને રાજકિય નિયમોનો ભંગ કરવાનુ કામ કરે છે. તેથી જેહાદની નવેસરથી વ્યાખ્યા કરવાની જરૂર છે.</p><p style="text-align: justify;">જમિયતે આના ઉકેલ માટે 21 મુદ્દાઓની ચર્ચા કરી હતી. જેમાં મુસ્લિમોના શિક્ષણને પણ સામેલ કરવામાં આવ્યુ હતુ. મુસ્લિમ બૌધ્ધિકોએ સૂચવ્યુ હતુ કે મુસ્લિમોએ સ્કૂલો અને કોલેજો ખોલવી જોઈએ જેમાં આધુનિક શિક્ષણ સાથે ખાસ પ્રકારના ધાર્મિક શિક્ષણની વ્યવસ્થા હોવી જોઈએ</p></div></span><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3254422696776054616?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-20599584340037541602008-11-08T19:40:00.003+05:302009-06-03T16:43:18.255+05:30મુસલમાન ઓર હિંદુ કી જાન મેરા હિંદુસ્‍તાન, એક સરસ મજાની ગઝલ વીડીયો.<span class="Apple-style-span" style=" white-space: pre; font-family:Arial;font-size:13px;">મુસલમાન ઓર હિંદુ કી જાન મેરા હિંદુસ્‍તાન, એક સરસ મજાની ગઝલ વીડીયો. </span><br /><div><span class="Apple-style-span" style=" white-space: pre;font-family:Arial;font-size:13px;">અજમલ સુલતાન પૂરી, ર૦૦૪. </span></div><object width="320" height="266" class="BLOG_video_class" id="BLOG_video-34092c1af15a63e" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0"><param name="movie" value="http://www.blogger.com/img/videoplayer.swf?videoUrl=http%3A%2F%2Fvp.video.google.com%2Fvideodownload%3Fversion%3D0%26secureurl%3DpgAAAKXn9zyzXTyW6NoE_4ojujoZg-VU92XDq4x_Np1xb6n5_l0MJaf6xA3gvXyWobFziGUzw-_AkTnzCsdXWYlQgsYclQQWm6ayXYi6ctoMqjsQ3_2XGRWWMTqVz_kO_DO7pv8com3oxt2qyFCTQUl9XEp86-JRLSPyz9es8J0e_PHloi9tEvkt9ayjabwcCVghbj9TllPPW7X85QFDFq6m52O0qYW3L2EN8zrpyadO0qHQ%26sigh%3DEYLzmQ3jP2g4_v9zxy_mBX-UgWI%26begin%3D0%26len%3D86400000%26docid%3D0&amp;nogvlm=1&amp;thumbnailUrl=http%3A%2F%2Fvideo.google.com%2FThumbnailServer2%3Fapp%3Dblogger%26contentid%3D34092c1af15a63e%26offsetms%3D5000%26itag%3Dw320%26sigh%3Dis0EMamgQIk-A9D5XTBzL4jgle0&amp;messagesUrl=video.google.com%2FFlashUiStrings.xlb%3Fframe%3Dflashstrings%26hl%3Den"><param name="bgcolor" value="#FFFFFF"><embed width="320" height="266" src="http://www.blogger.com/img/videoplayer.swf?videoUrl=http%3A%2F%2Fvp.video.google.com%2Fvideodownload%3Fversion%3D0%26secureurl%3DpgAAAKXn9zyzXTyW6NoE_4ojujoZg-VU92XDq4x_Np1xb6n5_l0MJaf6xA3gvXyWobFziGUzw-_AkTnzCsdXWYlQgsYclQQWm6ayXYi6ctoMqjsQ3_2XGRWWMTqVz_kO_DO7pv8com3oxt2qyFCTQUl9XEp86-JRLSPyz9es8J0e_PHloi9tEvkt9ayjabwcCVghbj9TllPPW7X85QFDFq6m52O0qYW3L2EN8zrpyadO0qHQ%26sigh%3DEYLzmQ3jP2g4_v9zxy_mBX-UgWI%26begin%3D0%26len%3D86400000%26docid%3D0&amp;nogvlm=1&amp;thumbnailUrl=http%3A%2F%2Fvideo.google.com%2FThumbnailServer2%3Fapp%3Dblogger%26contentid%3D34092c1af15a63e%26offsetms%3D5000%26itag%3Dw320%26sigh%3Dis0EMamgQIk-A9D5XTBzL4jgle0&amp;messagesUrl=video.google.com%2FFlashUiStrings.xlb%3Fframe%3Dflashstrings%26hl%3Den" type="application/x-shockwave-flash"></embed></object><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-2059958434003754160?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-91626271378763716032008-11-05T16:44:00.000+05:302009-06-03T16:43:55.572+05:30લઘુમતીઓ ઘૃણા કરવા માટેની ચીજ નથી<div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: 'Arial Unicode MS'; font-size: 24px; font-weight: bold; -webkit-border-horizontal-spacing: 2px; -webkit-border-vertical-spacing: 2px; ">લઘુમતીઓ ઘૃણા કરવા માટેની ચીજ નથી</span><br /></div><div style="text-align: justify;">થોડા વખત પહેલાં મધર ટેરેસાના જન્મદિવસે સંજોગોવશાત્ બે બાળકો અને તેની માતાને વિશ્વ હિન્દુ પરિષદ દ્વારા ઓરિસ્સાના કંધમાલ જિલ્લામાં સળગાવી દેવામાં આવ્યાં. મધર ટેરેસાને ભારતીય બાળકો પ્રત્યે ખૂબ જ પ્યાર હતો. નક્સલવાદીઓએ કબૂલ્યું છે કે, તેઓએ એક હિન્દુ સંત સ્વામી લક્ષ્મણાનંદ સરસ્વતીની હત્યા કરી હતી, કારણ કે તેઓ ખ્રિસ્તીવિરોધી ગુનાઓમાં સામેલ હતા, પરંતુ આ હકીકત નથી. હકીકતમાં હિન્દુ કટ્ટરવાદીઓ જ આમાં સામેલ હતા.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">થોડાં વર્ષ પહેલાં ખ્રિસ્તી મિશનરીગ્રેહામ સ્ટેન્સ અને તેના બે પુત્રોને ઓરિસ્સામાં જીવતા સળગાવી દેવામાં આવ્યા હતા. તેની પત્ની આજે પણ ગરીબોના ઉત્થાનનું કામ કરી રહી છે. નવીન પટનાયક તે સમયે પણ મુખ્યમંત્રી હતા તેમ છતાં પણ તેઓ કટ્ટરવાદીઓ પર ઉચિત પગલાં લેવામાં નિષ્ફળ નીવડયા હતા. ખ્રિસ્તી મિશનરીઓ મફત શિક્ષણ અને દર્દીઓની સેવા આ વિસ્તારમાં કરી રહી છે. આમ છતાં પણ કટ્ટરવાદીઓ સહિષ્ણુ બન્યા નથી. તેઓ ખ્રિસ્તીઓ પર કેટલાક દાયકાથી હુમલાઓ કરી રહ્યા છે. ખ્રિસ્તીઓના બંધારણીય હક્કો માટે કેન્દ્ર સરકારે જવાબદારી સ્વીકારી છે. કેન્દ્રીય મંત્રીએ કહ્યું કે, ઓરિસ્સાની સરકાર ફરી એક વાર પગલાં લેવા નિષ્ફળ ગઈ છે. આ પ્રકારનું નિવેદન રાજ્ય સરકારને સજા કરવા માટે પૂરતું નથી. કારણ કે સરકાર બંધારણીય રીતે ખ્રિસ્તીઓનું રક્ષણ કરવામાં નિષ્ફળ નીવડી છે.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">છેલ્લાં પાંચ વર્ષમાં ઓરિસ્સા સરકાર જાગી નથી. વિશ્વ હિન્દુ પરિષદે ખોરાપુર અને અન્ય વિસ્તારોમાં તેનું કાર્યક્ષેત્ર વધાર્યું છે. તેઓએ ઘરોનો નાશ કર્યો છે અને તેને બાળી નાંખ્યા છે. ખ્રિસ્તી નિરાશ્રિતો જંગલમાં આશરો લઈ રહ્યા છે. સરકારી આંકડાઓ અનુસાર ૧૬ વ્યક્તિઓની હત્યા થઈ છે તેમ જ ૫૫૮ મકાનો અને ૧૭ ચર્ચો બાળી નાખવામાં આવ્યાં છે. મુખ્યમંત્રીએ આ મામલે સીબીઆઈ તપાસ કરાવવાની માગણીને નકારી કાઢેલ છે.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ગુજરાતમાં આરએસએસના દબાણ હેઠળ વાજપેયી કોઈ પગલાં લઈ શક્યા નહોતા. મનમોહનસિંહની સરકાર પટનાયક સરકારને શા માટે બરતરફ કરતી નથી. રાજ્યમાં બીજુ જનતાદળને ભાજપે ટેકો આપેલ છે તેથી નવી દિલ્હી તેનાથી ગભરાય છે. લોકસભાની ચૂંટણીઓ આવી રહી છે ત્યારે વિહિપ જેવાં સંગઠનો સામે પગલાં લેવા હિન્દુઓ પર તેની અવળી અસર પડવાની શક્યતાને લીધે કાઁગ્રેસ તેનાથી ડરે છે. આ પ્રકારનો ડર નમાલાપણું બતાવે છે. જો રાજ્ય સરકારને બરતરફ કરવામાં આવે તો બધાને થાય કે, કાઁગ્રેસ કાયદાનું રક્ષણ કરવા માગે છે. આ જ બાબત લઘુમતીઓમાં એવું પ્રસ્થાપિત કરશે કે, કાઁગ્રેસ બિનસાંપ્રદાયિક મૂલ્યોનું જતન કરી રહી છે. આજે તે મુશ્કેલીઓથી ઘેરાઈ ગયેલ છે.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">આજે ભારતીય સમાજમાં સહિષ્ણુતા અને સાથે રહેવાની ભાવના પાતળી થતી જાય છે. આ પ્રકારની ભાવના ઊભી કરવા માટે અનેક સદીઓ વીતી ગઈ છે. આ પ્રકારની ભાવના લુપ્ત ન થવી જોઈએ. આ બાબત જ દેશને જોડી રાખે છે. આજે દુર્ભાગ્યની બાબત છે કે, કોઈ પણ રાજકીય પક્ષ આજે ચૂંટણીથી આગળ કશું વિચારતો નથી. દેશમાં આવી જૂની ભાવનાઓને જોડી રાખવા માટે કાર્ય કરનાર એવા બહુ ઓછા વ્યક્તિઓ જોવા મળે છે. રાજકીય પક્ષો જે સમજતા નથી કે, દેશમાં ૧૭- કિલોમીટરે પરિસ્થિતિ બદલાય છે અને વસ્તી વચ્ચેના સંબંધોના તાણાવાણા પણ બદલાય છે. પ્રજા એકસાથે રહે તે દેશ માટે જરૃરી છે. રાજકીય પક્ષોને તો કોઈ પણ રીતે સત્તા મેળવવી છે. ગાંધીજીની ફિલોસોફી અને પવિત્રતા હવે રહી નથી. કેન્દ્ર સરકાર અમેરિકા સાથે છેલ્લા બે વર્ષથી પરમાણુ કરાર મામલા પર ધ્યાન આપી રહી છે. નવી દિલ્હીને અન્ય બાબતો પર ધ્યાન આપવાનો સમય જ નથી.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">જો સમાજમાં લોકશાહીના પાયાના મૂલ્યોને બચાવવા હોય તો જાહેર જીવનમાં પડેલી વ્યક્તિ હોય કે સામાન્ય નાગરિક, તેણે સાચું શું છે અને ખોટું શું છે તે સમજવા જાગૃતિ કેળવવાની જરૃર છે અને તેણે સાચું સમજીને તે મુજબ કાર્ય કરવાનો પ્રયત્ન કરવાનો રહેશે. ઘણાં વર્ષોથી સરકારી કર્મચારીઓ સાચું શું છે અને ખોટું શું છે તેની ભેદરેખા જ ભૂલી ગયા છે. નૈતિકતા અને અનૈતિકતા જેવું કશું રહ્યું નથી. તેઓ માત્ર સંપત્તિ બનાવવામાં પડયા જેનાથી કરવાના કામો જરાય થતાં નથી. મંત્રીઓ પણ ભ્રષ્ટાચાર કરવામાં જરાય પાછળ નથી.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">આ પરિસ્થિતિનો ઉકેલ લાવવો હોય તો ઉકેલ લાવનારે આર્િથક સુધારણાથી શરૃ કરી જમીન કબજે લેવા સુધીની પ્રક્રિયાનો વિચાર કરવો પડે. સરકારનો એક માત્ર ઉદ્દેશ્ય હોય છે કે, વિકાસદર ૩ થી ૯ સુધી પહોંચે અને જેથી જે તાકાતવરો છે તે ટકી શકે. જ્યારે ગરીબ અને નબળા વર્ગ માટે કોઈ અવકાશ નથી. સરકાર હજુ પણ એવી થિયરીમાં માની રહી છે કે, જેટલો વધુ વિકાસદર તેટલા વધુ નીચલા સ્તરના લોકો સુધી વિકાસ. આ ખોટી થિયરી કોઈ પણ રીતે ચાલી શકે તેમ નથી.<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">વિશ્વ બઁક જે સરકારની આર્િથક મામલામાં માર્ગદર્શક છે તેણે તેના તાજેતરના એક વિશ્લેષણમાં જણાવ્યું છે કે, વિશ્વના કુલ ગરીબ લોકોના ત્રીજા ભાગના લોકો ભારતમાં વસે છે. વિશ્વ બઁકે સૌથી વધુ ગરીબ ગણાતા પૂર્વ આફ્રિકાના દેશો કરતાં પણ ભારતમાં વધુ ગરીબો દર્શાવ્યા છે. જેમાં તે ગરીબ દિવસના ૨ ડોલર કરતાં પણ ઓછું કમાય છે. ભારતના સ્વાતંત્ર્યના ૬૧ વર્ષમાં ગરીબોની સ્થિતિમાં જે સુધારા દર છે તે ૧.૨૫ ડોલર પ્રતિદિન છે. પહેલાં તે ૫૯.૩ ટકા હતો તે હવે ૫૧.૩ ટકા પર આવ્યો છે. આનો અર્થ એ થયો કે, આજે પણ દેશમાં આશરે ૫૦ કરોડ લોકો દિવસમાં રૃ. ૪૦ થી ૫૦ કમાય છે. જો ભારત તેના નાગરિકોનું ભલું કરવા ઈચ્છતું હોય તો તેણે રાજ્યના કલ્યાણકારી મૂળ વિચાર પર પાછું ફરવું પડશે. ભારતના પ્રથમ વડા પ્રધાન બન્યા બાદ જવાહરલાલ નહેરુએ રાજ્યના મુખ્યમંત્રીઓને પત્રો લખ્યા હતા. તેમાં જણાવ્યું હતું કે, “સામાન્ય માણસની જરૃરિયાતોને નજીકના ભવિષ્યમાં જ પોષવી એ સરકારની પોલિસી હોવી જોઈએ.”<br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">એ જ રીતે બિનસાંપ્રદાયિકતાને વેગ મળવો જોઈએ અને તે માટે જરૃરી પગલાં લેવા જોઈએ. બિનસાંપ્રદાયિકતાનો અર્થ હિન્દુ, શીખ, મુસ્લિમ કે ખ્રિસ્તી ધર્મ એવો થતો નથી. એનો અર્થ એવો થાય છે કે, જાહેર વહીવટની વાત આવે ત્યારે તેમાં ધર્મ આવવો જોઈએ નહીં. જાહેર હિતને ધ્યાનમાં રાખતા ઘૃણા કરનારાઓને કોઈ ટેકો ન મળવો જોઈએ. લઘુમતીઓ રાષ્ટ્ર માટે વિશ્વાસરૃપ છે. તેઓ કોઈ ઘૃણા કરવા માટેની ચીજ નથી<br /></div><div style="text-align: justify;"><a href="http://www.sandesh.com/sandesh_article.aspx?newsid=11296">http://www.sandesh.com/sandesh_article.aspx?newsid=11296</a><br /></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-9162627137876371603?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-47830197845538793332008-07-30T17:24:00.003+05:302008-08-03T21:24:57.715+05:30Britain's first sharia-compliant insurance firm launched<a href="http://www.salaaminsurance.com/site/Portals/0/Pageimages/home_insurance_chair.jpg"><img style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand" alt="" src="http://www.salaaminsurance.com/site/Portals/0/Pageimages/home_insurance_chair.jpg" border="0" /></a><br /><div align="justify">Britain's first sharia-compliant insurance firm launched<br />LONDON (AFP) — Britain's first sharia-compliant insurance company was launched Monday, offering motoring policies in line with the Islamic legal code.<br />Salaam Halal insurance uses Takaful principles, whereby the risk is spread between all policy holders. In contrast, conventional insurance policies shift the risk from the policy holder to the insurance firm.<br />People taking out a policy with Salaam Halal pay contributions into a pool, with that money then put into sharia-compliant investments -- avoiding companies that are involved in alcohol or pay interest.<br />The central pool of funds is used to pay any claims that arise, and at the end of the year, if the pool is over-funded, the excess will be distributed back to policyholders through a discount on their next premium.<br />The policies are aimed at Britain's 1.6 million Muslims, who constitute 2.7 percent of the total population, according to the 2001 census.<br />"The launch of Salaam insurance -- the first independent, fully sharia-compliant Takaful operator available in this country -- is a significant step for the growth of Islamic finance in the UK," said Abdulaziz Hamad Aljomaih, the chairman of Salaam insurance.<br />The group, authorised and regulated by the Financial Services Authority, an independent watchdog, hopes to launch home insurance policies later this year.<br />Their call centres in Britain can take calls in English, Arabic, Bengali, <span style="color:#ff0000;">Gujarati</span> or Urdu.<br />In 2004, Britain authorised a 100 percent Islamic bank, the Islamic Bank of Britain. And the traditional bank Lloyds TSB last year launched Islamic finance products targeted at businesses, and offered sharia-compliant bank accounts. </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-4783019784553879333?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-39118803014209654732008-07-30T11:09:00.004+05:302008-08-03T21:25:31.839+05:30VIDEO : ISLAM DENOUNCES TERRORISM<embed pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="http://freevideocoding.com/flvplayer.swf?file=" width="320" height="240" type="application/x-shockwave-flash" autostart="false" quality="medium"></embed><br /><br /><br /><div align="justify">This film, produced by the Science Research Foundation, a Harun Yahya institution, presents the Muslim response to and denunciation of terrorism. Beginning with the event of September 11, the film explains that all kinds of violence against civilians are crimes against humanity and grave sins in religious terms. It is also stressed that terrorism is an inherent feature of secular ideologies like communism, fascism and racism. In contrast, all theistic religions - Islam, Christianity and Judaism - are opposed to terrorism and their ultimate goal is to bring peace and brotherhood to mankind. </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-3911880301420965473?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-82602386594543736672008-06-18T17:23:00.003+05:302008-07-10T08:22:05.674+05:30To learn the non provincial and others languages In islam<div align="justify">To learn the non provincial and others languages Islam<br />In Islam, the languages are not unrelated and non provincial. All of languages have been created by Almighty Allah. As the Holy Quran States:<br /><span style="color:#ff0000;">And of His signs are the creation of the heavens and the earth, and the difference of your languages and colors.</span><br /><br />The different types of languages are spoken in the different provinces and countries. Like Arabic, Persian, Turkey, Hindi, Gujarati etc. It is not only but the style and the method of speaking languages are also different. These all are the signs of Allah Almighty's strength.<br />(Maariful Quran written by Mufti Shafi Sa. (R.A.)<br />Part: 6 Page: 46, Chapter: 21)<br />(Maariful Quran written by Maulana Idris Kandhalvi Sa. (R.A.) Part: 6 Page : 144)<br /><br />Mufakkir-e-Islam Hazrat Maulana Abul Hasan Nadvi (R.A.) has stated in his own speech that no languages are considered non-provincial and unrelated Islam. All languages are created by Allah. The prejudice against the language is ignorance. No language is able to worship and disgusted. Indeed! If any language is the greatest and has high rank, it is only Arabic. All other languages are generally equal.<br /><br />The holy prophet (S.A.W.) ordered hazarat Ziad bin Sabit (R.A.) to learn the Hebrew language which was only Jews' language. If we don't care about the languages and its literature, The non-islamic countries will engage his monopoly and than we will have to suffer great loss.<br />(Khutbat-e- Ali miyan Part: 6 Page: 109) </div><div align="justify"><span style="font-size:130%;">read more : </span></div><div align="justify"><a href="http://voice-of-quran.blogspot.com/"><span style="font-size:180%;">http://voice-of-quran.blogspot.com/</span></a></div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-8260238659454373667?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-6253028617821887952008-06-06T14:54:00.002+05:302008-07-10T08:22:23.503+05:30Muslim leaders condemn Jaipur bombings<div align="justify">Muslim leaders condemn Jaipur bombings<br />Submitted by Tarique<br />Indian Muslim By TwoCircles.net staff reporter,<br />New Delhi: Standing united against terrorism, Muslim organizations and leaders have strongly condemned the Jaipur bombings and demanded severe punishment to the real culprits of the crime against humanity.<br /><br />Maulana Syed Mahmood Madani of Jamiat Ulama-i-Hind (JUH) said the serial blasts in the Pink City point out that by destroying secular and democratic forces of the country, the miscreants and terrorist elements want to create the atmosphere of fear and terror and communal tension.<br /><br />Former JUH president Maulana Arshad Madani demanded the government to get these blasts investigated by CBI, instead of state agencies so that the real hands behind these explosions could be exposed. Secretary General of Jamaat-e-Islami Hind Nusrat Ali demanded the government to get this tragedy investigated without any delay and punish the culprits.<br /><br />Other prominent persons who condemned Jaipur blasts were Union Minister Prof. Saifuddin Soz, General Secretary of All India Milli Council Dr. Mohammad Manzoor Alam, General Secretary of Markazi Jamiat-e-Ahl-e-Hadees Hind Maulana Asghar Ali Imam Mehdi Salafi and General Secretary of All India Tanzeem Ulama Haq Maulana Mohammad Ejaz Urfi Qasmi. </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-625302861782188795?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-71629307592870004082008-06-06T14:41:00.002+05:302008-07-10T08:22:38.709+05:30<li><a href="http://voice-of-quran.blogspot.com/2008/06/massage-of-quran-for-all-daughters-and.html">MASSAGE OF QURAN FOR ALL DAUGHTERS AND SONS</a></li><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7162930759287000408?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-83053747313944379082008-04-03T10:03:00.000+05:302008-04-03T10:11:09.784+05:30Fitna the Movie: Geert Wilders' film about the QuranFitna the Movie: Geert Wilders' film about the Quran<br />ડેન્‍માર્ક ના એક યહૂદી સાંસદે હાલમાં જ ‘ફિત્‍ના‘ નામી ફિલ્‍મ બહાર પાડી છે.<br />તેના કહેવા પ્રમાણે કુર્આન આંતકવાદ અને લડાઇની તાલીમ આપી છે,<br />ફિલ્‍મ બનાવનારે લડાઇ – જેહાદ વિશે કુર્આનની અમુક આયતો ટાંકીને કુર્આનને આંતકની જનેતા અને મુળ દર્શાવવાનો ભુંડો પ્રયાસ કર્યો છે.<br />કુર્આનનો મુળ પયગામ શાંતિ છે, સલામતી છે.<br />માનવઅધિકાર અને માનવીય સન્‍માન એનું કેન્‍દ્રબિંદુ છે.<br />માનવીને તેના પરવરદિગાર-પાલનહાર, સર્જક અને અન્‍નદાતા એટલે કે અલ્‍લાહ તઆલાથી જોડી એને ખુદાના રસ્‍તે ચલાવવો કુર્આનનો મુખ્‍ય ઉદ્દેશ છે.<br />રહી વાત એમાં શત્રુઓને મારવાની,<br />તો શત્રુઓને નહિ મારવા અને એમને પાળીને વધુ ખુંખાર બનાવવાની કોણ મુરખ તાલીમ આપે છે ?<br />વિશ્વના સઘળા દેશો શા માટે સૈન્‍ય અને શસ્‍ત્ર સંરજામ રાખે છે ?<br />આજની તારીખે કોઇ પુછે કે શત્રુઓ સાથે સૌથી વધુ ક્રુર વર્તાવ કોણ કરે છે ? તો જવાબ મળશે યહૂદીઓ !<br />કેમ ?<br /><br />પેલેસ્‍ટાઇન વાસીઓ તેમની ભુમિ માટે, તેમના અધિકારો માટે આક્રમણકારી, અને ઝમીન પચાવી પાડનાર યહૂદીઓ સામે વિરોધ કરે છે તો એમને અત્‍યંત ક્રુર રીતે રહેંસી નાખવામાં આવે છે.<br />તેઓ પેલેસ્‍ટાઇનના મઝલૂમો સાથે જે અમાનવયી વર્તન કરે છે તેનો કોઇ પણ રીતે યોગ્‍ય ન કહી શકાય, એ સરાસર અન્‍યાય અને સિતમ છે.<br />તાજુબની વાત એ છે કે આ જ ઈઝરાયેલના યહૂદીઓ આજે મુસલમાનોને આંતકવાદી કહે છે .<br />જયારે કે વાસ્‍તવિકતા એ છે કે દુનિયામાં સૌથી વધુ મઝલૂમ કોમ આજે મુસલમાનો છે.<br /><br />દિલોમાં કાળાશ ભરીને જીવતા લોકો<br />ચોક વચાળે ચીતરીને રંગોળી બેઠા<br />આવા જ એક યહૂદીએ ફિત્‍ના નામી ફિલમ બનાવી છે.<br />અમને ઘણી જ ખુશી છે કે આજના સંદેશમાં , અર્ધસા૫તાહિક પૂર્તિ માં રાજીવ પટેલ દ્વારા આ હિચકારા અને ભુંડા પ્રયત્‍નનો ઘણી જ સુંદર,હકારાત્‍મક રીતે જવાબ આપવામાં આવ્‍યો છે.<br />આજના સુવાસમાં આ લેખ આપની સામે પ્રસ્‍તૃત છે.<br /><br /> સંદેશ, તા. ૨ – ૪ – ર૦૦૮<br />અર્ધ સા૫તાહિક પૂર્ત‍િ <br /><br /><span style="color:#ff0000;">રાજીવ પટેલ - ‘તાજા કલમ’<br />ગીતા - હિંદુસ્તાનનું કુરાન<br />કુરાન - અરબસ્તાનની ગીતાહમણાં મોડાસા જવાનું થયું. સાબરકાંઠા જિલ્લાની લઘુમતી શાળાઓનું સંમેલન હતું. લઘુમતી એટલે મુસ્લિમ. મુસ્લિમ શાળાઓમાં શિક્ષણની સુવિધા વધે તો સમગ્ર મુસ્લિમ સમાજની સ્થિતિ સુધરે. હજારોની સંખ્યામાં વિદ્યાર્થી, વાલી ભાઈ-બહેનો મખદૂમ એજ્યુકેશન સોસાયટીના સંકુલમાં હાજર. કાર્યક્રમ પૂર્વે અમારાથી શિક્ષણ સંકુલના સંચાલકોને પુછાઈ ગયું : ‘મખદૂમ (મખ્દૂમ) એટલે ?’ કેટલાકે કાને હાથ દીધા. કોઈકે કહ્યું મખદૂમ બાબાના નામ પરથી સંસ્થાનું નામ પડયું. બાત કુછ હજમ નહીં હુઈ. ઘરે જઈ ઉર્દૂ સાહિત્ય અકાદમીની ડિક્શનરીમાંથી અર્થ જાણી લેવાનું વિચાર્યું ત્યાં એક ઉત્સાહી જણે એ શોધી કાઢી મખ્દૂમનો અર્થ લખીને લાવ્યા. “સ્વામી, પ્રતિષ્ઠિત વ્યક્તિ, માન્ય, પૂજ્ય, જેની સેવા કરી શકાય. કાર્યક્રમમાં પવિત્ર કુરાનની આયતોનું પઠન થયું. વિધિવત્ શ્રદ્ધાભાવથી અદબ જાળવી. સમજાયું કશું જ નહીં. જો કે પ્રમુખ આફતાબ દુર્રાની અને મંત્રી રહીમભાઈ થકી એનો અર્થ સમજવાનું શક્ય બન્યુ ક્યારેક વેદોનો મંત્રોચ્ચાર થતો હોય તો પણ અર્થ સમજવાનું સામાન્ય માનવી માટે સરળ હોતું નથી, એવું જ કાંઈક પવિત્ર કુરાનની અરબી ભાષામાં પ્રગટતી આયતોનું લાગે છે. વિચારપ્રક્રિયા ચાલતી રહી. સમસ્યા બધાની છે. સંસ્કૃતના શ્લોક કે મંત્રો સમજ્યા વિના જ માત્ર શ્રદ્ધાભાવથી કાને પડતા રહે અને સારું લાગે એવું જ કાંઈક કુરાનની આયતો કાને પડે અને સારું અનુભવાય. સ્થાનિક ભાષામાં એનો તરજૂમો થાય અને રજૂ થાય તો પ્રત્યેક વ્યક્તિને એ સરળતાથી સમજાય. થોડા વખત પહેલાં જમાઅતે ઇસ્લામી હિંદ, ગુજરાતના મુહમ્મદ જમાલ પટીવાલા ‘દિવ્ય કુઆર્ન’નો મૌલાના સૈયદ અબુલઆ’લા મૌહૂદીનો ગુજરાતી અનુવાદ આપવા આવ્યા ત્યારે સાથે ‘પવિત્ર કુઆર્ન સૌના માટે’ નામક શીર્ષકવાળી પુસ્તિકા પણ આપી ગયા હતા. અરબી-ફારસીનો અભ્યાસ નહીં ધરાવતા સામાન્ય ગુજરાતી મુસ્લિમ પરિવારની પ્રત્યેક વ્યક્તિને સરળ ભાષામાં પોતાના ધર્મગ્રંથનો બોધ મળી રહે એ સારું લાગે. બિન-મુસ્લિમોને પણ પવિત્ર કુરાનનો ઉપદેશ શું છે એ સરળ ભાષામાં સમજાય તો ઘણી ગેરસમજો દૂર થાય.<br />આચાર્ય વિનોબા લિખિત ‘કુરાનસાર’ પર આછેરી નજર કરનારને પંડિત સુંદરલાલના ‘ગીતા અને કુરાન’ પુસ્તકને માથે ખૂબુલ્લાહ શાહ કલંદરની પંક્તિઓ હૃદયસ્પર્શી લાગ્યા વિના રહે નહીં. એના શબ્દો કાંઈક આવા છે : “સત્ય આ છે કે એક જ બ્રહ્મનાદ સકળ બ્રહ્માંડમાં ગુંજી રહ્યો છે. ગીતા હિંદુસ્તાનનું કુરાન છે અને કુરાન અરબસ્તાનની ગીતા છે.” સમજણના સેતુ રચાય નહીં ત્યાં જ સંઘર્ષ અને ગેરસમજના ટકરાવ સર્જાય છે. પવિત્ર ભગવદ્ગીતાના સંસ્કૃતના શ્લોકોનો ઉપદેશ સરળ કરીને સમજાવાય, ગુજરાતીમાં ઉતારાય તો એને કર્મકાંડની જેમ ગોખીને પાઠ કરવાને બદલે સમજદારીથી એની ફિલસૂફીનો અનુભવ કરાય. ગાંધીજીના સહ કાર્યકર કિશોરલાલ મશરૃવાળાએ તો ભગવદ્ ગીતાનો સમશ્લોકી અનુવાદ ગુજરાતીમાં કર્યો અને એ પ્રકાશિત પણ થયો છે. ગીતાના શ્લોકને જે રીતે સંસ્કૃતના ગેય-ઢાળમાં ગાઈ શકીએ એ જ રીતે ગુજરાતીમાં ગાઈને રજૂ કરીએ ત્યારે એ સૌ કોઈને સમજાય છે. સમશ્લોકી ગીતાની જેમ કુરાનનો પણ સમશ્લોકી કે સમઆયતી અનુવાદ ગુજરાતીમાં થયો છે કે કેમ એની અમે પૃચ્છા કરવા માંડી. મોટા ભાગનાએ નન્નો ભણ્યો. પવિત્ર કુઆર્નની ગુજરાતી ભાષામાં સમજણ આપવાનો ઉપક્રમ જમાઅતે ઇસ્લામી હિંદ થકી હાથ ધરાયો છે. એ આવકાર્ય જ નહીં, એની ભાષા પણ સરળ ગુજરાતી છે. પ્રત્યેક ગુજરાતીને એ સરળતાથી સમજાય એવી છે. ગોધરાના દારુલ કલૂમ જામિઅહ રહાનિય્યહ અરબિય્યહ ઇસ્લામિય્યહના ઇકબાલ હુસૈન બોકડાએ ‘ભારતીય મુસલમાન : એક ઐતિહાસિક અભ્યાસ’ના મૂળ લેખક હઝરત મૌલાના અબુલ હસન અલીમિયાં નદવી (રહ.)નો સુંદર અનુવાદ ગુજરાતીમાં આપ્યો છે. ઇકબાલ હુસૈનને અમે કુઆર્નના સમશ્લોકી ગુજરાતી અનુવાદની પૃચ્છા કરી. એ કહે : ‘ગુજરાતી ભાષામાં પવિત્ર કુરાનના અનુવાદ થયા છે, પણ સમશ્લોકી ગુજરાતી અનુવાદ થયાનું જાણમાં નથી.’ મુસ્લિમ વિદ્વાનોની બેઠકમાં આ વિચાર મૂકવાની એમણે ઉત્સાહભેર તૈયારી દર્શાવી. કામ ખાસ્સું વિકટ હોવા છતાં રાજ્યના લાખ્ખો ગુજરાતી મુસ્લિમો ઉપરાંત બિનમુસ્લિમ ગુજરાતીઓને માટે કુરાનને સમજવા માટેનો એ સારો માર્ગ છે.<br />ફરી વિનોબાનું સ્મરણ થવું સહજ છે. એમના શબ્દો ‘કુરાનસાર’ના પુનર્મુદ્રણ વખતે ટાંકવામાં આવ્યા છે : “લોકોનાં દિલ નથી બગડયાં, દિમાગમાં થોડી ખરાબી આવી છે. એકમેકના ધર્મગ્રંથો વાંચવાથી, એકબીજાના ધર્મનો સાર જાણવાથી દિમાગ સુધરશે. ‘કુરાનસાર’ હિંદુઓ પાસે પહોંચવું જોઈએ અને ‘ગીતા પ્રવચનો’ મુસ્લિમો પાસે. એનાથી દિલ સંધાશે.” કોમી રમખાણો વિશે ચિંતિત સમાજના લોકો માટે વિનોબાએ નક્કર જડીબુટ્ટી સૂચવી છે. હિંદુ હોય કે મુસ્લિમ, ખ્રિસ્તી હોય કે શીખ, બૌદ્ધ હોય કે જૈન, વિનોબાએ ડંકાની ચોટ પર કહ્યું છે કે, ઝઘડો બે ધર્મો વચ્ચે નથી થતો, ઝઘડો બે અધર્મો વચ્ચે જ થાય છે અને એટલે જ વિનોબા કહે છે : “ગર્વથી કહું છું, હું હિંદુ છું, મુસલમાન છું, ખ્રિસ્તી, બૌદ્ધ, શીખ, જૈન છું.” મુંબઈના ડો. ઝાકીર નાઈક થકી ઇસ્લામ અને હિંદુત્વના ધર્મગ્રંથોનો તુલનાત્મક અભ્યાસ રજૂ થતો સાંભળીને હરખ થાય છે.<br />પંડિત સુખલાલજી લિખિત ‘ગીતા અને કુરાન’ના ગોકુળભાઈ ભટ્ટે કરેલા અનુવાદમાં ‘દુનિયાના સર્વધર્મો એક છે’ એ દર્શાવવાનો પ્રયાસ કરતાં ગીતા અને કુરાનનો તુલનાત્મક અભ્યાસ પણ રજૂ કરાયો છે.<br />જે રીતે ગીતામાં અર્જુનનું હૃદય પોતાના સંબંધીઓને યુદ્ધમાં ઊભેલા જોઈને દ્રવી ગયું હતું અને અર્જુને એક વાર લડવાની ના પાડી હતી એ જ પ્રમાણે કુરાનમાં લડાઈની સંમતિ મળી ગયા પછી પણ કેટલાક મુસલમાનો લડાઈથી અલગ રહેવા ઇચ્છતા હતા. ગીતામાં શ્રીકૃષ્ણે અર્જુનને ઉપદેશ દીધો હતો : “તારા હૃદયની આ દુર્બળતા છોડીને ઊભો થા તથા યુદ્ધ કર. આ દુર્બળતા તને શોભતી નથી.” (૨-૩). ઉપર પ્રમાણે જ કુરાનમાં મુસલમાનોની કમજોરી તથા સંકોચને જોઈને આદેશ આપવામાં આવ્યો હતો. જેમ શ્રીકૃષ્ણે અર્જુનને સમજાવ્યા હતા : ‘જો તું લડાઈમાં માર્યો જઈશ તો સ્વર્ગને પામશે ને જો તું યુદ્ધ જીતશે તો પૃથ્વીનું રાજ ભોગવશે.’ (૨-૩૭). તે જ પ્રમાણે મુસલમાનોને કુરાનમાં કહેવામાં આવ્યું : “જે ઈશ્વરને રસ્તે લડતાં લડતાં મરી જાય તે જીતે, તેને અલ્લાહ બહુ મોટો બદલો આપશે.” (નેસાય, ૭૪). ગીતામાં ધર્મ અને ન્યાય માટે લડાઈને ‘ધર્મયુદ્ધ’ કહેવામાં આવ્યું છે. કુરાનમાં ધર્મરક્ષણાર્થે અને ન્યાય માટેના યુદ્ધને ‘કે’તાલ ફી સબીલલ્લાહ’ અથવા ‘અલ્લાહને રસ્તે લડવું’ એમ કહેવાયું છે.<br />ગીતામાં પોતાની ઇન્દ્રિયોને વશ કરવા માટે ઠેરઠેર ભારપૂર્વક કહેવામાં આવ્યું છે. ગીતા કહે છે : ‘તેની મતિ શુદ્ધ અથવા સ્થિર રહી શકે છે જેણે પોતાની ઇન્દ્રિયો ઉપર કાબૂ મેળવ્યો છે.’ (૨, ૬૧). કુરાનમાં કહેવાયું છે : ‘અલ્લાહ ઇચ્છે છે કે, તમારા ઉપર દયા કરે, પરંતુ જેઓ વાસનાઓની પાછળ પડયા છે તેઓ ઇચ્છે છે કે, તમે પ્રભુમાર્ગથી ઊલટે રસ્તે ભમતા થાઓ.’ (નસાય-૨૭).<br />‘જે વાસનામાં રચ્યોપચ્યો રહેતો હોય તેના કરતાં વધારે ભૂલેલો ભટકેલો માણસ બીજો કોણ હોઈ શકે ?’ (કેસસ-૫૦)<br />ગીતામાં લખવામાં આવ્યું છે કે :<br />‘નરકનાં ત્રણ દ્વાર છે- કામ, ક્રોધ અને લોભ. આ ત્રણેથી બચવું જોઈએ. આ ત્રણે આત્માનો નાશ કરનારા છે.’ (૧૬-૨૧). કુરાનમાં ઇચ્છા અથવા વાસના માટે કેટલેક ઠેકાણે ‘હવા’ શબ્દ વપરાયો છે અને તેથી બચવાનું વારંવાર કહેવાયું છે. કુરાનમાં ‘હાવિયા’ એ એક નરકનું નામ છે (અલકારિયા-૯). ‘આ તે માણસોનું ઠેકાણું જણાય છે જેનું ભલાઈનું પલ્લું હલકું અને બૂરાઈનું ભારે હોય છે.’ (અલકારિયા).<br />પવિત્ર ગીતા અને પવિત્ર કુરાનનો તુલનાત્મક અભ્યાસ કરનારને બંને ધર્મગ્રંથોમાં ઘણું બધું સામ્ય વર્તાશે. વિરોધાભાસો તો માત્ર અણસમજને પ્રતાપે કે પછી રાજકીય લાભ ખાટવાના બદઇરાદાથી પ્રેરાઈને પેદા કરવામાં આવે છે. એટલે જ સમજદારીના સેતુ મજબૂત કરવાની અનિવાર્યતા છે</span><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-8305374731394437908?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-639937877575962032008-02-24T10:27:00.003+05:302008-07-10T08:25:06.268+05:30આદિવાસી બાળા પર બળાત્‍કાર અને મોદીની નો કોમેન્‍ટતા. ર૩ ફેબ્રુઆરી ર૦૦૮ ના ગુજરાત સમાચારમાં તંત્રીપેજ પર આવકાર્ય તંત્રીલેખ ઉપરાંત યાસીન દલાલનો એક મનનીય લેખ પણ છે, અમે તેના એક બે અંશ અત્રે રજૂ કરીએ છીએ.<br />યાસીન દલાલ લખે છે<br /><br /><span style="font-size:130%;"><span style="color:#ff6600;">આ પ્રકરણ ( પાટણની ઘટના - વિધાર્થીની ઉપર શિક્ષકોનો અનેકવારનો બળાત્‍કાર) ની વધુ એક શરમજનક આબાત એ છે કે પકડાયેલાઓમાંથી મોટા ભાગના ગાંધીનગરના પ્રધાનોના નિકટના સ્‍વજનો છે. એક આરોપી શિક્ષણમંત્રી આનંદી બેન પટેલનો માનીતો છે. અને બે આરોપી શિક્ષણ મંત્રીના સ્‍વજનો છે.... એવો આરોપ થાય છે કે ગાંધીનગરથી આરોપીઓને છાવરવાના પ્રયાસો થાય છે.</span><br /></span><span style="color:#ff0000;"><strong>રાજકોટમાં મુખ્‍યમંત્રીને આ સવાય પૂછાયો ત્‍યારે એમણે નો કોમેન્‍ટ કહીને જવાબ ટાળ્યો હતો. </strong><br /></span><a href="http://www.gujaratsamachar.com/gsa/20080223/guj/supplement/vichar.html">http://www.gujaratsamachar.com/gsa/20080223/guj/supplement/vichar.html</a><br />પ્રશ્ન એ છે કે આવું કેમ ? પાંચ કરોડ ગુજરાતીઓની વાત કરનારા મુખ્‍યમંત્રી કોનાથી બીએ છે ?<br />અથવા મૂક સંમંતિ આપી રહ્યા છે ?<br />શા માટે ચૂપ છે ?<br />કદાચ એટલા માટે કે પિડિત વિધાર્થીની આદિવાસી છે, પછાત છે, ઉચ્‍ચવણર્ની નથી, અને શિક્ષકો ......વર્ગના છે.<br />કે પછી એટલા માટે કે શિક્ષકો રાજકીય પીઠબળ ધરાવે છે. જે તરફ યાસીન દલાલે નિર્દેષ કર્યો છે.<div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-63993787757596203?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-71887498242832918132008-02-24T09:44:00.002+05:302009-06-03T16:43:18.255+05:30ત્રાસવાદ અને ઇસ્‍લામ<div align="justify">તા. ર૩ ફેબ્રુઆરીના રોજ ગુજરાતસમાચારમાં છપાયેલ તંત્રી લેખ આજે પ્રસ્‍તુત છે. </div><div align="justify"><meta content="Microsoft FrontPage 5.0" name="GENERATOR"><meta content="FrontPage.Editor.Document" name="ProgId"><p><iframe name="I1" src="http://www.gujaratsamachar.com/gsa/20080223/guj/supplement/leader.html" width="355" height="329"> <br />Your browser does not support inline frames or is currently configured not to display inline frames.</iframe></p></div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify">આ સાથે એટલું યાદ રાખવા વિનંતી કે નિર્દોષોને મારવું બિન ઈસ્‍લામી હોવાનું મુસલમાનો પહેલેથી જ કહેતા રહયા છે. દારૂલ ઉલૂમ દેવબંદ, અને અન્‍ય સંસ્‍થાઓ વારંવાર કહી ચૂકી છે, પણ આપણા પીળા પત્રકારત્‍વને લાગણીઓ ભડકાવાવમાંથી જ ફુરસદ નથી. જે એની નોંધ લે. મોડે મોડે પણ આજે નોંધ લીધી એ બદલ આભાર... દેર આયદ દુરૂસ્‍ત આયદ... જાગ્‍યા ત્‍યાથી સવાર... </div><div align="justify">હવેથી પેલા નેટવર્ક વાળા ‘શાહ‘ ભાંગફોડિયા પ્રવર્તિઓને ઈસ્‍લામી જિહાદ નામ નહી આપે. એવી આશા... </div><div align="justify">આસામ, ઓરિસ્‍સા, નાગાલેન્‍ડ, આંધ્ર પ્રદેશ અને અન્‍ય રાજયોમાં ફેલાયેલ નકસલ આંતકને તો ત્રાસવાદ કહેતા પણ ખચકાટ છે ! ભલેને હિંદુ ત્રાસવાદ ન કહો, ત્રાસવાદ તો કહો. </div><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7188749824283291813?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-25724818.post-71693868515372935982007-09-09T09:50:00.002+05:302007-09-09T10:03:12.499+05:30ઈજિપ્‍તના રાજાઓઅગાઉની પોસ્‍ટમાં ગુજરાત સમાચારની કોલમ નેટવર્કના જુઠાણા વિશે વાત લખી હતી,<br />અમે નીચે એક લિંક આપીએ છીએ જેમાં ઈજિપ્‍તના રાજાઓની યાદી સત્તાકાળ સહિત દર્શાવવામાં આવી છે. એમાં કોઇ રાજા નેટવર્કમાં જણાવવા પ્રમાણે નામ ઠામ ધરાવતો નથી.<br />આશા છે વાંચકો સત્‍યથી વાકેફ થશે<br />અને યોગ્‍ય પ્રતિભાવ આપશે.<br /><a href="http://www.touregypt.net/kings.htm">http://www.touregypt.net/kings.htm</a><div class="blogger-post-footer"><img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/25724818-7169386851537293598?l=suvaas.blogspot.com'/></div>SUVAAShttp://www.blogger.com/profile/05062995940548494627noreply@blogger.com1